Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Hírek

Zárlati intézkedések Zala megye szőlőültetvényein

Zárlati intézkedések Zala megye szőlőültetvényeina szőlő legpusztítóbb betegsége, az aranyszínű sárgaság fitoplazma elterjedésének megakadályozására

Farmit szerkesztőség·

Zárlati intézkedéseket tesz és károsító-felderítési feladatokat végez a zalai szőlőültetvényeken a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a szőlő legpusztítóbb betegsége, az aranyszínű sárgaság fitoplazma elterjedésének megakadályozására – közölte az igazgatóság vezetője az MTI-vel.

    A betegség ellen jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony növényvédő szer, csak a fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca irtására van lehetőség. Ezért az idén a korábbi évekhez képest  több sárga színű ragacsos csapdát helyeznek el Zala megye szőlőültetvényeiben és a szőlőszaporítóanyag-előállító területek környezetében. A csapda alkalmas a kabóca előfordulásának és terjedési útvonalainak nyomon követésére – mondta el Szabó Béla.
A zárlati betegségnek számító – az uniós károsítólistán szerepelő – fertőzés az országban tavaly jelent meg, elsőként Zala megyében. A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmát Szlovéniában 2005-ben diagnosztizálták először, ezért a határszakasz közelében több éve csapdázzák a betegséget terjesztő szőlőkabócát. 
Lentiben, Tornyiszentmiklóson és a kerkateskándi hegyen tavaly augusztusban bukkantak rá a fertőzésgyanús növényekre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága biológiai laboratóriumában elvégzett vizsgálatok alapján beigazolódott, hogy a növények zárlati betegséggel fertőzöttek. 
A több mint 200 hektárnyi szőlőültetvény átvizsgálásakor 46 termelőnél 283 fertőzött szőlőtőkét találtak, amelyeket kivágattak és megsemmisíttettek, a zárlati területen található szőlőültetvényeket pedig a betegséget terjesztő kabócák gyérítése érdekében tavaly szeptemberben rovarirtó szerrel permeteztették le – ismertette az igazgató. 
Hozzáfűzte: a kabóca évente akár 5-10 kilométeres területen is képes továbbterjedni. A tavalyi nagyszámú előfordulása miatt az idén is jelentős mértékű megjelenésére lehet számítani. A tavaly nyáron és ősszel lerakott tojásokból május közepén kelnek ki a lárvák, amelyek a fertőzött növények szívogatását követően 35-40 nap múlva válnak fertőzőképessé. 
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma tünetei július második felében válnak észlelhetővé. A fehérborszőlő levelein sárgás, míg a vörösborszőlőén vörös színeződés látható, majd kialakul a háromszög alakú sodródás. A fertőzés miatt visszamaradhat a szőlőtőke fejlődése, a vesszők gumiszerűvé válnak, fásodásuk elmaradhat. A szőlőfürtök tönkremennek, „töppedt, értéktelen” bogyók fejlődnek, a szőlőtőke pedig egy-két éven belül elpusztul. 
A zárlati fitoplazma által okozott tünetekhez a megtévesztésig hasonló tüneteket okoz a stolbur fitoplazma, amely már évtizedek óta jelen van a magyarországi szőlőültetvényeken, a két kártevő megkülönböztetéséhez laboratóriumi vizsgálat szükséges – ismertette Szabó Béla.
Rámutatott: a károsító terjedéséért a növényegészségügyi hatósági ellenőrzés nélküli szaporítóanyag-forgalmazás is felelős. Az uniós szabadáru-áramlás, valamint a megnövekedett közúti szállítások miatt ellenőrizetlenül érkezhetnek a növényi szállítmányok az országba, amelyek különböző károsítókat képesek közvetíteni. A károsítókat nem lehet zárlati intézkedésekkel a határon megállítani, de „feltartóztatásukkal” a védekezési módszerek kidolgozásáig időt lehet nyerni – hangsúlyozta Szabó Béla.

(MTI)