Az almamoly elleni védekezés: előrejelzés, időzítés, módszerek
Bemutatjuk az almamoly nemzedékeit, a feromoncsapdás előrejelzést, a kártételi küszöböt, a légtértelítést, a granulovírus és a vegyszerek időzítését.

Az almamoly (Cydia pomonella) a hazai almatermesztés egyik legfontosabb kártevője: a „kukacos” alma nem értékesíthető friss piacon, és egy rosszul időzített védekezés egész évre kihat. A hernyó rejtett életmódja miatt a siker nem a permetezések számán, hanem a pontos előrejelzésen, az időzítésen és az egymást kiegészítő módszerek összehangolásán múlik.
A kártevő megismerése
Kártétel és tápnövények
A frissen kelt hernyó a diónagyságú zöld almába leggyakrabban a csészelevelek között, a kocsánynál vagy két érintkező gyümölcs között rágja be magát, és a magházig hatol, ahol a magvakat is megrágja; gyakran a szomszédos gyümölcsbe is átrág. Az idősebb gyümölcsön a berágás helyét sötétbarna ürülék jelzi. A rágás nyomán másodlagos fertőzés, például monília is megjelenhet. Az almamoly több tápnövényű: almán és körtén kívül hazánkban leggyakrabban dión és szilván fordul elő.
Életmód és nemzedékek
Az almamoly kifejlett hernyóként, szövedékben telel át a kéreg repedéseiben, a kéreg alatt, a talaj felső rétegében, valamint a gyümölcstárolók és a szedőládák védett zugaiban. Tavasszal bábozódik, a lepkék almavirágzás után rajzanak.
- Első nemzedék: rajzása és peterakása május elejétől június végéig tart.
- Második nemzedék: július elejétől rajzik; a két nemzedék rajzása nem mindig különül el élesen.
- Harmadik, csonka nemzedék: meleg években augusztus–szeptemberben is megjelenhet.
A párzáshoz az esti órákban legalább 16 °C körüli hőmérséklet szükséges, ezért hűvös tavaszon a rajzás és a peterakás elhúzódik. Az enyhe tél és a száraz évjárat a kártevő felszaporodásának kedvez: két egymást követő kedvező év után a második évben már az első nemzedék is nagy egyedszámmal jelentkezhet. Az első nemzedék elleni védekezés sikere vagy kudarca az egész évre kihat.
Előrejelzés feromoncsapdával
A szexferomon-csapdák a hím lepkéket fogják, így jelzik a rajzás kezdetét, csúcsát és lefutását – ehhez igazítható a védekezés.
- Május elejétől hektáronként, illetve parcellánként 2–3 csapdát helyezzünk ki a lombkoronába, lehetőleg lombos ágra.
- A csapdákat rendszeresen, a rajzás idején sűrűn ellenőrizzük, a ragacslapot a fogás és a szennyeződés függvényében cseréljük.
- Tájékoztató kártételi küszöb: hetente 3–5 almamoly csapdánként.
- A csapdafogást mindig az időjárással együtt értékeljük: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei is arra figyelmeztetnek, hogy hűvös időben a fogás önmagában nem elég a lárvakelésre időzített kezelés meghatározásához. A hőösszeg-számítás (napi hőmérsékletek követése) segít becsülni, mikor kezdődik a tömeges lárvakelés.
Megelőző és agrotechnikai védekezés
- Hernyófogó öv: a törzsre erősített hullámpapír övbe a hernyók bebábozódni húzódnak be; bábozódás után az öveket meg kell semmisíteni.
- Hullott gyümölcs: a lehullott, károsított gyümölcsök összegyűjtése és megsemmisítése csökkenti a következő évi kártételt.
- Ládák és tárolók: az almamoly a szedő- és tárolóládákban is áttelel, ezért ezeket ne tároljuk az ültetvényben.
- Gyümölcsritkítás: a ritkítás elmaradásakor sok az egymással érintkező „dupla” gyümölcs, ahol a permetlé-borítás hiányos, a hernyó viszont előszeretettel rág be.
- Természetes ellenségek: sövények, odúk és költőládák a rovarevő madaraknak, valamint a fürkészdarazsak és ragadozó poloskák kímélése.
- Egyenletes fakorona: a kimagasló fák a védekezés ellenére is könnyebben fertőződnek.
Feromonos légtértelítés (párzászavarás)
A légtértelítés lényege, hogy az ültetvény légterébe nagy töménységben juttatjuk ki a nőstény szexferomonját, így a hímek nem találják meg a nőstényeket, és elmarad a párzás. Egy zalai intenzív almaültetvényben a módszer bevezetése után a csapdák sok blokkban egyetlen almamolyt sem fogtak, a gyümölcskár 1–2,5% között alakult. A módszer előfeltételei:
- izolált ültetvénynél legalább 2 hektár, közel négyzetes alaprajzú terület; nem izolált ültetvénynél legalább 5 hektár;
- kis fertőzöttség: ha az előző szüretkor legfeljebb 1% volt a molykártétel, a légtértelítés önmagában is elegendő lehet;
- 1–5% közötti előző évi kártételnél az első nemzedék ellen kiegészítő kezelés szükséges, 5% fölött pedig az első évben mindkét nemzedék ellen szükség lehet rá;
- ha nincs legalább 500 m távolság a nem légtértelített szomszédos ültetvénytől, a szegélyeket fokozottan ellenőrizni kell, és fertőzés esetén a szélső sorokat kiegészítő kezeléssel kell védeni.
Biológiai és vegyszeres védekezés
A kezeléseket a feromoncsapdás előrejelzés alapján, a tömeges lárvakelés idejére kell időzíteni, mert a frissen kelt hernyó néhány órán belül a gyümölcsbe rág, ahol a permetlé már nem éri el. Elhúzódó rajzásnál a kezelést meg kell ismételni.
Granulovírus
Az almamoly-granulovírus csak az almamoly lárváját fertőzi, a hasznos szervezeteket kíméli. Ökológiai ajánlás szerint nemzedékenként rendszerint 4–5 kezelés szükséges, legalább 8 napos időközzel és évente legfeljebb 8 alkalommal. Németországi bioültetvényekben a vírussal szembeni érzékenység csökkenését is megfigyelték, ezért a rezisztencia megelőzésére a vírust célszerű légtértelítéssel, illetve más hatásmechanizmusú szerrel kombinálni.
Egyéb hatóanyagok
A peték kelésétől kezdve a spinozad is alkalmazható, az engedélyokiratban rögzített számú kezeléssel. A Bacillus thuringiensis az almamoly ellen kevésbé hatékony, mert a lárva gyorsan berág és kevés hatóanyagot vesz fel. Integrált termesztésben további, szelektív hatóanyagcsoportok is engedélyezettek lehetnek. A hatóanyag-kínálat folyamatosan változik: a tiakloprid és az indoxakarb (engedélye 2021-ben lejárt) már nem használható az EU-ban, 2026 márciusától pedig a metoxifenozid sem. Bármely készítmény használata előtt ellenőrizzük a NÉBIH növényvédőszer-adatbázisában az aktuális engedélyt, a dózist, a kezelések megengedett számát és az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, a hatásmechanizmusokat pedig váltogassuk. Virágzó aljnövényzet esetén a méhvédelmi előírásokat is be kell tartani.
Védekezési naptár
| Időszak | Teendő |
|---|---|
| Tél – kora tavasz | Hullott gyümölcs, ládák eltávolítása; kéregrepedések, áttelelő hernyók ellenőrzése |
| Virágzás vége – május eleje | Feromoncsapdák kihelyezése (2–3 db/ha); légtértelítő diszpenzerek kihelyezése a rajzás előtt |
| Május – június vége | Első nemzedék: rajzáskövetés, kezelés a tömeges lárvakelésre időzítve; elhúzódó rajzásnál ismétlés |
| Június | Gyümölcsritkítás; hernyófogó övek felhelyezése |
| Július eleje – augusztus | Második nemzedék: csapdák ellenőrzése, kezelés a lárvakeléshez igazítva |
| Augusztus – szeptember | Meleg években csonka harmadik nemzedék figyelése; szedéskor a kártétel felmérése a következő évi tervhez |
Összefoglalás
- Az almamolynak hazánkban két teljes nemzedéke van, meleg években egy harmadik, csonka nemzedéke is.
- Május elejétől 2–3 feromoncsapdát helyezzünk ki hektáronként; a tájékoztató küszöb heti 3–5 lepke csapdánként.
- Az első nemzedék elleni védekezés a legfontosabb; a kezelést a lárvakeléshez, ne csak a csapdafogáshoz időzítsük.
- A légtértelítés legalább 2–5 hektáros, egységes ültetvényben és alacsony kiinduló fertőzöttségnél a leghatékonyabb.
- Kombináljuk a megelőző, biológiai és vegyszeres eszközöket, és minden szer engedélyét ellenőrizzük a NÉBIH adatbázisában.