Védekezés a gyümölcsösök betegségei ellen
Védekezés az almatermésűek betegségei ellen

Az almatermésűek baktériumos és gombás eredetű ágelhalása ellen tavaszi és őszi lemosó permetezésekkel védekezhetünk. Erre a célra jól beváltak a réz hatóanyagú szerek.
Az almatermésűek tűzelhalás betegségét az Erwinia amylovora nevű baktérium okozza. A betegség hajtásszáradással járó tüneteiről kapta nevét, melyek a tűz okozta perzseléshez hasonlítanak. Látványos tünete a „pásztorbotszerűen” meghajló hajtásvég, rajta a megbarnult, elszáradt levelekkel. A kórokozó a virágon keresztül fertőz, amihez egy kevés csapadék, akár a harmat is elegendő számára. A hajtások belső szöveteibe jutott baktérium kontakthatású növényvédő szerekkel már nem érhető el. Virágzás előtt vagy után, réztartalmú készítményekkel permetezzünk, amikor a növény fejlődési állapota ezt megengedi. Fontos, hogy a vegyszeres védekezést kombináljuk a mechanikaival, és az elhalt, elfeketedett virágzatokat, pásztorbotszerűen meghajlott hajtásokat, fertőzött ágrészeket időben eltávolítsuk, valamint a metszőollót fertőtlenítsük.
Az alma minőségét és a termesztés eredményességét veszélyeztető betegségek közül a varasodás kiemelkedik hazánkban. Így a védekezés is főként ennek a betegségnek az elhárítására irányul. A kórokozó gomba kora tavasztól egészen a szedésig fertőzhet. A varasodás a levelek foltosodását, a foltok elhalását okozza. A fertőzött virágok lehullnak. A gyümölcsökön megjelenő apró foltok elparásodnak, berepedeznek, majd a termés egy része idő előtt lehullik. A lombvesztés és gyümölcshullás megviseli a fákat, így azok kevésbé tudnak ellenállni a többi károsító és az időjárás okozta stressz hatásainak.
Mivel a fertőzésre leginkább a fiatal levelek és gyümölcsök érzékenyek, a védekezést is a korai fejlődési szakaszra kell összpontosítani. A permetezéseket megelőző jelleggel, réz hatóanyagú szerrel, rügyfakadástól zöldbimbós állapot végéig célszerű elvégezni, majd felszívódó hatásmódú szerekre kell váltani. Később, a vegetáció második felében visszatérhetünk a kontaktszerekre. Így a termés viaszosodását követően, a rézérzékenység figyelembe vételével újra használhatunk rézkészítményeket is.
Védekezés a csonthéjasok betegségei ellen
A csonthéjasok baktériumos és gombás eredetű ágelhalása ellen tavaszi és őszi lemosó permetezésekkel védekezhetünk. Erre a célra jól beváltak a réz hatóanyagú szerek.
A csonthéjasok legsúlyosabb betegsége a monília, amely a meggy és a kajszi mellett a cseresznyét, a szilvát és az őszi barackot is megtámadja. Ha a meggy és a kajszi virágzása idején hűvös, csapadékos az idő, a kórokozó teljes virágpusztulást okozhat. A gomba a virágok mellett a hajtásokat és a gyümölcsöt is fertőzi. Viharkár, jégverés vagy rovarkártétel segíti a terjedését, mivel ilyenkor a sebzéseken keresztül könnyen bejut a növénybe.
A monília elleni védelemnek tehát a rovarkártevők elleni védekezés is részét képezi, de a védelem alapja a gombaölő szerek rendszeres, megelőző jellegű használata. A fertőző anyag mennyiségét a fák tél végi, rezes lemosásával csökkenthetjük. Réz hatóanyagú szereket őszi barackban rügypattanásig, kajsziban a pirosbimbós állapotig használhatunk. Később, a csonthéjasok virágzásának kezdetén, fővirágzásban, majd – hűvös, csapadékos időjárás esetén – sziromhulláskor permetezve, felszívódó hatásmódú szerrel védhetjük meg a fákat.
A tafrina hűvös, csapadékos időben támad. A levélfodrosodás tüneteinek megjelenését ilyenkor csak megelőző jelleggel, többször ismételt permetezéssel kerülhetjük el. A fertőző anyag mennyiségét a fák tél végi, rezes lemosásával csökkenthetjük. Réz hatóanyagú szereket őszibarackban csak rügypattanásig használhatunk. Rügypattanástól elvirágzásig célszerű felszívódó hatóanyagot tartalmazó készítményre váltani, majd szüret után, a lombhullás kezdetén egy őszi rezes lemosást végezni.
Csapadékos időben valamennyi csonthéjast veszélyezteti a sztigminás levéllyukacsosodás, de a legnagyobb károkat az őszibarack fák szenvedhetik el. A blumeriellás betegség virágzás végén, sziromhulláskor támadja meg a meggy és a cseresznye lombját. Mindkét kórokozó lombhullást okozva gyengíti a fákat.
A fentieken kívül támadja még a csonthéjasok lombját a lisztharmat, a szilva levelét a rozsda és a polisztigminás levélfoltosság, a kajszi lombját az apiognomóniás levélfoltosság, a meggy és a cseresznye gyümölcsét pedig a glöosporiózis veszélyezteti.
Védekezés a bogyósok és a héjasok betegségei ellen
Bogyósokban a vesszőbetegségek és a levélfoltosságot okozó gombák okozhatnak érzékeny károkat. Ellenük a letermett vesszők lemetszése után, és a termés betakarítását követően védekezhetünk. Lemosásszerűen elvégzett rezes permetezéssel elejét vehetjük a fertőzésnek. Szürkepenész ellen virágzásban speciális botriticid alkalmazása javasolt.
A héjasok baktériumos és gombás betegségei ellen már a fakadás előtt célszerű védekezni. A kora tavaszi rezes lemosást követően áttérhetünk a felszívódó szerek alkalmazására.
A gombaölő szerek alkalmazása
| Champ DP | Mystic 250 EC | |||
| almatermésűek | ||||
| baktériumos és gombás eredetű ágelhalás | 3,0-4,0 kg/ha (őszi-tavaszi lemosó) |
|||
| tűzelhalás | 3,0-4,0 kg/ha | |||
| varasodás | 2,0-3,0 kg/ha | |||
| csonthéjasok | ||||
| baktériumos és gombás eredetű ágelhalás | 2,0-3,0 kg/ha | |||
| levéllyukacsosodás | 2,0-3,0 kg/ha | |||
| tafrina | 2,0-3,0 kg/ha | 0,75-1,0 l/ha | ||
| apiognomónia | 2,0-3,0 kg/ha | |||
| monília | 0,75-1,0 l/ha | |||
| blumeriella | 0,75-1,0 l/ha | |||
| bogyósok | ||||
| levél- és vesszőbetegségek | 3,0 kg/ha | |||
| héjasok | ||||
| baktériumos és gombás betegségek (kivéve lisztharmat) | 2,0-3,0 kg/ha | |||