Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakmai cikkek

A starter műtrágyázás szerepe és jelentősége a kukoricában

Megmutatjuk, mikor hoz terméstöbbletet a starter műtrágyázás a kukoricában, miért a foszfor a kulcs, és mire figyeljünk sávos vagy magárokba adagolásnál.

Farmit szerkesztőség·
A starter műtrágyázás szerepe és jelentősége a kukoricában

A starter műtrágyázás kis mennyiségű, könnyen felvehető tápanyag – elsősorban foszfor, kiegészítve nitrogénnel és mikroelemekkel – kijuttatása a vetéssel egy menetben, a mag közelébe. Célja, hogy a fiatal növény kedvezőtlen, hideg vagy nedves körülmények között is gyorsan gyökeresedjen és egyenletesen fejlődjön. Nem helyettesíti az alaptrágyázást, de jól megválasztott helyzetben megtérülő kiegészítője lehet.

Miért éppen a foszfor?

A foszfor a fiatal növény sejtosztódásához és gyökérképzéséhez nélkülözhetetlen, és a korai foszforhiány a kelés után ritkán pótolható teljesen. A foszfor ugyanakkor a talajban sokkal kevésbé mozog, mint a kálium, és jóval kevésbé, mint a nitrát; hideg talajban a gyökérnövekedés lelassul, a tápanyagfelvétel és a tápanyagok gyökér felé irányuló diffúziója is csökken. Ezért a hideg, nedves tavaszon a kukorica akkor is mutathat foszforhiányt (a levelek jellegzetes lilás-antociános elszíneződése), ha a talaj foszforellátottsága egyébként megfelelő. A sávosan, a mag közelébe juttatott foszfor ezt a relatív hiányt hidalja át.

A kísérleti tapasztalatok szerint a starter műtrágya a kukorica korai fejlődését gyakran és jelentősen javítja, a szemtermésre gyakorolt hatása azonban jóval kevésbé következetes. A korai növekedési többletet leggyakrabban a foszfor magyarázza; a starter kálium ritkán, a starter nitrogén elsősorban akkor hat, ha a fő nitrogénadag nem került ki vetés előtt.

Mikor várható terméstöbblet?

  • Korai vetésnél, hideg talajban – főként a foszfor és a nitrogén révén.
  • Forgatás nélküli, szármaradványos művelésben, ahol a takarás alatt a talaj tovább marad hideg és nedves.
  • Késői vetésnél, hosszabb tenyészidejű hibridnél – elsősorban a foszfor révén, ami az érést is gyorsíthatja.
  • Kukorica utáni kukoricánál, különösen forgatás nélküli rendszerben.
  • Gyenge foszforellátottságú, illetve szélsőséges pH-jú talajon, ahol a foszfor felvehetősége eleve korlátozott.
  • Ha a foszfor-alaptrágyázás elmaradt vagy csökkentett adaggal történt.

Ezzel szemben jól ellátott talajon, optimális vetésidőben, meleg magágyba vetett kukoricánál a terméstöbblet gyakran elmarad. Aszályos évben a hatás is gyengébb: egy keszthelyi, csernozjom talajon végzett 2022-es összehasonlításban a starterrel kezelt parcellák egyenletesebben és erőteljesebben keltek, de betakarításra az aszály miatt eltűnt a különbség, mert a termést a csapadékhiány korlátozta.

A kijuttatás módjai

Elhelyezés Leírás Előny Korlát (tájékoztató, amerikai szaktanácsadási ajánlások átszámítva)
Sávos, „mag mellé és alá” (kb. 5 × 5 cm) Külön csoroszlya a sor mellé, a mag alá helyezi a granulátumot vagy folyékony trágyát Nagyobb adag is biztonságosan kijuttatható Tápelemenként kb. 22–45 kg/ha; a sóhatású N + K₂O együtt legfeljebb kb. 110 kg/ha
Magárokba (in-furrow), mikrogranulátum vagy folyadék A trágya közvetlenül a mag mellé kerül Kis adag, egyszerű gépesítés N + K₂O együtt legfeljebb kb. 9 kg/ha kötött, kb. 5–6 kg/ha laza, homokos talajon; tioszulfáttartalmú szert ide ne juttassunk
Kis adagú alaptrágya vetőgéppel A teljes P–K adag egy része a vetéssel egy menetben Jobb hasznosulás, egy menet Nagyobb komplex műtrágya-adagot inkább teljes felületre szórjunk, mert a vetőgéppel kijuttatható mennyiség korlátozott

A magárokba juttatott nitrogén és kálium sóhatása és az ammónia képződése károsíthatja a csírázó magot: a sérült gyököcske rövid, barnás-feketés, „égett” megjelenésű, és a mezokotil is károsodhat. A kockázat homokos, kis szervesanyag-tartalmú talajon és száraz magágyban a legnagyobb, ezért száraz tavaszon a magárokba adott adagot nem szabad növelni.

Folyékony starter a nyomókerék mögött vagy a felszínen

A folyékony starter a nyomókerék mögé, a talajfelszínre is kijuttatható, de erről kevés a kísérleti adat, és a foszfor, illetve a kálium csekély mozgása miatt a hasznosulás kérdéses. A sor mellé, a felszínre sávosan adott nitrogén akkor hatékony, ha a kijuttatás után hamarosan eső mossa be a nitrátot a gyökérzónába; ha a kelés után még hetekig nincs csapadék, a hatás gyenge, karbamidtartalmú forrásnál pedig az ammónia elillanásával is számolni kell. Szójában a starter ritkán hoz eredményt, a csíranövény pedig különösen érzékeny a magas tápanyag-koncentrációra, ezért ott magárokba vagy a nyomókerék mögé nem ajánlott kijuttatni.

Granulátum vagy mikrogranulátum?

Mindkét formának megvan a helye. A hagyományos, jó vízoldékonyságú, nagy foszfortartalmú granulátummal azonos költségen többszörös hatóanyag-mennyiség juttatható ki, de nagyobb tartályt, gyakoribb töltést és mag melletti elhelyezést igényel. A mikrogranulátumok kis dózisban, egyenletesen adagolhatók, gyakran cinket, bórt és más mikroelemeket is tartalmaznak, és a magárokba is kijuttathatók – ugyanakkor a hektáronkénti hatóanyag-mennyiségük kicsi, ezért az alaptrágyázást nem pótolják. Ha a vetőgép granulátumszóró adaptere talajfertőtlenítő kijuttatására is szolgál, a kettőt össze kell hangolni.

  • Vetőgéppel csak jó szemcseszilárdságú, pormentes granulált műtrágya adagolható egyenletesen; a pontos beállításhoz ismerni kell a térfogattömeget.
  • A cink a kukoricánál különösen hasznos kiegészítő; meszes, lúgos talajon és sok foszfor mellett a cinkhiány kockázata nő.
  • A szezon előtt ellenőrizzük a csoroszlyák beállítását: a műtrágya ne kerüljön közvetlenül a magra.

Starter és a tápanyag-gazdálkodási szabályok

A starterrel kijuttatott nitrogén és foszfor a teljes tápanyagmérleg része: a tervezett nitrogénadagba be kell számítani, és a gazdálkodási naplóban rögzíteni kell. A nitrátérzékeny területekre vonatkozó 59/2008. FVM rendelet szerint a felszíni vizek menti 2 méteres sávban műtrágya nem juttatható ki, és a 12%-nál meredekebb lejtőn kijuttatott trágyát 4 órán belül be kell dolgozni – a vetéssel egy menetben, a talajba helyezett starter ezt eleve teljesíti. A sávos elhelyezés csökkenti a felszíni lemosódás kockázatát, ezért környezetvédelmi szempontból is kedvező.

Gyakorlati tanács: ha bizonytalanok vagyunk a hatásban, hagyjunk a táblában starter nélküli ellenőrző sávokat, és hasonlítsuk össze a kelést, a korai fejlődést és a hozamtérképet. Néhány év saját adata többet ér bármely általános ajánlásnál.

Összefoglalás

  • A starter célja a korai gyökérfejlődés segítése, elsősorban könnyen felvehető foszforral, a vetéssel egy menetben.
  • Terméstöbblet leginkább korai vagy késői vetésnél, hideg, nedves, szármaradványos talajon és gyenge foszforellátottság mellett várható.
  • A legbiztonságosabb a mag mellé és alá (kb. 5 × 5 cm) történő sávos elhelyezés; a magárokba adott N + K₂O mennyiségét szigorúan korlátozni kell.
  • A mikrogranulátum mikroelem-kiegészítésre jó, de az alaptrágyázást nem pótolja.
  • A starter tápanyagát számítsuk be a tápanyagmérlegbe, és ellenőrző sávokkal mérjük a saját táblánkon elért hatást.