Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakmai cikkek

Alaptrágyázás és talaj-előkészítés – kertészek figyelmébe

Farmit szerkesztőség·

Az alaptrágyázás egy összetett előkészítő munka
szerves része, melyben a gyökérzóna tulajdonságait a gyökérműködés, a
tápanyag-felvétel kedvező feltételeinek megteremtése a cél. A hangsúlyt a
kedvező feltételrendszer egészére kell helyezni, mert bármely tényező
hiányossága leronthatja a termesztés teljesítményét, hiszen egyik
termesztési tényező sem helyettesíti, vagy pótolja a másikat. A minimum
törvény szabályát, vagyis hogy az eredményt a minimumban lévő tényező
határozza meg, az előkészítésben is fogadjuk el!

Az alaptrágyázás tehát a talaj-előkészítés folyamatának
része, amely a termesztés optimális feltételeinek megteremtésében
meghatározó. Azonban a többi tényezőre is hasonlóan nagy figyelmet kell
fordítani, mint:

  • a talaj szerkezetjavítása, szerves anyag pótlása, talajművelés,
  • kémhatás szabályozás, meszezés, illetve mésztrágyázás,
  • sószint beállítása, sókimosás, nedvességszint beállítása, előöntözés,
  • tápanyagszint beállítása, alaptrágyázás és startertrágyázás.

Tápanyagszint beállítása (alaptrágyázás)

Az alaptrágyázás célja és szerepe az intenzív termesztésben az induló
harmonikus tápanyagszint elérése, illetve egy biztonsági tápanyag
tartalék beállítása a technológia függvényében. Az alaptrágyázás
szerepét gyakran átveszi az ültetést, vetést megelőző startertrágyázás.

Az alaptrágya mennyiségét és összetételét talajvizsgálatok alapján
úgy kell megállapítani, hogy a talajban a növény számára szükséges
tápanyagszint és tápanyagarány alakuljon ki.

Hajtatásban 1 mg/l tápanyagszint emeléshez 0,2 g/m2 P2O5, illetve K2O hatóanyagra van szükség, azaz 50 mg/l szint emelést ad 10 g/m2 műtrágya hatóanyag. Zöldséghajtatásban általában a sóérzékenység szerint határozzuk meg az alaptrágya adagokat (2. táblázat).

Starter trágyázás

A vegetáció kezdetén a jó starter ellátás a gyökerek, hajtások
növekedését, virágok képződését segíti. Különösen fontos mindez a hideg
talajon, mert a felvehető mikroelemek és foszfor szempontjából ez a
kezdeti időszak a legfontosabb minden növény életében. Az egységes és
gyors növekedés és fejlődés már az induláskor behatárolja a koraiságot,
az állomány kondícióját, egyszerre érését, azaz nagyon nagy a
jelentősége a jó indító kezelésnek.

Szerkezetjavítás

A szerves anyag pótlásával, illetve megfelelő műveléssel érjük el a
gyökérzóna intenzív öntözés mellet is megfelelő, tartósan jó szellőzésű
szerkezetét. A szerkezetjavítás fontos eleme az altalajlazítás, keverés
nélküli lazítás a művelési mélység (25-35 cm) alatt, legalább 60-70
cm-ig. Nagyon sok szerves anyag alkalmazható, valamennyinek van előnye
és hátránya is (zöldtrágya, szármaradványok, komposztok, stb.) de az
érett, jó minőségű istállótrágya, és a savanyú tőzegek jelentősége
kiemelhető. A tartósabb jó víz és levegőgazdálkodást biztosító szerkezet
mellett a savanyú tőzeg a kémhatás alakulására is kedvező.

Meszezés, mésztrágyázás

Az intenzív termesztésben elsősorban a talaj felvehető Ca tartalmának
növelésére kell meszezést, pontosabban mésztrágyázást végezni. Csak
talajvizsgálati adatok alapján, a kötöttség, az y1 érték (hidrolítos
aciditás), valamint a kémhatás függvényében lehet a pontos mészadagot,
illetve az optimális mésztrágya típust meghatározni. A talajkeverékek
meszezésére elsősorban savanyú tőzegek használata esetén van szükség,
ahol részben tápanyagként is hasznosul. 1 m3 keverék 0,5- 1,0 pH emeléséhez kb. 1 kg dolomitpor, vagy gipsz szükséges

A kémhatás beállítása

Leggyakrabban a hajtató talajok túl magas kémhatásának csökkentése
szükséges, azaz a talajt, közeget savanyítani kell. A talaj savanyítása
csak vizsgálat alapján, szakmailag megalapozottan végezhető el nagyobb
kockázat nélkül. Sokat jelent a tenyészidőszak alatti tápoldat
savanyítás is, mellyel a talajoldat kémhatását folyamatosan alacsonyabb
szinten tarthatjuk.

Sószint, a talaj átmosása

A hajtatott kertészeti növények nagy többségben érzékenyek a magas
sószintre. A tiszta vizes átmosás, a sószint aktív csökkentését jelenti.
A sókimosást a talajtípusnak megfelelő vízmennyiséggel, alkalmanként
25- 60 mm-es adagokkal kell végezni. Fontos ugyanis, hogy a só
oldódásnak és az alsóbb rétegekbe jutásnak folyamatosan kell végbemenni.

A teljes átmosással általában a N teljes mennyisége, a K, Ca, Mg, S
fele, vagy annál nagyobb mennyiséggel csökken. A sókimosás után újabb
talajvizsgálatot kell végezni a tápanyagszint változás ellenőrzésére, a
harmonikus induló szükséglet megállapításához.

Horinka Tamás, Yara szaktanácsadó