Az őszi tápanyag ellátásról
Az idei év eddigi rendkívül időjárása a közvetlen károkon túl a növénytermesztés teljes egészére rányomta, nyomja a bélyegét. Az év első felének rendkívül csapadékos volta egyaránt nehezítette a fejtrágyázási, vetési és növényvédelmi munkákat. Az azt követő csapadékszegény, rendkívül magas hőmérséklet a betakarítási munkákat segítette, de a minőség többnyire elmaradt a várakozásoktól. Az őszi betakarítású növények életét és az aktuális talajmunkákat rendkívüli módon megnehezítette az aszály. A talajok fizikai tulajdonságai, biológiai élete romlott, ez a következő évek termelésére is kihathat. A kialakult talajtulajdonságok a természetes tápanyag szolgáltató képességet is kedvezőtlenül befolyásolják, tehát az őszi tápanyag utánpótlásnak fokozott szerepe lehet a következő évi terméseredmények elérésében.
A szántóföldi növénytermesztés a két legmarkánsabb tényezője az éghajlat és a talaj. A jövedelmező növénytermesztés alapja, hogy e tényezők kedvezőtlen hatásait különböző agrotechnikai eljárásokkal – fajta használat,- talajművelés, – tápanyag ellátás,- növényvédelem – mérsékeljük. Bár egyes elemeknek különböző a szerepük, ennek ellenére fontossági sorrendet nehéz felállítani. Ebben az évben mégis két tényezőt a
– talajművelést és a
– trágyázást kiemelten kell kezelni.
A talajművelést egyrészt, mert időben az első a következő évi munkák indításánál, másrészt, mert alapvető fontosságú a szerepe az összes többi termesztés technológiai elem hatásfokára. A talajok művelhetősége – mint egyéb tulajdonságai is- eltérőek. Vannak könnyebben és nehezebben művelhetőek. Könnyebben művelhető mezőségi talajokon is követhetünk el olyan visszafordíthatatlan hibákat – nem jól megválasztott eszközzel vagy nem jól megválasztott időpontban végzett munkával-, melyek jelentős termésveszteséggel járnak. Esetenként a talajművelési hibák kedvezőtlen hatásait jelentős többlet ráfordítással tudjuk csak mérsékelni.
Különösen felértékelődik a talajművelés szerepe kedvezőtlen évjáratok esetén. Míg átlagosan az elkövetett talajművelési hibák kisebb, addig szélsőséges évjárat esetén nagyobb kockázati tényezőt jelentenek, melyek az elért jövedelemben mutatkoznak meg.
Az idei, kezdetben csapadékos, majd aszályos évben azt kell mondani, hogy minden talaj nehezen művelhető, rendkívül nagy odafigyeléssel, pontossággal és szakértelemmel lehet a növények talajállapot igényét kielégíteni, megfelelni a talajvédelmi elvárásoknak, javítani a leromlott talajszerkezetet, aktiválni a biológiai tevékenységet, elősegíteni a talaj természetes tápanyag szolgáltató képességét, ezzel hosszabb távon biztosítani az eredményes gazdálkodást.
A növények tápanyag ellátása alapvetően két úton történik egyrészt a talaj tápanyag szolgáltató képességére alapozva, másrészt trágyázással. A kettő nem függetleníthető egymástól, elsődleges a talaj által biztosított lehetőség, és amit nem tudunk ily módon biztosítani, azt trágyázással kell pótolni. Éppen ezért a tápanyag ellátás a szakszerű talajműveléssel, az okszerű földhasználattal kezdődik.
A trágyázást azért tartom kiemelten fontosnak az agrotechnikai tényezők közül ebben az évben, mert a talajművelés nehézségei, a talaj fizikai tulajdonságai és a gyengébb talajélet miatt a talaj természetes tápanyag szolgáltató képessége elmarad az átlagostól. A kezdeti sok csapadék hatására a tápanyagok egy része a mélyebb rétegekbe mosódott, a magas nedvességtartalom miatt a talaj levegőtlenné vált, nehezítve a természetes feltáródást, a következő időszak csapadékhiánya tovább rontotta és rontja a tápelemek felvehetőségét. Tehát ebben az évben különösen fontos a frissen kiadott, könnyen felvehető, alaptrágyaként szolgáló tápelemek szerepe. Az évnek még nincs vége, nem ismert a további csapadék helyzet. A tápanyag ellátás ezen – belül a műtrágya használat- azért is fontos és kellő megfontoltságú döntést érdemel, mert az anyagköltség nagyobbik részét teszi ki. Ennek a hatékonysága jelentős kihatással van a jövedelemre. Félő, hogy a magas abszolút és relatív hányad miatt várható a legnagyobb takarékoskodás, esetenként a szakmai érvek figyelembevétele nélkül. Pedig csak szakmailag megalapozott, tudatos érvekkel lehet pénzügyi korlátok között is olyan döntéséket hozni, melyekkel a legkisebb termelési kockázat mellett, az elvárt jövedelem nem csökken.
Lehetőségeink az őszi trágyázás területén:
- alaptrágyázás
- lombtrágyázás
Alaptrágyázás: Az alaptrágyázás szerepe az őszi vetésű növények esetében az, hogy az őszi nitrogén, valamint a tenyészidőszakban szükséges foszfor és kálium mennyiséget biztosítsuk a növényállomány számára. Az őszi alaptrágyázásnak ezen kívül nagy a szerepe a kora tavaszi tápanyag ellátásban is. Emlékeztetőül idézzük fel a 2003 év búza termését, amikor is azok a táblák szenvedték el a nagyobb termés veszteséget, amelyek nem, vagy nem kellő alaptrágyázásban részesültek. A problémát akkor az okozta, hogy a kialakult aszály miatt a növény nem tudta felvenni a kijuttatott tápanyagokat. A növény szempontjából mindegy, hogy azért nem jut a tápanyagokhoz, mert nem tudja felvenni vagy, mert nincs a talajban. 2013-ban hasonló helyzet alakult ki, ekkor az ismert időjárási körülmények miatt csak lopva, vagy csak későn lehetett a fejtrágyázást megkezdeni. Tehát az alaptrágyázás kell, hogy biztosítsa a növény szükségletét addig, amíg a jogszabály, vagy a talajállapot lehetővé teszi a fejtrágya kijuttatást.
Az alaptrágyázás a tavaszi vetésű növények esetében azt a célt szolgálja, hogy a vetendő növények számára egyrészt a foszfor és kálium szükségletet, valamint az elővetemény szár elbontásához szükséges nitrogén mennyiséget biztosítsuk.
Milyen és mennyi alaptrágyát használjunk:
A talajvizsgálati eredmények és a növény igénye ismeretében kell a műtrágya mennyiségét és hatóanyag arányát meghatározni. Ismerjük minden növény tonnánkénti tápelem szükségletét, példaként nézzük az őszi búza igényét /1. sz. táblázat/.
1. sz. táblázat – Tápelem szükséglet egy tonna búza előállításához.
/ Szirts V. 1984./
A táblázatban szereplő tápelemek mindegyike a létfontosságú elemek közé tartozik, ezeket azért hívjuk létfontosságúnak, mert a növényeknek ezekre feltétlenül szükségük van. Ezek nem helyettesíthetők sem egymással sem semmi mással.
A fentieknek megfelelő tápanyag arányt, – a talajvizsgálati eredményeket figyelembe vételével-, harmonikus ellátást biztosító műtrágyákat kell választani. Az őszi tápanyag ellátáson belül kiemelem a nitrogén szerepét. Meghatározása alapos előkészítést igényel, nem szerencsés a túladagolása, de legalább akkora problémát jelent, ha szűkös ellátást biztosítunk. Alapvetően nem tápanyag megvonással kell a növény állomány jónak vélt állapotát elérni a megfelelő télállósághoz. Egyéb agrotechnikai / vetési idő, vetőmag norma, vetési mélység…./ műveletek helyes megválasztásával, alkalmazásával éheztetés nélkül is megfelelő állapotot tudunk elérni, amely egyben biztosítja a tavaszi zökkenő mentes indulást is.
Az őszi alapműtrágyázás szerepét különösen emeli az egyre inkább terjedő korai vetési gyakorlatot alkalmazó technológia. A termés mennyiségét többek között a kalászorsó hossza határozza meg. A kalászorsó differenciálódása, hosszának kialakulása a bokrosodás időszakában történik, ha ebben az időszakban tápanyagellátási probléma van, az kedvezőtlenül hat a kalászorsó hosszára, ez pedig termés csökkenéssel jár. A jogszabályok behatárolják a fejtrágya kijuttatásának idejét, az alacsony talajhőmérséklet miatt a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képessége sok esetben még nem biztosít megfelelő ellátást a növény igényéhez képest. Így a növény csak a korábban kijuttatott műtrágyából tud tápanyagot felvenni.
A búza termesztéstechnológiáját a mindenkori piaci elvárásokhoz kell igazítani. A termés mennyiségét és alapvetően a minőségét is a kijuttatott alaptrágya mennyiségével és megfelelő hatóanyag arányával jelentősen befolyásolni tudjuk. Fontos, hogy a talajvizsgálat alapján javasolt szükséges foszfor és kálium mennyiséget őszi alaptrágyázással biztosítsuk a növények számára.
A még megfelelő minőség elérése érdekében azokon a területeken, ahol nincs pénzügyi fedezet az ajánlott adagok kijuttatására, ott bár csökkentett adagban, de a javasolt tápelem- arányokat megtartva juttassunk ki műtrágyát.
Választható műtrágyaféleségek:
A mono műtrágyák használata meggondolandó, mert az optimális hatóanyag arány többszöri kijuttatással biztosítható csak. A többszöri kijuttatás idő, – ebben az évben különösen – pénz és energia. Az erre fordított összeg a jelenlegi árakon számolva, mintegy 8-10 kg hatóanyag ára, melyet a levegőbe füstölünk el, nem beszélve a környezetvédelemről illetve talajtaposásról. A MAP tág N/P aránya kedvezőtlen a DAP ilyen szempontból kicsit kedvezőbb.
Mono műtrágyákat általában akkor célszerű használni, ha valamelyik tápanyagféleségből a többihez viszonyítva lényegesen nagyobb mennyiség szükséges.
A mono műtrágya használatnál vegyük figyelembe – az eltérő fizikai jellemzők miatt- azok eltérő szórhatóságát / 1. sz. ábra/.
1. sz. ábra – Az eltérő típusú műtrágyák szórásképe. /Forrás: Roberto Puzzo (2012)/

A műtrágya szórók beállításánál ezeket vegyük figyelembe, ne egy beállítással, vagy fogásszélességgel juttassuk ki a különböző műtrágyaféleségeket.
Kevert műtrágyák: MAP –Káli keverékkel nem tudjuk biztosítani a szükséges nitrogén mennyiséget a MAP tág NP aránya miatt, ezért az kiegészítésre szorul, valamint számolni kell a különböző komponensekből kevert műtrágyák eltérő szórhatóságával és az ebből eredő bizonytalan hatóanyag arányokkal a műtrágyázott területen/2. sz. táblázat/
2. sz. táblázat – A különböző komponensekből kevert műtrágyák szórás utáni hatóanyag arányainak megoszlása

Komplex műtrágyák: széles a választék, eltérő hatóanyag arányokkal is beszerezhetőek, jól kiválasztva egy adott talajon az adott növény számára optimális, vagy közel optimális hatóanyag arány kijuttatását tudjuk biztosítani egy menetben. Ezzel időt takarítunk meg, kevésbé szennyezve a környezetet. Ha mindezeket figyelembe vesszük a műtrágyázás költsége sem több mint mono használat esetén. Az egyre szélesedő kínálatban több olyan termék van a piacon, ami a fő tápelemeken kívül egyéb, a növényszámára szükséges – mezo, és mikro – tápelemeket is tartalmaznak. A harmonikus tápanyag ellátásba ezek beletartoznak. Pótlásuk történhet talajon keresztül és lombtrágyázással egyaránt, de biztosításuk befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét egyaránt.
Lombtrágyázás: Talán időszerűtlennek tűnik az őszi időszakban lombtrágyázásról beszélni, de ismét az idei év rendkívüliségére hivatkozva – a késői vetés, a bizonytalan időjárási tényezők… – javasolt a növényvédelmi munkákkal egy menetben lombtrágyákat is kijuttatni.
Felvetődhet, hogy a lombtrágyák túl buja fejlődést okoznak különösen akkor, ha kedvező az időjárás. Ha jól fejlett a növényzet, akkor felesleges egyébként is, ezért mondjuk.
Cáfolnám a feltevéseket, de a cikk terjedelme most nem ad lehetőséget erre.. Ebben a cikkben a lombtrágya választás fontosságára hívom fel a figyelmet. Már csak azért is, mert rendkívül nagy a kínálat és nem könnyű sok esetben eligazodni, kiválasztani a problémát megoldó gazdaságos lombtrágyát.
Fogadjuk el, hogy a növényeknek hasonlóan a fő tápelemekhez a mikroelemekre is már a korai fejlődési időszakban szükségük van igazolásként a 2. sz. ábrán bemutatom a repce igényét. Ezt a jelentkező igényt ki kell elégíteni a termés mennyiség, a termés minőség és a termésbiztonság érdekében.
2. sz. ábra – A repce mikroelem igénye a különböző fejlődési szakaszokban.

A többi termesztett növényünknek is már a korai időszakban kifejezetten jelentkezik az igénye a kulcsfontosságú mikroelemekre. Ezért is javasolt az őszi lombtrágyázás mind szélesebb körben való elterjedése. Akkor járunk el helyesen a lombtrágya választásnál, ha nem csak egy elem például a bór kijuttatását célozzuk meg, hanem a fő tápelemekhez hasonlóan komplett ellátást biztosítunk.
Néhány szempont a lombtrágya választáshoz:
Hangsúlyozom, hogy a lombtrágyázás alapvető célja a mikroelem hiányok megelőzése illetve a kialakult hiányok kezelése és nem a fő tápelemek levélen keresztüli pótlása. Természetesen előfordulnak olyan körülmények, amikor a fő tápelem pótlás is lehet a cél, de nem ez az általános eljárás.
Alapvető fontosságú tehát a lombtrágya összetétele, a hatalmasnak tűnő kínálatot, ha megnézzük, rá kell döbbennünk, hogy a lombtrágyák többsége főként fő tápelemeket tartalmaz az összes hatóanyag tartalom mintegy 99,9 vagy azt is meghaladó százalékában. A maradék 0,.. vagy 0,0.. % a mikroelem tartalom. Tehát, ha célunk a mikroelemek pótlása, akkor ennek megfelelő készítményt válasszunk.
Csalóka az ilyen készítmények használata esetén, hogy vizuálisan, szemmel esetleg különbséget is látunk, különösen a magasabb nitrogén tartalmú készítmény használata esetén, de ezzel a mikroelem kérdést nem oldottuk meg.
További nehézséget okoz a választásnál, hogy eltérő mértékegységekben mutatják a hatóanyag tartalmat / tömeg %, térfogat %, mg/kg, mg/l,…../ esetenként előfordul, hogy azonos készítmény a fő tápelemeket %-ban a mikroelemeket g vagy mg- ban mutatja. Első ránézésre nem is tudjuk a valós hatóanyag tartalmat megítélni.
Mire és mikor van szüksége a növénynek: Alapvető fontosságú, hogy tudjuk, mit, mikor és milyen mennyiségben kell és érdemes pótolni. Ezekhez az adatokhoz-információkhoz hozzá lehet jutni.
A hatékony és eredményes lombtrágya használathoz a teljesség igénye nélkül a fenti szempontokat célszerű figyelembe venni. Ne úgy vegyünk lombtrágyát, hogy búza, repce, stb … lombtrágya, vagy azt, ami éppen van, hanem tudatosan a célnak megfelelő összetételű készítményt vásároljuk legalább akkora gondossággal, mint ahogyan a növényvédőszert vásároljuk. Nézzük meg az összetételét, hogy a búzára, repcére stb.. mondott, ajánlott készítmény valójában mit tartalmaz, hektáronként mennyit javasolnak és azzal mennyi hatóanyagot / mikroelemet/ juttatunk ki.
Összefoglalva: Jövedelmező termesztést harmonikus tápanyag-ellátással lehet elérni, melyben kiemelkedő szerepe van a talaj természetes tápanyag szolgáltató képességének. Az idei év rapszodikus volta miatt az ország egész területén csak nagy odafigyeléssel és gondos munkával lehet enyhíteni a talajban bekövetkezett kedvezőtlen hatásokat és biztosítani a megfelelő talajállapotot. Ilyen körülmények között fokozottabb szerep jut a tápanyag ellátáson belül a műtrágyázásnak. Pénzügyi nehézségek esetén különös gonddal járjunk el a műtrágya megválasztást és a kijuttatás módját illetően. Ne uniformizáltan kezeljük a tápanyag ellátást. Ugyan úgy, mint a vetőmag, vagy növényvédőszer választásnál egy adott területre keressünk optimális megoldást. A további várható kedvezőtlen időjárási hatások kivédésére éljünk a harmonikus tápanyag ellátás előnyeivel, melynek a mikroelemek képezik az alapját.
Dr. Térmeg János
szaktanácsadó
