Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakmai cikkek

A bor sajnos elment – de a sörre vigyázzunk!

Farmit szerkesztőség·

A 2010. év nem a szőlő és a bor éve volt, de jó sörgyártáshoz
szükséges alapanyagot sem lesz egyszerű előállítani. A jó sörgyártás
alapja többek között a jó minőségű maláta, azt csak az erre a célra
alkalmas, megfelelő paraméterekkel rendelkező alapanyagból lehet kapni. A
sörkészítéshez szükséges maláta egyharmadát őszi, kétharmadát tavaszi
árpa felhasználásával állítjuk elő. A sörárpa minőségére a környezeti
tényezőkön és az arra alkalmas fajtákon kívül jelentős mértékben hat az
alkalmazott agrotechnika. Minősítés során derül ki, hogy a megtermelt
árpa alkalmas-e söripari célra vagy csak takarmány árpaként lehet eladni
alacsonyabb felvásárlási áron. Tehát ha szeretjük a jó sört és a
sörárpa termesztés során magasabb jövedelmet szeretnénk elérni,
megfelelő agrotechnikával tehetünk is érte. Termesztési technológiájuk
némileg eltér a takarmánynak termesztett árpáétól. Az őszi vetések nem
optimális körülmények között zajlottak, a tavaszi vetési körülmények is
várhatóan nehezek lesznek.

A múlt évi csapadékos időjárás rányomja bélyegét az őszi és a tavaszi
árpatermesztési technológiára egyaránt, az általánosan alkalmazható
eljárásokat a kialakult helyzet sok esetben felülírja. Egészen biztos,
hogy a terület jelentős részén nem a megszokott módon lehet és kell az
aktuális munkákat elvégezni.  A környezeti tényezők és a termesztési
technológia minden eleme befolyásolhatja, befolyásolja a mennyiségi és
minőségi mutatókat. A technológián belül a tápanyag ellátással
kapcsolatos kérdések kerülnek megválaszolásra.  Az okszerű, harmonikus
növénytáplálással a kedvezőtlen befolyásoló tényezők hatását mérsékelni
tudjuk. 2011 tavaszán éppen ezért a korábbi gyakorlattól eltérően
nagyobb hangsúlyt kell adni a tápanyag ellátás tervezésére
kivitelezésére.
Alapvetően mi okozza a felmerülő problémát:

 A múlt évi rendkívül csapadékos időjárás miatt sem az őszi
talaj-előkészítési munkálatok sem pedig a vetési munkák – ha egyáltalán
elvégzésre kerültek – nem optimális időben és körülmények között
zajlottak / 1.-2. sz. táblázat/.

1. sz. táblázat

Őszi munkák állása 2010.11.29. Forrás: MGSZH

Növényfaj

Vetési szándék
 (ha)

Elvégzett munka
 (ha)

Teljesítés
 (%)

Őszi árpa

185 647

171 998

93

2. sz. táblázat
Őszi munkák állása 2010.11.29. Forrás: MGSZH

 Szándék (ha)

 Elvégzett munka (ha)

Teljesítés
(%)

Őszi mélyszántás tavasziak alá

2 200 154

1 276 419

58

Az 1. sz. táblázat mutatja, hogy a tervezettnél kevesebb árpa lett
elvetve, feltételezhető, hogy sörárpának szánt terület is kevesebb, mint
a tervezett. További problémát okoz, hogy a vetés egy része nem
optimális körülmények között történt. A tél még nem ért véget,jelenleg
még nem tapasztalható kár a vetésekben, de az biztos, hogy fejletlen az
állomány jelentős része.




A második táblázatnál  csak bízni lehet abban, hogy a tavaszi árpának
szánt terület jelentős része beleseik az 58% felszántott területbe.

A sörárpa minőségi elvárások tekintetében a MSZ- 08 1326-79 / 3. sz.
táblázat/a mérvadó, függetlenül a feltételektől. Igaz a felvásárlók a
mindenkori igényekhez igazítva a termékértékesítési szerződésben ettől
eltérő igényeket is támaszthatnak, ezek jellemzően felvásárlási
árcsökkenéssel járnak.

3. sz. táblázat

Sörárpa minőségi követelményei (MSZ-08 1326-79)

Minőségi jellemzők

alapkövetelmény

határkövetelmény

Hektolitersúly (kg)

68,0

legalább 65,0

Tisztaság (%)

98,0

legalább 96,0

 Keverék (%)

2,0 

legfeljebb 4,0

ebből értékes keverék (%)

1,5

legfeljebb 3,0

értéktelen keverék (%)

0,5 

legfeljebb 1,0

ebből káros keverék (%)

0,2

legfeljebb 0,5

Osztályozottság

a 2,5 mm-es lyukasztású osztályozólemezen fennmaradó, teljes értékű árpa (%)

75,0

legalább 70,0

a 2,2 mm-es lyukasztású osztályozólemezen áthulló árpa (%)

4,0

legfeljebb 5,0 

Csírázóképesség (%)

95,0

legalább 90,0

Nedvességtartalom (%) 

14,5 

Fehérjetartalom a szárazanyagban (%)

11,5

legfeljebb 12,5

Az elvárt illetve remélt minőség elérésében, hivatkozva a korábbiakra
a termesztés technológián belül kiemelkedő szerep jut a tápanyag
ellátásnak. Éppen ezért a két változat – az őszi és tavaszi sörárpa-
eltérő ellátást igényel,így ennek megfelelően kerül ismertetésre.

Alapvető fontosságúnak tartom az idei tavaszon, hogy egészen a
betakarításig a lehető legjobb ellátásba kell részesíteni a különböző
kultúrákat. Soha nem volt erre akkora szükség mint ezen a tavaszon
egyrészt az eddigi nehézségek miatt a növények rászorulnak a mind
kényeztetőbb ellátásra, másrészt, a várható, sejthető
terményfelvásárlási árak ezt igazolják is. Törekedni kell arra, hogy az
elvethető, betakarítható területen kell megtermelni a termelésből kieső
terület jövedelmét is / 4. sz. táblázat/.

4.sz. táblázat

Kimutatás a belvízzel borított területek nagyságáról 
/2011. 01. 31. MGSZH/

Igaz sörárpa felvásárlási árak még nem ismeretesek, de lehet feltételezni, hogy igazodik a többi kalászos termény árhoz.

Az őszi sörárpa tavaszi tápanyag ellátása:

A fentiekből kiindulva két alapeset lehetséges, mégpedig, hogy volt őszi alapműtrágya kijuttatás vagy nem volt.

Őszi alapműtrágyázás esetén:
          –  a szükséges nitrogén fejtrágyázás lehető legkorábbi elvégzése, amint a jogszabály
             illetve   a   talajállapot megengedi
          – lombtrágyázás, a kalászosok igényeit kielégítő összetételű lombtrágya, egy vagy több
             alkalommal.

Őszi alapműtrágyázás hiánya esetén:     
         – az első fejtrágya magas kálium tartalmú komplex műtrágyával történjen, szintén a
           lehető legkorábbi időpontban
         – nitrogén kiegészítés a szükséges mennyiségig a második nódusz előtt
         – lombtrágyázás a kalászosok igényei kielégítő összetételű lombtrágya, egy vagy több
           alkalommal
         – lomtrágyázás, ha nem komplex az első fejtrágya, akkor magas kálium és bór tartalmú
           készítmény.

Tavaszi sörárpa tápanyag ellátása:

A sörárpa rövid életciklusa alatt viszonylag sok tápanyagot igényel,
gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért sok és könnyen felvehető
tápanyagra van szüksége.  A nagy és jó minőségű termés biztosításához
igen fontos az optimális mennyiségű és tápanyagarányú, a termesztési
célnak megfelelő műtrágyázás. A tápanyagellátás és az egyes tápelemek
/NPK/ mennyisége és aránya alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét
és minőségét.
Fajlagos tápelem igénye /5. sz. táblázat./:





N kg/t

P2O5 kg/t

K2O kg/t

CaO kg/t

MgO kg/t

Tavaszi árpa

20

9

21

8

2

Forrás: Füleky

Nem részletezve az egyes tápelemek szerepét, de kiemelve, hogy a
foszfor a termés mennyiségét és minőségét befolyásolja, elengedhetetlen a
jó szemkitelítődéshez, hiánya nem megfelelő osztályozottságot
eredményez.
A sörárpa kálium igénye jelentős, hiánya minőség
romláshoz vezet, továbbá gyengül a betegségekkel szembeni ellenálló
képesség, csökken az aszálytűrő képesség és nő a megdőlés veszélye. A
káliumtrágyázás csökkenti a megdőlés veszélyét, egyenletesebb,
lisztesebb szemek fejlődnek, javul a szárazságtűrés.  A N/K arány
eltolódása esetén is jelentkeznek kálium hiány okozta kedvezőtlen
hatások.  Pótlása cukorrépa után elengedhetetlen. Kalcium és magnézium
közvetlen trágyázásra nincs szükség.







A fő tápelemek közül mondhatni a nitrogén szerepe a legjelentősebb. A
jó sör készítésének alapfeltétele a megfelelő minőségű maláta. A
malátakészítéshez alkalmas sörárpa egyik legfontosabb tulajdonsága az
alacsony fehérjetartalom, melyet jól megválasztott agrotechnikával, ezen
belül okszerű tápanyag-ellátással a söripar számára kívánatos szinten
tudunk tartani.  A helytelen, egyoldalú nitrogéntáplálás a foszfor és a
kálium egyensúly eltolódását eredményezi.

Mire ügyeljünk?

Sarkalatos kérdés a nitrogén, a kijuttatandó mennyiség
meghatározásához mindenképpen ajánlott az ásványi nitrogénvizsgálat
elvégeztetése.
Miért? mert   – ha sokat adunk, nő a fehérje tartalom, romlik a minőség
                       – ha keveset adunk csökken a termés
                       – a jelenlegi és várható nitrogén árak is indokolják.

Az ásványi nitrogén meghatározással együtt célszerű a kén és bór tartalmat is vizsgáltatni.

Ha nem rendelkezünk ásványi nitrogén vizsgálati értékkel, akkor a
nitrogén adagot az adott talaj humusztartalmából / 3. sz. táblázat/
kiindulva lehet meghatározni, mely szerint:

 6. sz. táblázat

Humusztartalom %

1-1,5

1,6-2

2,1-3

3 felett

Nitrogén kg/ha

60-80

50-60

40-50

40 alatt

Mikroelem igény: Nem jellemző a tavaszi árpa
mikroelem igényével és lombtrágyázásával foglalkozni, de mint minden
növénynél, itt is elengedhetetlen a harmonikus tápanyagellátás részeként
a mikroelem ellátást is megoldani.

Nézzük 1 t tavaszi árpa mikroelem tartalmát:

7. sz.táblázat

Kén

 2.5 kg/t

Kalcium

 1.1 kg/t

Magnézium

 1.8 kg/t

Réz

 5.5 g/t

Mangán

 50 g/t

Cink

 20 g/t

Bór

 3.5 g/t

Vas

 100 g/t

Forrás: különböző források és a Yara saját kísérleti eredmények

A fehérjetartalom abszolút mennyiségén felül eltérően kell értékelni a
szemben az egyes fehérje féleségek arányát.  Ebből a szempontból
figyelmet érdemel a kén, mint tápelem, különösen a talajaink kénben
egyre szegényedő volta miatt. A mikroelemek közül a bórt emelem ki a
növény működésében betöltött szerepe okán. A bór – a virágzásban és a
megtermékenyülésben betöltött szerepén túl – létfontosságú:

– A csúcsi osztódó szövetek zavartalan működését segíti elő,
– A növényen belüli szénhidrát transzportban,
– Serkenti a növényt, és nagymértékben növeli az aszálytűrő képességét.
– Javítja a tápanyagfelvételt,
– Javítja az árpa minőségét, nem a fehérje tartalmat, hanem a szénhidrátok mennyiségét gyarapítja.

A lombtrágyázás a sörárpa termesztési technológia elengedhetetlen
része még abban az esetben is, ha mikroelemet is tartalmazó alaptrágyát
használtunk. Mellette szól, hogy az egyéb növényvédelmi munkákkal
egymenetben elvégezhető. Javasolt, hogy az első növényvédelmi munkával /
gyomirtás / lehetőleg juttassuk ki a lombtrágyát is.



Ajánlható készítmények: alaptrágyák:     YaraMila™   7-12-25; YaraMila™ 7-20-28; 
                                                             YaraMila™ 8-24-24;   YaraMila™ 13-13-21
                                                             Ezek mindegyike tartalmaz mezo- és  mikroelemeket is
                                        lombtrágyák:   YaraVita™ Gramitrel, YaraVita™ Brassitrel, 
                                                               Folicare™ B 17-9-33

Összefoglalva: A sikeres sörárpatermesztés alapja mindig is
jelentős mértékben a tápanyag ellátás, a növényvédelem volt, a kialakult
körülmények miatt fokozottabb szerep jut mindkét agrotechnikai
tényezőre. A tápanyag ellátáson belül lényeges kérdés a nitrogén
mennyiségének kérdése. A lemosódások megbecsülhetetlensége miatt
ajánlott az ásványi nitrogén vizsgálat az adag megállapításához.
Hiányában a korábbi évek gyakorlatától eltérően javasolt a nitrogén adag
15-20 %-kal történő megemelése, természetesen megfelelő foszfor, kálium
és mikroelem ellátás mellett.



Dr. Térmeg János
szaktanácsadó