Búza betakarítás után, vetés előtt – 2012
Az őszi búza 2012. évi betakarítási eredménye 95%-os betakarított területre vonatkozóan 3,72 t/ha. Az adatok alapján, a termés mennyisége nem mondható kedvező évjáratnak, annak ellenére, hogy minőség kifejezetten jó volt. A termesztési tapasztalatok összegzése, azok értékelése folyamatban van. Az mindenesetre megállapítható, hogy a környezetükhöz viszonyítva a magasabb terméseket, és jobb minőséget azok a termelők érték el, akik a termesztést olyan szemlélettel végezték, hogy a meghatározó tényezők mindegyikét a lehetőségeikhez optimalizálták.
Az őszi búza 2012. évi betakarítási eredménye 95%-os betakarított területre vonatkozóan 3,72 t/ha. Az adatok alapján, a termés mennyisége nem mondható kedvező évjáratnak, annak ellenére, hogy minőség kifejezetten jó volt. A termesztési tapasztalatok összegzése, azok értékelése folyamatban van. Az mindenesetre megállapítható, hogy a környezetükhöz viszonyítva a magasabb terméseket, és jobb minőséget azok a termelők érték el, akik a termesztést olyan szemlélettel végezték, hogy a meghatározó tényezők mindegyikét a lehetőségeikhez optimalizálták. Ráfordításaikat azonos szinten – fajtára, táblára lebontva- alkalmazták, gazdálkodásukban nem volt „gyenge láncszem” a tényezők mindegyike egyenlő szinten felelt meg a gazdálkodási színvonalnak az adott területen.
Betakarítás után most, amikor még frissen élnek bennünk az előző termelési ciklus eseményei elemezzük azt, keressük meg a „gyenge láncszemet”, tárjuk fel a tartalékokat, a hiányosságokat, a hibákat. Az elemzést ne összegezve, globálisan végezzük, hanem táblákra lebontva, csak így tudjuk felismerni azokat a tényezőket, melyek megléte vagy hiánya hatással volt gazdálkodásunkra. Igaz a mezőgazdaságban minden év más és más, igaz, hogy utólag már könnyű okosnak lenni, de az előző évek tapasztalatai segíthetnek bennünket abban, hogy a következő év előkészítésénél, megtervezésénél mire kell fokozottabban figyelni.
A megyei eredményeket vizsgálva, de nem minősítve / 1. sz. táblázat/ jelentős eltéréseket tapasztalunk. míg a Nógrád megyei átlag 2,12 t/ha addig Baranyában 5,08 t/ha átlagot értek el.
1. sz. táblázat

A 95 %-os betakarítás eredménye mennyiségben lényegesen nem változik, a később betakarítottak minősége várhatóan romlik. Baranya megyében a múlt évi eredményekhez viszonyítva enyhe átlagnövekedés, míg Nógrádban jelentős, több mint 40%-os visszaesés tapasztalható.
Természetesen a termésátlag alakulást jelentős mértékben meghatározzák a termőhelyi tulajdonságok és az éghajlati tényezők. Ebben az évben régiótól függetlenül erősen kirajzolódtak a búzatáblákon az eltérő talajfoltok, meghatározó volt a talaj víztartó képessége. Üzemen belül is lényeges különbségek alakultak az elővetemény illetve a talajművelési módok között. A megyénkénti termésátlag alakulásra némileg magyarázatot ad a lehullott csapadék mennyiség / 1. sz. ábra/ és annak eloszlása.
1. sz ábra
2012.évi első féléves csapadék /mm/

Az egész ország területén kevés csapadék hullott, de a különösen az ország középső részén maradt el a sokéves átlagtól. Kedvezőtlen hatását fokozta, hogy az előző évben is ez a rész kapott kevesebb esőt.
Hosszabb távon vizsgálva az országos eredményeket sem kapunk kedvező képet hazánk búzatermesztéséről / 2. sz. ábra/.
2. sz. ábra
* Nem végleges adat
A szántóföldi növénytermesztésen belül jelenleg az őszi búzatermesztés tekinthető a legalacsonyabb színvonalon termesztett növénynek. A többi növénytől eltérően sajnos nem csak az évenkénti ingadozások mértéke nőtt, hanem a termésátlag és annak trendje is csökkenő tendenciát mutat az utóbbi évtizedekben, ami nem írható csupán az időjárás kedvező vagy kedvezőtlen voltára. A búzánál is van genetikai, technikai és technológiai előrehaladás, de ezek nem jelennek meg a hazai búzatermesztés eredményeiben.
Megjegyzem repcéből minden idők harmadik legjobb termését értük el. Mondhatjuk, hogy azért, mert a rosszakat kitárcsáztuk. Csak részben igaz ez az állítás, ha figyelembe vesszük, hogy a Dunántúlon a vetett 133 ezer hektár repcéből mintegy 8 500 hektárt kellett kitárcsázni és nem több, mint egy átlagos időjárásban a kipusztulás mértéke.
A búza termésátlagokat vizsgálva felmerülnek a kérdések:
- mi eredményezte az 1990 –es évekig a gyors ütemű növekedést / az akkori
- termesztési feltételekkel/?
- mi okozza, okozta a búzatermesztésben ezt a majd egy tonnányi átlag csökkenést?
- a nagy termésingadozást?
- mi az, amit másképpen csinálunk?
- hol van a genetikai?
- hol a technikai előre haladás?
- csak az időjárás rovására írható a visszaesés?
- a mindenkori kormány a támogatásokon kívül adott e szakmai segítséget?
- elegendő e csak a talaj, éghajlat, agrotechnika vizsgálata a termésre ható tényezők közül, vagy vizsgálni kellene egyéb tényezők hatásait is?
A kérdések megválaszolása messze meghaladná a cikk terjedelmét, de abban így is biztosak lehetünk, hogy kell tenni valamit a termés növelése és az ingadozás csökkentése érdekében.
A kockázati tényezők közül a tápanyag ellátást emelem ki, három ok miatt:
- búza termesztés leggyengébb láncszemének tartom, figyelembe véve az egyéb agrotechnikai tényezőket / genetika, növényvédelem, gépesítés…/
- jelentős hatással van a termés mennyiségére és minőségére
- az anyagköltség legnagyobb hányadát kitevő rész
Ezek után nézzük mire is van szüksége a búzának?
2. sz. táblázat / Szirts V. 1984./

A termés mennyiségét és alapvetően a minőségét is a kijuttatott alaptrágya mennyiségével és megfelelő hatóanyag arányával tudjuk jelentősen befolyásolni . Fontos, hogy a talajvizsgálat alapján javasolt szükséges foszfor és kálium mennyiséget őszi alaptrágyázással biztosítsuk a növények számára. A még megfelelő minőség elérése érdekében azokon a területeken, ahol nincs pénzügyi fedezet az ajánlott adagok kijuttatására, ott bár csökkentett adagban, de a javasolt tápelem- arányokat megtartva juttassunk ki műtrágyát.
A jól megválasztott hatóanyag arányokkal jelentősen befolyásolhatjuk a várható terméstöbbletet, vagyis a jövedelmünket /4. sz. táblázat/.
3. sz. táblázat
Műtrágyák hatása a dikultúrában termesztett őszi búza termésére
Az OMTK eredményei Debreczeni és Dvoracsek (1994) közlése nyomán
|
Műtrágya kezelés* |
Terméstöbblet a trágyázatlan parcellákhoz viszonyítva (t/ha) |
||
|
Keszthely Ramann-féle barna erdőtalaj |
Nagyhörcsök mészlepedékes csernozjom tal. |
Kompolt csernozjom barna erdőtalaj |
|
|
N1K1 |
1,02 |
0,66 |
1,03 |
|
N1P1K1 |
1,30 |
1,57 |
1,37 |
|
N2K1 |
1,70 |
0,79 |
1,50 |
|
N2P1K1 |
2,14 |
2,45 |
2,20 |
|
N3K1 |
2,17 |
0,96 |
1,76 |
|
N3P1K1 |
2,70 |
2,65 |
2,52 |
|
N3P2K1 |
2,64 |
3,00 |
2,56 |
* N, P2O5 : 1= 50 kg hatóanyag/ha 2 = 100 kg hatóanyag/ha 3 = 150 kg hatóanyag/ha
K2O : 1= 100 kg hatóanyag/ha
Csak nitrogénnel nem lehet eredményes búzatermesztést folytatni. Ezt igazolja szegedi kutatók több éves vizsgálata is /3. sz. ábra/. Véleményük és tapasztalatuk szerint elengedhetetlen a foszfor és kálium hatóanyag kijuttatása.
3. sz. ábra
Műtrágyázás hatása az őszi búza szemtermésére és minőségére tartamkísérletben (Fülöpszállás, 3 fajta és 2 év átlaga 2004-2005.)/ Petróczi-Gyuris/
Az ábrán jól látható, hogy a nitrogén egyoldalú emelésével csak a minőséget tudjuk javítani, de a termés mennyiségét nem növeljük. Az egyre élesedő versenyhelyzetben csak az a termelő lehet sikeres, aki optimalizálja a ráfordításokat az elérhető legnagyobb jövedelem elérése érdekében. Tehát elemezzük táblára lebontva a termelési ciklus eseményeit és a tervezésnél vegyük figyelembe, hogy a tábláink eltérő terméspotenciállal, a termesztett fajták eltérő igénnyel rendelkeznek / Antonius/, ami abban nyilvánul meg, hogy a letakarított termés mennyisége és minősége is eltérő. Ezért hiba tábláinkat nem differenciáltan, hanem sok esetben egységesen kezelni a vetőmag normában, a növényvédelemben és leginkább a tápanyag-ellátásban.
A tápanyag ellátás területén lehet látszólag a legkönnyebben „spórolni”, takarékoskodni, de sajnos közvetlenül nem érezzük a negatív hatását. Csak irigykedünk esetenként szomszédunk jobb eredményén. Nem számolunk az elmaradt jövedelem többlettel. Az egyes tápelemek nem helyettesítik egymást. Tehát hibás az az elgondolás, hogy nem adunk foszfort és káliumot, majd egy kicsit több nitrogénnel pótoljuk.
Fontosnak tartom a költség szemléletű gazdálkodás helyett a jövedelem szemléletű gyakorlat alkalmazását. Ha állóeszköz fejlesztésre áldoztuk és nem is keveset, gondoskodnunk kell a megfelelő forgóeszköz ellátásról is, hogy a beruházásunk hatékonyan működjön, és mielőbb megtérüljön.
Az okszerű, harmonikus alapműtrágyázás a sikeres búzatermesztés alapja, tehát kellő alapossággal, megfontoltsággal tervezzünk.
Milyen műtrágyát használjunk?
Mono műtrágyák: ennek egyik hátránya a több menetes kijuttatás. Az pedig idő, pénz, energia. Egy műtrágya szórás költsége szántóföldön mintegy 2500- 3000 Ft/ha ez a jelenlegi műtrágya árakon számolva mintegy 10-13 kg hatóanyag ára, melyet csak úgy elfüstölünk a levegőbe. Nem beszélve a környezetvédelemről és a kétszeri taposás okozta talajkárosodásról. Tehát érdemes számolni, kalkulálni, hogyan járunk jobban, ha plusz 3000 Ft/ha többletköltséggel mono műtrágyát vagy pedig összetett, komplex műtrágyát használunk.
Kevert műtrágyák: A mono műtrágyák használatánál adott a keverés lehetősége, az összes hátrányával együtt, úgy mint a keverés pontatlansága, a szegregáció, MAP –Káli keverékkel nem tudjuk biztosítani a szükséges nitrogén mennyiséget a MAP tág NP aránya miatt, ezért az kiegészítésre szorul.
Komplex műtrágyák:
Azok a komplex műtrágyák a legalkalmasabbak, melyek széles nitrogén- foszfor- káli arányokkal beszerezhetőek az adott tábla igényének megfelelően. Egyre több a mikroelemekkel is kiegészített készítmény, melyek további lehetőséget adnak a jövedelmező termesztéshez.
Alaptrágyázásra ajánlhatóak a YaraMilaTM termékcsalád tagjai, melyek a különböző talajtípusokon, különböző tápanyag ellátottsági szinteken is optimális választási lehetőséget adnak az egyes növényfajok harmonikus tápanyag ellátásához / 4. sz. táblázat/
4. sz. táblázat.
YaraMila TM összetételek, hatóanyag arányok
|
Megnevezés |
Foszfor-kálium arány |
|
YaraMilaTM 7-12-25 |
0,48 |
|
YaraMilaTM 13-13-21 |
0,61 |
|
YaraMilaTM 7-20-28 |
0,71 |
|
YaraMilaTM 8-24-24 |
1,0 |
|
YaraMilaTM 20-14-7 |
2,0 |
|
YaraMilaTM 16-27-7 |
3,8 |
A YaraMilaTM termékcsalád a fő tápelemeken kívül jelentős mértékben tartalmaz mezo, és mikroelemeket is.
A mikroelemek szerepe nem kisebb jelentőségű, mint a fő tápelemeké, sőt egyre inkább növekszik, egyrészt mert a talajaink ellátottsága nem kielégítő, másrészt a növekvő termésátlagokkal a növények igénye is nő a mikroelemek vonatkozásában is. Ellátásuk folyamatos rendszerben ajánlott, melynek lényege, hogy ne a már hiányt szenvedett növényállományt kezeljük, hanem előzzük meg annak kialakulását. Igaz a mikroelemek a lombozaton keresztül is biztosíthatóak a növény szükségletét megközelítően kielégítő nagyságrendben, de ez nem pótolja teljesen a talajon keresztüli ellátást.
Éppen ezért javasolt olyan alaptrágyák használata, amelyek mikroelemeket is tartalmaznak.
Részben az alaptrágyákkal, részben az őszi növényvédelmi munkákkal egybe kötve biztosíthatjuk a növények fiatalkori mikroelem igényét, megelőzve a hiány kialakulását.
A növények tápanyag ellátásában a műtrágyázásnak csak kiegészítő szerepe van, hiszen a növények a szükséges mennyiség jelentős részét a talaj tápanyag készletéből fedezik. A talaj természetes tápanyag szolgáltató képessége nagymértékben függ annak mindenkori állapotától. Az idei évi rendkívüli időjárás jelentősen rontotta a talaj fizikai és biológiai tulajdonságait. Minden technológiai elemet okszerűen hadrendbe kell állítani a megfelelő talajállapot elérésére. Szükséges ez a termésstabilitás megteremtése érdekében mivel egyrészt a csökkenő műtrágya felhasználás miatt egyre nagyobb mértékben kell a tápanyag ellátást a talaj természetes tápanyag szolgáltató képességére alapozni, másrészt okszerű talajhasználattal a műtrágyázási költség egyébként is csökkenthető.
Összefoglalva: A mindennapi gondok, problémák mellet ajánlatos az őszi búza tápanyag ellátásának kérdésével már most alaposan foglalkozni, nem túlhangsúlyozva annak szerepét és jelentőségét. De vegyük figyelembe, hogy nem csak a repce sorsa dől el már ősszel, hanem a búzáé is. A műtrágya ellátásban hiány nem valószínűsíthető, sőt a kínálat egyre inkább bővül. Jó választás, jó döntés csak megfelelő előkészítés után hozható. Ennek alapja az időben megkért szaktanács, kellően előkészített, táblára lebontott hatóanyag mennyiség megállapítása. Ezek ismeretében pedig az igényeket optimálisan kielégítő műtrágya megválasztása és a legkedvezőbb beszerzési források megkeresése.
Dr. Térmeg János
szaktanácsadó
