Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakmai cikkek

Gondolatok az őszi vetésű növények tápanyagellátásáról

Farmit szerkesztőség·

Az idei év eddigi rendkívül csapadékos időjárása a
közvetlen károkon túl a növénytermesztés teljes egészére rányomta,
nyomja a bélyegét. Kedvezőtlenül hatott a vetési munkáktól egészen a
betakarításig.  A sok csapadék – a cukorrépán kívül – nem hozta a várt
mennyiségi eredményeket. A minőség is többnyire elmaradt a
várakozásoktól. A napraforgó és a kukorica betakarítása alig hogy
elkezdődött. A talajok fizikai tulajdonságai, biológiai élete romlottak,
ez a következő évek termelésére is kihat. A kialakult
talajtulajdonságok a természetes tápanyag szolgáltató képességre is
kedvezőtlenül hatnak, tehát az őszi tápanyag utánpótlásnak fokozott
szerepe lehet a következő évi terméseredmények elérésében.

A szántóföldi növénytermesztésre a két legnagyobb hatással bíró
tényező az éghajlat és a talaj. A jövedelmező növénytermesztés alapja,
hogy e tényezők kedvezőtlen hatásait különböző agrotechnikai
eljárásokkal – fajta használat,- talajművelés, – tápanyag ellátás,-
növényvédelem – mérsékeljük. Az egyes elemek különböző mértékben hatnak,
ennek ellenére fontossági sorrendet nehéz felállítani. Ebben az évben
mégis két tényezőt a
                  – talajművelést és a
                  – trágyázást kiemelten kell kezelni.

A talajművelést egyrészt, mert időben az első a
következő évi munkák indításánál, másrészt, mert alapvetőn meghatározó
szerepe van az összes többi termesztés technológiai elem hatásfokára. A
talajok művelhetősége – mint egyéb tulajdonságai is- eltérőek. Vannak
könnyebben és nehezebben művelhetőek. Könnyebben művelhető mezőségi
talajokon is követhetünk el olyan visszafordíthatatlan hibákat – nem jól
megválasztott eszközzel vagy nem jól megválasztott időpontban végzett
munkával-, melyek jelentős termésveszteséggel járnak. Esetenként a
talajművelési hibák kedvezőtlen hatásait jelentős többlet ráfordítással
tudjuk csak mérsékelni.

Különösen felértékelődik a talajművelés szerepe kedvezőtlen évjáratok
esetén. Míg átlagosan az elkövetett talajművelési hibák kisebb, addig
szélsőséges évjárat esetén nagyobb kockázati tényezőt jelentenek,
amelyek az elért jövedelemben mutatkoznak meg.

Az idei csapadékos évben azt kell mondani, hogy minden talaj nehezen
művelhető, rendkívül nagy odafigyeléssel,- pontossággal és
szakértelemmel lehet a növények talajállapot igényét kielégíteni,
megfelelni a talajvédelmi elvárásoknak, javítani a leromlott
talajszerkezetet, aktiválni a biológiai tevékenységet, elősegíteni a
talaj természetes tápanyag szolgáltató képességét ezzel hosszabb távon
biztosítani az eredményes gazdálkodást.

A növények tápanyag ellátása alapvetően két úton történik egyrészt a
talaj tápanyag szolgáltató képességére alapozva, másrészt trágyázással. A
kettő nem függetleníthető egymástól,  elsődleges a talaj által
biztosított lehetőség, és amit nem tudunk ily módon biztosítani, azt
pedig trágyázással kell pótolni. Éppen ezért a tápanyag ellátás a
szakszerű talajműveléssel, az okszerű földhasználattal kezdődik.

A trágyázást azért tartom kiemelten fontosnak az
agrotechnikai tényezők közül ebben az évben, mert a talajművelés
nehézségei, a talaj fizikai tulajdonságai és a gyengébb talajélet miatt a
talaj természetes tápanyag szolgáltató képessége elmarad az átlagostól.
A sok csapadék hatására a tápanyagok egy része a mélyebb rétegekbe
mosódott, a magas nedvességtartalom miatt a talaj levegőtlen, a
talajhőmérséklet alacsonyabb, ez tovább rontja a természetes
feltáródást, a tápelemek felvehetőségét.  Tehát ebben az évben különösen
fontos a frissen kiadott, könnyen felvehető, alaptrágyaként szolgáló
tápelemek szerepe.

Az évnek még nincs vége, nem ismert a további csapadék helyzet, de az
már most sejthető, hogy a kora tavaszi fejtrágyázások a talajállapot
miatt nem minden területen végezhetőek időben. Megtörténhet, hogy a
hőmérséklet viszonyok miatt, a vegetáció megindul, de tápanyag hiány
alakul ki, ez a terméskilátásokat jelentősen rontja. 

Lehetőségeink a trágyázás területén:

  1. alaptrágyázás
  2. lombtrágyázás

Alaptrágyázás: Az alaptrágyázás szerepe az őszi búza
esetében az, hogy az őszi nitrogén valamint a tenyészidőszakban
szükséges foszfor és kálium mennyiséget biztosítsuk a növény állomány
számára. Az őszi alaptrágyázás ezen kívül jelentőséggel bír a kora
tavaszi tápanyag ellátásban is. Emlékeztetőül idézzük fel a 2003 év búza
termését, amikor is azok a táblák szenvedték el a nagyobb termés
veszteséget, amelyek nem, vagy nem kellő alaptrágyázásban részesültek.  A
problémát akkor az okozta, hogy a kialakult aszály miatt a növény nem
tudta felvenni a kijuttatott tápanyagokat. A növény szempontjából
mindegy, hogy azért nem jut a tápanyagokhoz, mert nem tudja felvenni
vagy, mert nincs a talajban. Tehát az alaptrágyázás kell, hogy
biztosítsa a növény szükségletét addig, amíg a jogszabály, vagy a
talajállapot lehetővé teszi a fejtrágya kijuttatást.

Milyen alaptrágyát használjunk:

A fentieknek megfelelő összetételű, harmonikus ellátást biztosító
műtrágyákat. Jelen pillanatban nem lehet még csak megjósolni sem, hogy
mikor tudjuk a búzavetést elkezdeni illetve befejezni, de nagy
valószínűséggel elhúzódó vetési idővel kell számolnunk. A nitrogén
mellett éppen ezért fontos a foszfor szerepe. Nem ismertetem a
foszfornak a növény életében betöltött szerepét, de azt kiemelem, hogy a
foszfor felvehetősége a talajhőmérséklet csökkenésével fokozatosan
romlik. A káliumnak is csak a télállóságban betöltött szerepét emelem
ki. A Késői vetések miatt, ennek is nő a fontossága.

A mono műtrágyák használata meggondolandó, mert az
optimális hatóanyag arány többszöri kijuttatással biztosítható csak. A
többszöri kijuttatás idő – ebben az évben különösen – pénz és energia. 
Az erre fordított összeg a jelenlegi árakon számolva, mintegy 15-20 kg
hatóanyag ára, melyet a levegőbe füstölünk el, nem beszélve a
környezetvédelemről illetve talajtaposásról. A MAP tág N/P aránya
kedvezőtlen, a kevert műtrágyák hátrányait is ismerjük. A 15:15:15
hatóanyag arány a legritkább esetben optimális a növény számára.  

Komplex műtrágyák eltérő hatóanyag arányokkal is
beszerezhetőek, mint például a YaraMila termékcsalád. Búza alá ajánlható
féleségei eltérő P/K aránnyal rendelkeznek 1.sz.táblázat/.

1. sz. táblázat

Megnevezés

P/K

YaraMilaTM  8-24-24

1,0

YaraMilaTM  20-14-7

2,0

YaraMilaTM  16-27-7

3,85

Ajánlott a búza alaptágyázásra kukorica elővetemény esetén például a YaraMilaTM 16-27-7+, vagy a YaraMilaTM  20-14-7+, 
melyekkel egy menetben biztosítjuk a szükséges nitrogén mennyiséget és
messzemenően figyelembe vesszük az előveteményt, mint korrekciós
tényezőt a szükséges tápelem mennyiségének megállapításánál. Nem
kukorica elővetemény esetén ajánlott a YaraMilaTM 8-24-24 + összetételű műtrágyaféleség.
Az ajánlott alapműtrágyák mindegyike tartalmaz mezo és mikroelemeket a fő-tápelemek mellett.

Lombtrágyázás: Talán időszerűtlennek tűnik az őszi
időszakban lombtrágyázásról beszélni, de ismét az idei év
rendkívüliségére hivatkozva – a késői vetés, a bizonytalan időjárási
tényezők… – javasolt a növényvédelmi munkákkal egymenetben lombtrágyákat
is kijuttatni.
Felvetődhet, hogy a lombtrágyák túl buja fejlődést
okoznak különösen, ha kedvező az időjárás, jól fejlett a növényzet,
akkor felesleges egyébként is.
Cáfolnám a feltevéseket, de a cikk
terjedelme most nem ad lehetőséget erre, de egy későbbi alkalommal sort
kerítek rá. Ebben a cikkben a lombtrágya választás fontosságára hívom
fel a figyelmet. Már csak azért is, mert rendkívül nagy a kínálat és nem
könnyű sok esetben eligazodni, kiválasztani a problémát  megoldó
gazdaságos lombtrágyát.
Fogadjuk el, hogy a növényeknek hasonlóan a
fő tápelemekhez a mikroelemekre is már a korai fejlődési időszakban
szükségük van. Ezt a jelentkező igényt ki kell elégíteni a termés
mennyiség, a termés minőség és a termésbiztonság érdekében.   



Néhány szempont a lombtrágya választáshoz:

Kihangsúlyozom, hogy a lombtrágyázás alapvető célja a mikroelem
hiányok megelőzése illetve a kialakult hiányok kezelése és nem a fő
tápelemek levélen keresztüli pótlása. Természetesen előfordulnak olyan
körülmények, amikor a fő tápelem pótlás is lehet a cél, de nem ez az
általános eljárás.

Alapvető fontosságú tehát a lombtrágya összetétele, a
soknak tűnő kínálatot, ha megnézzük, rá kell döbbennünk, hogy a
lombtrágyák többsége főként fő tápelemeket tartalmaz az összes hatóanyag
tartalom mintegy 99,9 vagy azt is meghaladó százalékában. A maradék
0,.. vagy 0,0.. % a mikroelem tartalom. Tehát, ha célunk a mikroelemek
pótlása, akkor ennek megfelelő készítményt válasszunk.

Csalóka az ilyen készítmények használata esetén, hogy vizuálisan,
szemmel esetleg különbséget is látunk, különösen a magasabb nitrogén
tartalmú készítmény használata esetén, de ezzel a mikroelem kérdést nem
oldottuk meg.

További nehézséget okoz a választásnál, hogy eltérő mértékegységekben
mutatják a hatóanyag tartalmat / tömeg %, térfogat %, mg/kg, mg/l,…../
esetenként előfordul, hogy azonos készítmény a fő tápelemeket %-ban a
mikroelemeket g vagy mg- ban mutatja. Első ránézésre nem is tudjuk a
valós hatóanyag tartalmat megítélni.

 A tisztánlátás megkönnyítése érdekében nézzük, hogy mit jelentenek
valójában a külünbüző mértékegységek, mit mutat, vagy mit takar a sok
nulla egy- egy termék összetételénél.

1 kg=1 000 000 mg      1%=10 000 mg     0,1%=1 000 mg      0,01%=100 mg        0,001%=10 mg
1 kg=1 000 g                1%=10 g              0,1%=1 g

Példaképpen hogyan néznek ki ezek a mértékegységek a YaraVitaTM  Brassitrel FL esetében, hasonlíthatjuk egyéb lombtrágyák tartalmához: 2. sz. táblázat.

2. sz. táblázat

YaraVitaTM Brassitrel összetétele:

Mire és mikor van szüksége a növénynek: Alapvető
fontosságú, hogy tudjuk, mit, mikor és milyen mennyiségben kell és
érdemes pótolni. Ezekhez az adatokhoz-információkhoz hozzá lehet jutni.

A hatékony és eredményes lombtrágya használathoz a teljesség igénye
nélkül a fenti szempontokat célszerű figyelembe venni. Ne úgy vegyünk
lombtrágyát, hogy búza, kukorica, stb … lombtrágya, vagy azt ami éppen
van hanem tudatosan a célnak megfelelő összetételű készítményt
vásároljuk legalább akkora gondossággal, mint ahogyan a növényvédőszert
vásároljuk. Nézzük meg az összetételét, hogy a búzára, kukoricára stb..
mondott, ajánlott készítmény valójában mit tartalmaz, hektáronként
mennyit javasolnak és azzal mennyi hatóanyagot / mikroelemet/ juttatunk
ki. 

Lombtrágya választási lehetőség abban az esetben, ha alaptrágyázás volt:

Búza:

Repce:

Lombtrágya választási lehetőség abban az esetben, ha alaptrágyázás nem volt:

Búza:

Repce:

Összefoglalva: Jövedelmező termesztést harmonikus
tápanyag-ellátással lehet elérni, melyben kiemelkedő szerepe van a talaj
természetes tápanyag szolgáltató képességének. Az idei év csapadékos
volta miatt az ország egész területén csak nagy odafigyeléssel és gondos
munkával lehet enyhíteni a talajban bekövetkezett kedvezőtlen hatásokat
és biztosítani megfelelő talajállapotot. Ilyen körülmények között
fokozottabb szerep jut a tápanyag ellátáson belül a műtrágyázásnak.
Pénzügyi nehézségek esetén különös gonddal járjunk el a műtrágya
megválasztást és a kijuttatás módját illetően. A további várható
kedvezőtlen időjárási hatások kivédésére éljünk a harmonikus tápanyag
ellátás előnyeivel melynek a mikroelemek képezik az alapját.

Dr. Térmeg János
szaktanácsadó