Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakmai cikkek

Itt van az ősz – itt van újra

Farmit szerkesztőség·

E sorok írásakor még nem fejeződött be a nyári növények
betakarítása végleges eredmények nem állnak rendelkezésre. Az biztosnak
mondható, hogy a korábbi termésbecslések nem realizálódnak. Még tart az
időjárás okozta károk felmérése, számszerűsítése. A keletkezett károk
enyhítésében az emelkedő terményárak némi kompenzációt jelentenek.  A
napi, aktuális problémák megoldása mellett, egyre inkább gondolni kell a
repce vetésterület, és az őszi kalászos területek pontosítására is, a
vetésszerkezet kialakítására. Nem egyszerű kérdés. Az őszi kalászosok –
romló jövedelmezőség mellett- továbbra is jelentős területi hányadot
kell, hogy képviseljenek a szántó területből. A repce helyzete a
fokozódó ipari felhasználás miatt egyre inkább felértékelődik. A
kalászosoknál a vetésszerkezet kialakításán kívül nem könnyű a faj,
fajtakérdés, a termesztési cél eldöntése sem. Mindezekkel párhuzamosan
előttünk áll a tápanyag ellátás megoldásának kérdése, milyen műtrágyát
vásároljunk és mennyit.

Mint minden döntés-előkészítésnél, figyelembe kell venni a szakmai és
nem utolsó sorban a pénzügyi lehetőségeket. A kettő nem függetleníthető
egymástól, sőt szűkös pénzügyi helyzet megfontoltabb szakmai döntéseket
igényel. Ennek az a következménye, hogy a ráfordításokat sok esetben
csökkenteni kell. Természetes, hogy csak a rendelkezésre álló keret
határáig költhetünk. De hogy milyen termesztés technikai elemeket és
milyen arányban csökkentünk az a várható termést – ezáltal a várható
jövedelmet is- nagymértékben befolyásolja. A szakmailag kellően
megalapozott döntés eredményezheti, hogy a „spórolás” ne eredményezzen
jövedelemvesztést. A megváltozott piaci körülmények miatt ez a tápanyag
ellátás területére is vonatkozik.

A tápanyag ellátás területén lehet látszólag a legkönnyebben
spórolni, takarékoskodni, költséget csökkenteni, de sajnos közvetlenül
nem érzékeljük a negatív hatást. Nem számolunk az elmaradt jövedelem
többlettel, egy nem átgondolt döntés miatti hatékonyság csökkenéssel. A
legrosszabb megtakarítás például a tápanyag ellátás területén az, ha a
kívánatos hatóanyag arányt nem vesszük figyelembe, az egyik hatóanyagot
viszonylag nagyobb, a másikat pedig kisebb mennyiségben juttatjuk ki.  A
termés mennyiségét, minőségét, a termés biztonságot a legalacsonyabb
szinten biztosított tápelem határozza meg, függetlenül attól, hogy fő-,
vagy mikro tápelemről van szó. Az egyes tápelemek nem helyettesítik
egymást. Tehát hibás az az elgondolás, hogy nem adunk foszfort és
káliumot, majd egy kicsit több nitrogénnel pótoljuk.

Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján az utóbbi két évben az
országos műtrágya felhasználás ismét csökkenő tendenciát mutat /1. sz.
ábra /. 2009-ben 367 ezer tonna hatóanyagot vásároltak meg a termelők,
ez mintegy 15%-kal kevesebb, mint a 2008 évi felhasználás és közel 8
%-kal alacsonyabb a 2005 évi felhasználásnál. A műtrágya felhasználás
ismételt csökkenése, a műtrágya árakkal és a szántóföldi
növénytermesztésben is tapasztalható jövedelem csökkenéssel
magyarázható.

1. sz. ábra

Hogy a műtrágya felhasználás csökkenő tendenciát mutat ez önmagában
is aggasztó. De a hatóanyag csökkenést tovább vizsgálva legalább akkora,
ha nem nagyobb probléma, hogy a műtrágya felhasználás egyre inkább – az
amúgy is magas- nitrogén túlsúly fele tolódik, pedig ismerjük annak
minden kedvezőtlen hatását /2. sz. ábra/. Elgondolkodtató, hogy az
összetett műtrágyák forgalmának mintegy 70%-át a 15-15-15 és a 16-16-16
összetételű műtrágyák adták ki.

2. sz. ábra

2010 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva
emelkedett a műtrágyaforgalom. Igaz az eladott 148 ezer tonna vegyes
hatóanyag tartalomból mintegy 88 % a nitrogén, 6,2 % a kálium és
mindössze 5, 6 % volt a foszfor részaránya.  

Mi indokolja még, hogy a tápanyagellátással kiemelten foglalkozzunk?
 
Egyrészt
mert jelentős hatással van a termés mennyiségére és minőségére,
másrészt, mert a tápanyag-ellátásra fordítandó összeg a termelési
költségen belül magas hányadot képez. Annak ellenére, hogy a műtrágya
árak csökkentek az anyag költségen belül részarányuk így is magas, eléri
vagy meghaladja az 50%-ot. A termelés jövedelmezőségét eldöntheti, hogy
a termést legnagyobb mértékben befolyásoló tényező és a költség
jelentős hányadát kitevő rész milyen hatékonyságú.

A szántóföldi növénytermesztést adott talajon és a mindenkori
időjárási körülmények kedvező, vagy kedvezőtlen hatásai mellett kell,
hogy végezzük. A kedvezőtlen hatások kivédésére, mérséklésére
lehetőséget ad a termesztés technológiai elemek okszerű, tudatos
használata.. E hatásokat csak a termelési tényezők együttes
optimalizálásával mérsékelhetjük, ha tényezők bármelyike elmarad a többi
színvonalától, akkor nő a kockázat.  Az egyes termesztés technológiai
elemek mérséklő hatása együttesen értelmezendő a Liebig által
megfogalmazott alapelvek szerint /3. sz.ábra/, hogy ugyanis a termést,
azaz a jövedelmezőséget mindig a minimumban lévő tényező a „gyenge
láncszem” határozza meg.

3. sz. ábra

J.v.Liebig 1855

Ha minden tényezőt optimálisan biztosítunk, akkor érjük el a legjobb
eredményt és a legnagyobb jövedelmet. Ez a pénzügyi korlátok miatt, nem
minden esetben valósítható meg. Úgy járunk el helyesen, ha a befolyásoló
tényezőket egymáshoz viszonyítva közel azonos szinten biztosítjuk, mert
kockázatos, ha termelési tényezőket színvonalbeli különbségekkel
alkalmazzuk. Ezért kell a ráfordításokat a „gyenge láncszemek”
javítására felhasználni. Ezek a ráfordítások többszörösen megtérülnek,
míg a magas szintű elemek tovább növelésének a megtérülése már kérdéses.

A Liebig törvény a termesztés elemein belül igaz a tápanyag ellátásra
is.  Az egyre élesedő versenyhelyzetben csak az a termelő lehet
sikeres, aki optimalizálja a ráfordításokat az elérhető nagyobb
jövedelem érdekében. A termesztés biztonsága megköveteli, hogy a
szükséges tápelemek rendelkezésre álljanak, de a termesztés
jövedelmezősége nem engedi meg, hogy feleslegesen adjunk ki akár
egyetlen kilogramm hatóanyagot. A hatóanyag arányok megállapításához
elengedhetetlen a talajvizsgálati eredmények felhasználása. A táblán
belüli differenciálás technikai feltételei még kevés helyen adottak, de a
táblák között szükséges differenciálni, a hatékonyság érdekében fel
kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy üzemen belül azonos módon
műtrágyázzuk az egyes növényeket. Célszerű figyelembe venni a fajta
tulajdonosok ajánlásait. Jelentős eltérések vannak az egyes fajták,
hibridek igénye között.   Ha nem rendelkezünk talajvizsgálati
eredményekkel, akkor csak növény igényéből tudunk kiindulni és annak
megfelelően kell az arányokat megállapítani. Ezért is nehezen
indokolható, hogy az összetett műtrágyák közül az 1:1:1 hatóanyag arányú
termékek felhasználása a legnagyobb mértékű. A szaktanácsok alapján
ritka esetben fordul elő, hogy a foszfor és kálium optimális kijuttatási
aránya megegyezzen. Tehát a legnagyobb mennyiségben felhasznált
műtrágyaféleség hatékonysága nem a legkedvezőbb. Hozzáteszem a
kijuttatatott műtrágya nem vész kárba, de a jelenlegi versenyhelyzetben a
termésstabilitás, a hatékonyság és a jövedelem maximalizálás a
termesztés célja.

Milyen műtrágyát használjunk?

Mono műtrágyák: ennek egyik hátránya a több menetes
kijuttatás. Az pedig idő, pénz, energia. Egy műtrágya szórás költsége
szántóföldön mintegy 3000 Ft/ha ez a jelenlegi műtrágya árakon számolva
mintegy 13-15 kg hatóanyag ára, melyet csak úgy elfüstölünk a levegőbe. 
Nem beszélve a környezetvédelemről és a kétszeri taposás okozta
talajkárosodásról. Tehát érdemes számolni, kalkulálni, hogyan járunk
jobban, ha plusz 3000 Ft/ha többletköltséggel mono műtrágyát vagy pedig
összetett, komplex műtrágyát használunk.

Kevert műtrágyák: A mono műtrágyák használatánál meg
adott a keverés lehetősége, az összes hátrányával együtt úgy mint a
keverés pontatlansága,  a szegregáció,  MAP –Káli keverékkel nem tudjuk
biztosítani a szükséges nitrogén mennyiséget a MAP tág NP aránya miatt,
ezért  az kiegészítésre szorul.

Komplex műtrágyák: a háromszor 15-ös műtrágya őszi
felhasználásra ritka esetben gazdaságos az 1:1:1 táparánya miatt. Nem
lehet optimalizálni a nitrogént a foszfor vagy a kálium mennyiségéhez. A
búza, repce ősszel nem igényel több nitrogént, mint 20-50 kg-ot
hektáronként. Az 1:1:1 aránnyal a kálium kevés vagy a foszfor, más
esetben a nitrogén, a foszfor vagy a kálium sok.

Azok a komplex műtrágyák a legalkalmasabbak, melyek széles nitrogén-
foszfor- káli arányokkal beszerezhetőek az adott tábla igényének
megfelelően. Egyre több a mikroelemekkel is kiegészített készítmény,
melyek további lehetőséget adnak a jövedelmező termesztéshez.

Alaptrágyázásra ajánlhatóak a YaraMilaTM termékcsalád
tagjai, melyek a különböző talajtípusokon, különböző tápanyag
ellátottsági szinteken is optimális választási lehetőséget adnak az
egyes növényfajok harmonikus tápanyag ellátásához / 1. sz.táblázat/

1. sz. táblázat.
            
YaraMilaTM összetételek, hatóanyag arányok

A YaraMilaTM termékcsalád a fő tápelemeken kívül jelentős mértékben tartalmaz mezo, és mikroelemeket is.

A mikroelemek szerepe nem kisebb jelentőségű, mint a
fő tápelemeké, sőt egyre inkább növekszik, egyrészt mert a talajaink
ellátottsága nem kielégítő, másrészt a növekvő termésátlagokkal a
növények igénye is nő a mikroelemek vonatkozásában is. Ellátásuk
folyamatos rendszerben ajánlott, melynek lényege, hogy ne a már hiányt
szenvedett növényállományt kezeljük, hanem előzzük meg annak
kialakulását. Igaz a mikroelemek a lombozaton keresztül is
biztosíthatóak a növény szükségletét megközelítően kielégítő
nagyságrendben, de ez nem pótolja teljesen a talajon keresztüli
ellátást.

Éppen ezért javasolt olyan alaptrágyák használata, amelyek mikroelemeket is tartalmaznak.
Részben
az alaptrágyákkal, részben az őszi növényvédelmi munkákkal egybe kötve
biztosíthatjuk a növények fiatalkori mikroelem igényét, megelőzve a
hiány kialakulását.

Tehát ha harmonikus tápanyag ellátásról beszélünk, nem hagyhatjuk
figyelmen kívül a mikroelem ellátást sem. A harmonikus tápanyag
ellátásnak fontos szerepe van a termesztés biztonságosabbá tételében is,
jelentősen fokozódik a növények télállósága.

A növények tápanyag ellátásában a műtrágyázásnak csak kiegészítő
szerepe van, hiszen a növények a szükséges mennyiség jelentős részét a
talaj tápanyag készletéből fedezik.  A talaj természetes tápanyag
szolgáltató képessége nagymértékben függ annak mindenkori állapotától.
Az idei évi rendkívüli időjárás jelentősen rontotta a talaj fizikai és
biológiai tulajdonságait. Minden technológiai elemet okszerűen hadrendbe
kell állítani a megfelelő talajállapot elérésére. Szükséges ez a
termésstabilitás megteremtése érdekében mivel egyrészt a csökkenő
műtrágya felhasználás miatt egyre nagyobb mértékben kell a tápanyag
ellátást a talaj természetes tápanyag szolgáltató képességére alapozni,
másrészt okszerű talajhasználattal a műtrágyázási költség egyébként is
csökkenthető.

Összefoglalva: A mindennapi gondok, problémák mellet
ajánlatos az őszi vetésű növények tápanyag ellátásának kérdésével
alaposan foglalkozni, nem túlhangsúlyozva annak szerepét és
jelentőségét. A műtrágya ellátásban hiány nem valószínűsíthető, sőt a
kínálat egyre inkább bővül. Jó választás, jó döntés csak megfelelő
előkészítés után hozható. Ennek alapja az időben megkért szaktanács,
kellően előkészített, táblára lebontott hatóanyag mennyiség
megállapítása. Ezek ismeretében pedig az igényeket optimálisan kielégítő
műtrágya megválasztása és a legkedvezőbb beszerzési források
megkeresése. 
  

Dr. Térmeg János
szaktanácsadó