Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakmai cikkek

Késő őszi tápanyag-ellátási javaslatok

Farmit szerkesztőség·

A gazdálkodás eredményességét az alkalmazott agrotechnikai
tényezők nagy mértékben befolyásolják. Az idei rendkívül csapadékos
évjárat jelentősen hátráltatta és hátráltatja a betakarítási munkákat.
Az elhúzódó betakarítás, a talajok magas nedvességtartalma rányomja a
bélyegét a talaj-előkészítési eljárásokra is, nehezítve a megfelelő
ülepedett talajállapot kialakítását a vetendő növények számára. A repce
vetés több mint ötven százaléka az optimális vetési idő után került a
földbe valószínű, hogy az őszi kalászosokkal is hasonló lesz a helyzet.
Ilyen körülmények között kiemelt szerepe van a tápanyag ellátásnak, a
közvetlen termésnövelő hatásán kívül az áttelelést, a növények fagytűrő
képességét a harmonikus ellátással jelentősen növelhetjük.

Milyen tápanyag-ellátási problémák jelentkezhetnek?

Ha tápanyag ellátásról, talajerő gazdálkodásról beszélünk, nem csak
műtrágyázásra kell gondolnunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a talaj
természetes tápanyag szolgáltató képességét sem. A természetes
szolgáltató képesség nagymértékben függ a talaj fizikai, kémiai és
biológiai állapotától, melyet az alkalmazott talajművelési eljárásokkal
képesek vagyunk befolyásolni. Az okszerű, ideális talajállapotban
végzett műveleteknek korlátot szab a rendelkezésre álló rövid idő. A
művelő eszközök megválasztásában további nehézséget okoz a bedolgozandó
nagy szár és gyökértömeg, melynek hatását nem hagyhatjuk figyelmen kívül
sem a talaj szerkezetére, sem pedig a tápanyag szolgáltató képességére
nézve.

A nagytömegű maradványok kettős problémát okozhatnak:
            – nehezítik a vetési munkákat
            – a növények tápanyagellátásában átmeneti zavarokat okozhatnak.

A lebontás kezdeti időszakában a mikroorganizmusok a kellő
felszaporodásukhoz szükséges tápanyagokat – elsősorban a nitrogént – a
talajból, a növények számára is felvehető formában rendelkezésre álló
készletekből fedezik és építik be szervezetükbe. Tehát átmenetileg
immobilizálják, csökkentik a növények számára felvehető nitrogén
mennyiségét. Ez az úgynevezett káros pentozán hatás.
Ezért szükséges
a nagy mennyiségű gyökér és szármaradvány talajba forgatásával
egyidőben nitrogén kiegészítést adni. Általában a javasolt mennyiség 8-10 kg bemunkált
szerves anyag tonnánként. Ez a nitrogén bevitel, a lebontáshoz
szükségesen felül szabad, a növények számára is hozzáférhető tápanyagot
ad, ami biztosítja a kultúrnövények normális növekedését és fejlődését,
mindaddig, amíg a mikroorganizmusok elhalása, humifikálódása majd
mineralizálódása után felszabaduló tápanyagok is felvehetővé vállnak.


Különösen fontos ez az idén, mert a sok csapadék a nitrogént a talaj felső rétegéből  az alsóbb zónába mosta.

A szerves anyag lebontását a talajban a hosszú évek alatt kialakult
mikro flóra végzi, mely jellemző a talajra és a klimatikus viszonyokra. A
lebontás sebességét, intenzitását az ezt végző mikroorganizmusok
felszaporodási üteme, mennyisége határozza meg. A lebontást különböző
baktérium készítmények talajba dolgozásával elősegíthetjük. A piacon
többféle baktériumkészítményt árusítanak a szármaradványok lebomlásának
gyorsítására. De vegyük figyelembe, hogy a kívülről bevitt szervezetek
felszaporodására is csak akkor számíthatunk, ha egyúttal kedvező
körülményeket biztosítunk számukra.

A betakarítástól a vetésig rendelkezésre álló rövid idő mellett- ez
napraforgó elővetemény esetén is fenn áll – pénzügyi gondok is
jelentkeztek. Az elhúzódó betakarítás miatt, a tervezett árbevételek is
csúsztak, így esetenként műtrágya vásárlási nehézségek adódtak.

Lehetőségek az őszi vetésűek elmaradt alaptrágyázásának pótlására:

A termés biztonság érdekében – nem túlhangsúlyozva a tápanyag ellátás
szerepét- szükséges, hogy keressük azokat a lehetőségeket, melyekkel a
hiányosságokat pótolni tudjuk az alaptrágya nélkül elvetett repce
illetve az alaptrágya nélkül vetendő őszi kalászosok tekintetében.
Ez történhet a már kikelt vetések komplex műtrágyákkal történő ellátásával, illetve lombtrágyák alkalmazásával.

Milyen komplex műtrágyákat használjunk:

Jó víz oldékonyságú, lehetőleg mikroelemeket is tartalmazó műtrágyákat.

Milyen összetételű műtrágyák használata javasolt:

A műtrágya összetételének megválasztásánál alapvető szempont, hogy nitrogént kapott-e a terület vagy nem.

– Abban az esetben, ha a nitrogén kijuttatás is elmaradt, magas
nitrogén tartamú komplexek használata javasolt. Ilyenek például a YaraMilaTM 16-27-7 +, a YaraMilaTM 20-14-7 +, vagy a YaraMilaTM 13-13-13 +  . Ezek biztosítják a feltétlenül szükséges nitrogén és foszfor mellett az télállóságot fokozó kálium mennyiséget is.

– Abban az esetben, ha nitrogén kijuttatás történt alacsony nitrogén tartalmú komplexek javasoltak, mint például a YaraMilaTM 8-24-24 +, vagy a YaraMilaTM 7-20-28 + műtrágyaféleségek. 

Milyen lombtrágyák használata javasolt:

A lombtrágya megválasztásánál is akkor járunk el helyesen, ha
figyelembe vesszük ebben az esetben is az alaptrágyázás mikéntjét.

Kalászosoknál abban az esetben, ha nem kapott
alaptrágyát vagy csak nitrogént, akkor olyan lombtrágyát válasszunk,
amelyek fő tápelemeket is tartalmaznak. Ajánlott készítmény a Folicare 19-11-24 Cu, összetétele:

Ősz káposztarepce esetében is – tehát ha nem kapott
alaptrágyát, vagy csak nitrogént – hasonlóan járjunk el a lombtrágya
megválasztásával, vagyis fő tápelemeket is tartalmazót válasszunk,
ajánljuk a Folicare 17-9-33 B-t, összetétele:

A késői vetések miatt, a lombtrágyák alkalmazása abban az
esetben is javasolt – a télállóság növelésének érdekében-, ha az
állomány alaptrágyázásban részesült.

A kalászosokra ajánlott készítmény YaraVitaTM Gramitre, összetétele:

Az ősz káposztarepcére ajánlott készítmények a YaraVitaTM Brassitrel és a már folyékony formában is kapható YaraVitaTM Brassitrel FL, összetételek:

Összefoglalás: Az idei csapadékos időjárás megnehezítette az
őszi vetésű növények időbeni talaj-előkészítését és vetését. Több okból
elmaradhatott az alaptrágyák vetés előtti kijuttatása. A
termésbiztonság, a tálállóság növelése érdekében a növények tápanyag
ellátását biztosítani kell. Élni kell azokkal a lehetőségekkel, – a
fokozottan gondos talaj előkészítés mellett – mint például a vetések
őszi komplex műtrágyázása, lombtrágyázása, melyekkel a növények
harmonikus tápanyag ellátását biztosítani tudjuk. A növényvédelmi
munkákkal egymenetben javasolt a lombtrágyák okszerű használata.

Dr. Térmeg János
szaktanácsadó