A kukoricáról, az aszályról és a Yaráról
Hazánk mezőgazdasági területének vetésszerkezetében a kukorica több mint 30 százalékos részarányt képvisel. Az egyre inkább szélesedő ipari felhasználás miatt továbbra is a szántóföldi növénytermesztés meghatározó tényezője lesz, úgy a területnagyságot, mint a jövedelmet illetően. Ebben az évben vetésterülete – silóval és vetőmag előállítással együtt- várhatóan meghaladja az egymillió háromszázezer hektárt. Termesztésének sikere meghatározhatja a szántóföldi növénytermesztés eredményét, egy-egy mezőgazdasági üzemen belül a gazdálkodás jövedelmezőségét. A jövedelmező termesztésben kiemelkedő szerepe van a termésbiztonságnak. A termésbiztonság növelhető a biológiai és az agrotechnikai eszközök optimalizálásával, melynek alapvető fontosságú eleme a tápanyagellátás.
Nem elemezve az elmúlt év időjárását, az adatok alapján, az országos átlagot tekintve a 404 mm lehullott csapadékkal 1953 óta a legcsapadékszegényebb évét hagytuk magunk mögött /1. sz. ábra/.
1. sz. ábra

forrás: MetNet.hu
De a 2012 év csapadék viszonyait illetően is már tényként megállapítható, hogy a téli csapadék mennyisége szintén jelentősen elmarad a sok éves átlagtól, pedig a téli csapadék mennyisége és a kukoricatermés között rendkívül szoros -R= 0 7939- az összefüggés / Ángyán, Menyhért, Varga 1982/. Az aszályos körülmények a termesztéstechnológia számos elemére, – mint a talajművelés, a növényszám és nem utolsó sorban a tápanyag ellátás – is rányomja bélyegét. Különösen fontos ilyen évjáratokban, hogy a szükséges tápelemek harmonikusan, megfelelő időben álljanak rendelkezésre. Tápanyagellátással vizet nem tudunk a növények számra teremteni, de a víztakarékos talajmunkával megőrzött víz hasznosulását, okszerű tápanyagellátással nagymértékben tudjuk javítani. Mitscherlich és Buetelspacher a kukorica növény vízhasznosulását vizsgálva megállapították, hogy annak mértéke a tápanyagellátástól függően eltérő / 2. sz. ábra/.
2. sz. ábra

Az ábráról megállapítható, hogy a kukorica trágyázatlan, vagy hiányos tápanyagellátás mellett lényegesen több vízből állít elő egy kilogramm szárazanyagot. Éppen ezért, szárazabb körülmények között, – amikor a tápanyagok hasznosulása elmarad a csapadékosabb időszakokhoz képest – különös figyelmet kell szentelni tápanyag gazdálkodásra, ezen belül a műtrágyák mennyiségére, összetételére, a hatóanyagformákra és a kijuttatás idejére.
Összességében, átlagosan kevesebb műtrágyát használunk, mint amennyi estenként a megcélzott, vagy a várt terméshez szükséges. A kevesebb műtrágya hatékonyságát javítani tudjuk, ha több részletben – vagyis a növényt etetve – juttatjuk ki. Így használhatjuk ki a frissen kijuttatott trágyahatást, másrészt a növény igényéhez igazítottan adagoljuk a szükséges tápelemeket. Példaként a kukorica felvételi üteméhez / 3. sz. ábra/ igazítva biztosíthatjuk a hatóanyagokat.
3. sz. ábra
11,8 t/ha kukorica tápelem igénye a csírázástól eltelt napok során
|
A növény kora/nap/ |
Nitrogén |
P2O5 |
K2O |
|
kg/ha/nap |
|||
|
20-30 |
1,7 |
0,39 |
1,7 |
|
30-40 |
6,7 |
1,55 |
9,95 |
|
40-50 |
8,3 |
2,32 |
11,56 |
|
50-60 |
5,3 |
2,06 |
4,42 |
Forrás: IFA Fertilizer Manual
A fentieket figyelembe véve a YARA kukorica tápanyag ellátási javaslata: alkalmazzuk a műtrágya kijuttatás minden lehetséges módját a kukoricatermesztésben is, úgymint:
Alapműtrágyázás; Starter műtrágyázás; Fejtrágyázás; Levéltrágyázás
A Yara nem egy-egy terméket ajánl, hanem a felmerült tápanyag ellátási kérdések, problémák megoldását, mégpedig hatékonyan és gazdaságosan. Elhangzik esetenként, hogy a Yara termékek drágák, de ár/értékarányát tekintve úgy az alaptrágyák, mint a lombtrágyák esetében ezek a megjegyzések nem valósak. Ha csak a kilogrammot, vagy litert nézzük a hatóanyag-tartalom és hasznosulás nélkül, igaznak tűnhet. Megjegyzem nincs drágább, mint az olyan olcsónak tűnő kiadásnál, ami nem hozza, az elvárt eredményt. Nem, az az olcsó, ami kevés, vagy kevesebb pénzbe kerül, hanem az, ami a legnagyobb jövedelmet hozza. Nem azt kell számolnunk, hogy egy-egy agrotechnikai elem elhagyásával mennyit takarítunk meg, hanem azt, hogy azok elhagyásával mekkora jövedelemtől eshetünk el.
Ezek után nézzük, hogy az egyes kijuttatási módokra milyen megoldásokat javasolunk.
Alaptrágyázás: az alaptrágyázás célja, a tenyészidőszakban a szükséges foszfor és kálium igény biztosítása figyelembe véve a talaj adottságokat és a hibridek eltérő igényét. Ez egy-egy gazdaságban nem azonos hatóanyag arányú műtrágyával valósítható meg optimálisan. Éppen ezért a Yara lehetőséget biztosít vegyes kamionos rendelésre. A műtrágya kiválasztásában, mennyiségének megállapításában útmutatást ad a talajvizsgálat illetve a hibridek igénye. Sok esetben nem a szakismeret hiánya szab határt a mennyiség meghatározásában, hanem a pénzügyi lehetőség. Az már szakismeret kérdése, hogy ha a mennyiséget nem is, de a tápelem arányokat kevesebb pénz esetében is az igényekhez alakítsuk. A kijuttatás idejét tekintve a Yara készítményeket elegendő a vetés előtt, tehát őszi vetésűeket ősszel, tavasziakat tavasszal alapműtrágyában részesíteni. A mennyiség kérdését leegyszerűsítve, ha a szükséges mennyiség meghaladja a 300 kg/ha komplexműtrágya adagot, akkor azt juttassuk ki műtárgyszóróval a felületre, majd dolgozzuk be. Ha ennél kevesebbre van lehetőségünk és a technikai feltétel is adott, akkor azt vetéssel egy menetben vetőgéppel adagoljuk.
Két fontos dolog a vetőgéppel történő kijuttatásnál:
- A gyökérkárosodás elkerülése érdekében a műtrágya kijuttató csoroszlyát, hasonlóan a talajfertőtlenítőéhez úgy kell beállítani, hogy a mag mellé és alá 5-5 cm-re kerüljön a műtrágya.
- A műtrágya fizikai tulajdonságaival szembeni követelmények – melyek ezek és milyen értéket képviselnek a YaraMila™ termékek:
- keménység 50 N
- portartalom 0,05%
- szabadfolyás 6-8 kg/min
- és fontos ismerni a sűrűséget ez jellemzően 1,05-1,15 dkg/m3
Milyen termékeket ajánl a YARA alapműtrágyázásra:
YaraMila™ 7-20-28; YaraMila™ 7-12-25; YaraMila™ 8-24-24; YaraMila™ 13-13-21
Startertrágyázás: mindenhol ajánljuk és szükséges is ahol ősszel kapott a terület foszfor hatóanyagot, vagy egyáltalán részesült foszfortrágyázásban. Szerepe csapadékszegény időjárási körülmények között is jelentős, mint ahogy igazolja a 2011-ben Kompolton beállított kísérlet / 4. sz. ábra/.
4. sz. ábra
Különböző startertrágyák hatása a kukorica termésére / Kompolt 2011/.

Kezelések:
- Kontroll
- Termék 1. 20 kg/ha
- Termék 2. 20 kg/ha
- Yara polyphoszfátos starter 20 kg/ha / fejlesztés alatt/
- YaraMila™ 16-27-7 100 kg/ha
Fejtrágyázás: lehetőséget ad elsősorban nitrogén kiegészítésre a sorközműveléssel egy menetben. Mennyisége 0 20-30 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget ne haladja meg.
Javasolt a kénes nitrogén használat, ismerve Magyarország kén ellátottságát. Itt jegyzem meg, hogy a kén a negyedik-ötödik legnagyobb mennyiségben szükséges tápelem a növények számára és ezen túlmenően jelentősen javítja a nitrogén hasznosulását is. Talajaink ellátottsága, a növény életében betöltött szerepe miatt – a nitrogén, a foszfor és a kálium mellett – a minden évben pótlandó tápelemek közé célszerű besorolni.
Javasolt készítmény a kitűnő oldékonysággal rendelkező YaraBela™ Sulfan használata.
Lombtrágyázás: lehetőséget biztosít a tenyészidőszak folyamán – elsősorban mikroelemek vonatkozásában-, a talajban vagy nem elegendő mennyiségben megtalálható, vagy korlátozottan felvehető tápelemek pótlására, kiegészítésére.
A Yara két termékcsaládot ajánl lombtrágyázásra úgymint a YaraVita™ és a Folicare™ készítmények tagjait / 5-7.sz ábra/.
A kukoricára javasolt YaraVita™ termékek és összetételük:
|
Név |
P2O5 |
K2O |
MgO |
Zn |
|
% |
||||
|
YaraVita™ Zeatrel |
29,5 |
5 |
4,5 |
3,1 |
|
g/l |
||||
|
440 |
75 |
67 |
46 |
|
Sűrűség: 1,49 kg/l
|
Név |
N |
Zn |
|
% |
||
|
YaraVita™ Zintrac |
1 |
40 |
|
g/l |
||
|
18 |
700 |
|
Sűrűség: 1,734 kg/l
A YaraVita™ készítmények keverhetőségéről tájékozódni lehet a www.tankmix.com honlapon
|
Név |
N |
P2O5 |
K2O |
MgO |
S |
B |
Cu |
Fe |
Mn |
Mo |
Zn |
||||||||
|
FolicareZn |
% |
||||||||||||||||||
|
19 |
11 |
24 |
1,6 |
1,3 |
0,025 |
0,015 |
0,18 |
0,1 |
0,002 |
0,15 |
|||||||||
A lombtrágyák kijuttathatóak a késői postemergens kezelésekkel egy menetben, de használatuk önmagukban kijuttatva is jövedelmező.
A lombtrágya választás nem egyszerű a jelenlegi bőséges kínálatban. Eligazodni is nehéz a termékek között, részben a különböző mértékegységben megjelölt hatóanyagtartalmak, de esetenként a különböző kémiai formák miatt is. Sok esetben éppen ezért nem tudjuk megítélni egy-egy termék értékét, hasznosságát. A www.yaravita.hu holnap kalkulátor része hasznos segítséget nyújt a különböző mértékegységek közös nevezőre hozásában, majd ezt követően az összehasonlítandó termékek árának, hektáronkénti dózisának beírásával megkapjuk, hogy egy hektár költsége mennyibe kerül, mennyi hatóanyagot juttatunk ki és annak grammja, százaléka mennyibe kerül. Ezt használva valós képet kapunk a lombtrágyákról.
Felvetődik a kérdés mikor, melyik típusú lombtrágyaféleséget használjuk. Leegyszerűsítve a választ, azt lehet javasolni, hogy magasabb terméselvárásoknál a YaraVita készítményeket – melyek főleg mikroelemeket tartalmaznak – használjuk, feltételezve, hogy a fő tápelem kérdést egyszerűbben olcsóbban, gyökéren keresztül oldottuk meg. Ilyen területeken a mikroelem inkább limitáló tényező. Míg alacsonyabb terméselvárásoknál és bizonyos környezeti körülmények között szükség lehet a fő tápelemek pótlására is, itt a Folicare nagyobb részt makro elemeket tartalmazó lombtrágyát javasoljuk használni.
Az aszály okozta kedvezőtlen hatásokat nem lehet egészében kiküszöbölni, a Yara termékekre alapozott tervszerű, táblára, növényre lebontott tápanyag ellátási rendszerrel a kieséseket mérsékelni lehet.
A fentebb említett honlapokon kívül hasznos lehet a www.yara.hu látogatása is. További kérdések esetén azok megválaszolására készséggel állunk rendelkezésre.
dr. Térmeg János
szaktanácsadó
