Maradt vagy nem maradt? – Mennyit szórjak, hogy jövőre is teremjen?
Az input anyagok áremelkedésével fokozottabban keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a kiadásainkat tudjuk mérsékelni. Különösen fontos kérdés ez a tápanyag ellátás tervezésekor is, mivel az áremelkedés nem kerülte el a műtrágyákat sem. A műtrágyázási terv készítése és a műtrágya vásárlás kapcsán felmerül az örök probléma a talaj tápanyag készletét illetően valamint, hogy az elmúlt vagy az azt megelőző években kiadott műtrágyából maradt –e a növények számára felvehető tápanyag. Keressük, kutatjuk azokat a megoldásokat, melyekkel a ráfordításokat igyekezünk mérsékelni, lehetőleg a jövedelem illetve a termés biztonságának csökkenése nélkül.
Különösen csapadékszegény körülmények között és viszonylag alacsony termések esetében vetődhet fel a kérdés, hogy a korábban kijuttatott műtrágyából vajon mennyi az, amit a növények nem vettek fel és az esetleg a következő időszakban hasznosulhat.
De nézzük, hogy valójában hogyan alakultak az országos termésátlagok a főbb nyári betakarítású növényeknél /1. sz. táblázat/. A 1 sz. ábra pedig a 2012. június 30.- lehullott csapadékot mutatja.
- sz. táblázat
Országos termésátlagok 2011-2012.
|
Növény |
2011 |
2012 |
t/ha % 2011/2012 |
||
|
ezer ha |
t/ha |
ezer ha |
t/ha |
||
|
őszi búza |
980 |
4,2 |
1083 |
3,71 |
88 |
|
őszi árpa |
159 |
4,08 |
176 |
3,82 |
94 |
|
tavaszi árpa |
101 |
3,31 |
102 |
3,2 |
97 |
|
káposztarepce |
233 |
2,26 |
163 |
2,46 |
109 |
A legnagyobb és valójában jelentős terméscsökkenés a múlt évihez viszonyítva az őszi búzánál volt. A kialakult helyzeten javított, hogy a búza felvásárlási ára 25-30%-al magasabb az elmúlt évinél. De nem csak a múlt évihez viszonyítva volt alacsony, visszatekintve hosszabb távra megállapítható, hogy 2000.-től figyelve az adatokat ez volt az ötödik legalacsonyabb termésátlag.
A repce átlag közel tíz százalékkal haladta meg az előző évit és minden idők harmadik legjobb eredményét adta. Lehet mondani, hogy azért mert a silány kitárcsázásra került, ez igaz az Alföldi régióra, de kevésbé a Dunántúli részre. Itt a vetett 133 ezer hektárból 124 ezer betakarításra került, tehát mindössze kilencezer hektárt tárcsáztak ki ez nem sokkal több egy átlagos évi kipusztulásnál.
- sz. ábra
2012. június 30-ig lehullott csapadék

Az ábráról látható, hogy az aszály különösen az ország középső részét sújtotta nagyobb mértékben. Súlyosbította a helyzetet, a 2011. évi szintén alacsony éves csapadék mennyiség, aminek következménye az volt, hogy alacsony talajnedvesség készlettel indult az év. Tovább rontott a helyzeten a rossz csapadékeloszlás, az ország jelentős részén márciusban egyáltalán nem volt eső, és ehhez párosult az átlagosnál magasabb léghőmérséklet. A terméseredményeket tekintve csoda, hogy miből, hogyan lehetett ilyen terméseket betakarítani.
Sokkal nagyobb gond és probléma látszik a terméseredményeket illetően. Napraforgóból a lejelentett várható termés országosan az olajipari célra termesztett mintegy 594 ezer hektár átlagában nem több mint 1, 93 t/ha ez a múlt évi 82%- a. A kukorica várható termésátlaga az augusztus 27.-i termésbecslés alapján 1 144 ezer hektár átlagában 4,09 t/ha ez tavalyi termésátlag 63 %- a mindössze.
A műtrágya felhasználás,- AKI Statisztikai Osztály adatgyűjtése alapján- termelők által vásárolt összes műtrágya teljes NPK hatóanyag tartalma megegyezik az egy évvel korábbival, de ezen belül a nitrogén hatóanyag 2 százalékkal csökkent, a foszfor ha tóanyag 14 százalékkal, a kálium 3 százalékkal emelkedett.
A területről a betakarított és levitt terméssel tápanyagokat viszünk le a termés nagyságától függően, ez azt eredményezi, hogy a talajaink tápanyag készlete csökken. A csökkenés elsősorban a növények számára könnyen felvehető formát érinti, a fő tápelemekből a foszfort és a káliumot, valamint a mikroelemek mindegyikét. A csökkenés mértékét egyszerű módon és megközelítő pontossággal, úgy nevezett tápanyag mérlegszámítással saját magunk is ki tudjuk számolni. Az előző évben kiadott hatóanyag mennyiségből levonjuk a terméssel a területről levitt tápanyag mennyiséget. Ez megmutatja, hogy a tápanyag-ellátási gyakorlatunkkal a talaj tápanyag készletét gyarapítottuk vagy csökkentettük. Sajnos elmondhatjuk, hogy országos átlagban, a talajaink könnyen felvehető tápanyag készlete folyamatosan csökken, jelenleg nem haladja meg a 70-es évek ellátottsági szintjét.
Az országos átlagszámításokon túl ajánlatos a saját területünkön ezeket a számításokat elvégezni. Segítségként megadjuk a repcére vonatkozó adatokat, melyeket össze tudunk vetni a kiadott műtrágya mennyiségével.
2. sz. táblázat
|
Termés |
P2O5 kg/ha |
K2O kg/ha |
MgO kg/ha |
N kg/ha |
|||||
|
t/ha |
Felvétel |
Maggal levitel |
Felvétel |
Maggal levitel |
Felvétel |
Maggal levitel |
Felvétel |
Maggal levitel |
|
|
3 |
75 |
55 |
150 |
30 |
25 |
15 |
200-250 |
90-110 |
|
|
4 |
95 |
75 |
200 |
40 |
30 |
20 |
250-300 |
120-140 |
|
|
5 |
120 |
90 |
250 |
50 |
40 |
25 |
300-350 |
160-180 |
|
REF: Faustzahlen für die Landwirtschaft (2005, KTBL)
Mint látható a táblázatban egy oszlop a növény által egy adott termésszinten felvett mennyiséget ( ez a növény tápanyag igénye) és egy oszlop, mely a magterméssel levitt tápelem mennyiséget mutatja. Számolnunk kell azzal, hogy a két oszlop különbözete nem teljes egészében marad felvehető formában a talajban és a következő évi növény számára csak egy kisebb hányada hasznosul, mint közvetlenül felvehető forma.
A tápanyag ellátás tervezésénél a tápanyag igényből kell kiindulni függetlenül attól, hogy a területről mit viszünk le. A növényeknek a tápanyag igénye azt a tápelem mennyiséget jelenti, amit egy tonna termés előállításához fel kell venniük. A szükséges mennyiségen túl nagyon fontos, hogy ezt a tápanyagot a növény nem folyamatosan és egyenletesen veszi fel, hanem a fejlődési szakaszának megfelelő igény szerinti ütemben. A repce után általában gabona félét vetünk, a szemléletesség kedvéért nézzük a búza tápanyag felvételi dinamikáját grafikus formában.
2. sz. ábra
Az ábrán látható, hogy minél nagyobb a termés, annál nagyobb a tápanyag igény is, ez természetesen így igaz. Az ábráról azt is látjuk, és ez nagyon fontos, hogy búza növény a szükséges tápelem mennyiségnek több mint a felét nagyon rövid idő alatt –a szárbaszökéstől a virágzásig- veszi fel. Azt is tudjuk, hogy minél gyengébb a talajunk ellátottsági szintje, a természetes tápanyag szolgáltató képessége annál rosszabb és ez párosul a szolgáltató képesség intenzitásának csökkenésével is. Igaz ez kedvező évjáratokon is, de különösen igaz ez kedvezőtlen időjárási körülmények között. Részben ez a magyarázata, hogy gyenge ellátottságú területeken és extenzív termesztési technológia alkalmazása esetén lényegesen kisebb a termés stabilitás és nagyok a termésingadozások.
Visszatérve az eredeti kérdésre, hogy az előző évben kiadott műtrágyákból maradt-e vagy sem a következő esztendőre, bizton kijelenthetjük, hogy az országos átlagot tekintve nem maradt, sőt tovább csökkent a talajok ellátottsági szintje. Egy adott üzemen belül ajánlatos évente mérleget készíteni és ügyelni arra, hogy a csökkenés ne következzen be évről évre. Különösen figyelni kell, a közepes ellátottsági szintű területeket ahol könnyen egy kategóriával alacsonyabb szintre kerülhet a talajunk, mellyel jelentősen csökkentjük a terméskilátásokat és a termés stabilitást, növeljük a termésingadozás valószínűségét. Tehát a tápanyag ellátásnak a célja az adott évi műtrágyázáson kívül a szinten tartás, a fenntarthatóság biztosítása.
A piaci versenyhelyzet folyamatos számolásra, kalkulációra késztet bennünket. Figyeljük, hogy min kell változtatni, hol kell és lehet a ráfordítások hatékonyságát növelni. A tápanyag ellátás területén lehet látszólag legkönnyebben spórolni, takarékoskodni, költséget csökkenteni, de úgy, hogy negatív hatást nem érzékeljük. Nem számolunk az elmaradt jövedelem többlettel, egy nem megalapozott döntés miatti hatékonyság csökkenéssel. A legrosszabb megtakarítás például a tápanyag ellátás területén az, ha a hatóanyag arányt nem vesszük figyelembe, az egyik hatóanyagot a szükségesnél nagyobb a másikat pedig a szükségesnél kisebb mennyiségben juttatjuk ki. A pénzügyi lehetőségek behatároltak, de éppen a szűkös lehetőségek követelik meg, hogy gondosabban ügyeljünk a ráfordítások hatékonyságára.
Mi a teendő, ha a lehetőségek kisebbek a szükségesnél?
Akkor járunk el helyesen, ha szaktanács vagy a növény igényével megegyező hatóanyagarányt juttatjuk ki de arányosan kisebb adagban. Az alaptrágyázással a vetésre kerülő növény foszfor és kálium igényét elégítjük ki. Erre alkalmasak a jó vízoldékonyságú YaraMilaTM termékcsalád tagjai.
Miért?
A YaraMilaTM termékek széles foszfor-kálium arányt tartalmazó műtrágyák. Nézzük számszerűsítve:
3. sz. táblázat
|
Műtrágyaféleség |
P/K |
|
YaraMilaTM 16-27-7 + |
3,8 |
|
Yara MilaTM 22-14-7+ |
2,0 |
|
YaraMilaTM 8-24-24- + |
1,0 |
|
YaraMilaTM 7-20-28 + |
0,71 |
|
YaraMilaTM 13-13-21 + |
0,62 |
|
YaraMilaTM 7-12-25 + |
0,48 |
A YaraMilaTM alapműtrágyákkal a fenti okokból gyakorlatilag bármely növényre, bármely területen optimális hatóanyag arányt tudunk egymenetben, jó minőségben kijuttatni, biztosítva a növények számára a megfelelő mennyiséget, a felvehető formát, kellő időben.
A termés mennyiségét és minőségét nem csak a fő tápelemek megléte és hozzáférhetősége határozza meg, hanem szükségesek a mikroelemek is. Tudnunk kell, hogy a YaraMilaTM termékek mindegyike számos, a növények számára szükséges mikroelemet is tartalmaz felvehető formában. A növények harmonikus tápanyag ellátása alatt a mikroelem ellátottságot is értelmezni kell. Esetenként éppen a mikroelem ellátottság miatt, az alacsonyabb műtrágya adagok mellett is kisebb a jövedelem csökkenés. A mikroelemekkel is ellátott növény egészségi állapota, télállósága, stressz tűrő képessége jobb, mint az ezeket nélkülözőé.
Összefoglalva: Az eddig betakarított növények után vont tápanyag mérleg alapján megállapítható, hogy ebben az évben is negatív értéket mutat úgy a fő tápelemek, mint a mikroelemek vonatkozásában is. A tápanyag ellátásra fordított összegek jelentősen megnőttek, ennek ellenére varhatóan a kijuttatott hektáronkénti műtrágya mennyisége csökken. A műtrágya adagcsökkentést úgy tudjuk várhatóan a legkisebb jövedelem csökkenéssel párosítani, ha a növények részére harmonikus ellátást biztosítunk beleértve a mikroelemeket is. Az egyes tápelemek nem helyettesítik egymást, pazarlás bármelyikből többet adni, ha a másik hiányzik, mert ez hatékonyság romlást, vagyis jövedelemvesztést eredményez.
Ezt maradt-nem maradt táblára lebontva tudjuk megállapítani. Vegyük figyelembe, hogy a kijuttatott szerves trágyához hasonlóan a műtrágyáknál is évről évre kevesebb a növények számára felvehető rész.
dr. Térmeg János
szaktanácsadó
