Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakmai cikkek

Mindent megtettünk?

Farmit szerkesztőség·

Felvetődik a kérdés, hogy a jövedelem biztosítása érdekében megtettünk-e mindent? A jelentős mértékben emelkedő input árak fedezetére, mind magasabb hektáronkénti árbevétel szükséges. A hektáronkénti árbevételt az értékesítési ár és az elért termés mennyisége határozza meg. A felvásárlási árakra kevés hatással bírunk, azonban a várható termés mennyiségét, minőségét és biztonságát, megfelelően alkalmazott termesztés technológiával befolyásolni tudjuk. A termés stabilitás, a termés minőség és mennyiség alakulásában meghatározó a tápanyag-ellátási gyakorlatunk, annak szakszerűsége és alkalmazása. Tehát a kérdés: mit tehetünk, illetve mit kell tennünk a magasabb árbevétel érdekében?

A kérdést feltehetjük arról az oldalról megközelítve is, hogy a jelenlegi és a várható termény árakkal megtérülnek-e a további ráfordítások. Érdemes-e akár a termés mennyiség vagy a minőség érdekében további intézkedéseket tenni, pénzt költeni?  A vetésterület és annak az eddigi ráfordításai minden növény estében adottak. Ebben helyzetben nem tehetünk mást, mint alkalmazni azokat a technológiai elemeket, amelyekkel a termés mennyiségét és a minőségét a piaci igényekhez tudjuk igazítani. Az önköltségcsökkentés módja az ésszerű ráfordításokkal történő termésnövelés, ennek egyik hatékony eleme lehet a lombtrágyázás.

A lombtrágyázásra az általánosságokon túl ebben az évben kiemelt szerep jut. Az eddig eltelt időjárás szeles, viszonylag meleg és csapadékban igen szegény volt. / 1. sz. ábra/.  

1. sz. ábra

2012. május 6.- ig. lehullott éves csapadék összeg


A helyzetet súlyosbítja az előző év elmaradt téli csapadék mennyisége is, aminek eredményeként mintegy 200-300 mm- es csapadék hiánnyal indult az év. Az aszályos, szélsőséges években a tápanyagfelvétel jó ellátottság esetén is nehezebb, a növényeken a jelentkező vízhiány mellett fokozottabban mutatkoznak a tápanyag ellátottsági hiányosságok is. Azoknál a tápelemeknél, amelyek ellátottsága a talajban egyébként sem kielégítő, a hiánytünetek fokozottan jelentkezhetnek /2-3-4. sz ábrák/.

2. sz. ábra

3. sz. ábra

4. sz. ábra

A hiánytünetek nem mindig tipikusan jelentkeznek.  Nézzük néhány mikroelem szerepét és hiánytünetét:

Cink

Élettani szerep:

Részt vesz az auxin képzésben és a fehérje szintézisben, számos enzim aktivátora.

Hiánytünetek:

Felső levelek erek közti klorozisa, majd kifehéredése, klorotikus tarkázottság. Apró rozettás levelek.

Amivel a hiánytünet összekeverhető:




  • Foszformérgezés

Cink hiányra érzékeny növények:

Kukorica, hagymafélék, szója, egyéb pillangósok, alma, körte, szőlő

Réz

Élettani szerep:

Különböző elektrontranszport folyamatokban vesz részt, fehérje szintézisben és szénhidrát-anyagcserében is nélkülözhetetlen.

Hiánytünetek:

Csökkent termékenység, levélcsúcs elhalás és csavarodás, kifehéredés, klorotikus tünetek, fehérkalászúság.

Amivel a hiánytünet összekeverhető:



  • Aszály tünetek
  • Megtermékenyülési problémák

Réz hiányra érzékeny növények:

Kalászosok, kukorica.

Bór

Élettani szerep:

A bór fontos szerepet játszik az auxinok képzésében, a sejtfal növekedésében, a virágok megtermékenyítésében, a magkötésben és a szénhidrát anyagcserében.

Hiánytünetek:

A bór gyengén mozog a növényben, a hiánytünetek elsősorban a fiatal növényi részeken, hajtáscsúcsokban jelentkeznek. Tipikus tünetek: levéldeformáció, nekrózis, „szívrothadás” megtermékenyülési zavarok, termés deformáció.

Amivel a hiánytünete összekeverhető:



  • Rovar és vírus kártétel
  • Kalcium hiány
  • Foszfor hiány
  • Gyomírószer perzselés

Bór hiányra érzékeny növények:

Repce, napraforgó, cukorrépa, sárgarépa, alma, körte, szamóca.

Az egyes növényfajok érzékenysége nem azt jelenti, hogy csak azt az egy elemet szükséges pótolni, amire a faj érzékeny, hanem a fő tápelemekhez hasonlóan a kiegyenlített ellátás érdekében több elem pótlása a célra vezető.

Még nem késő

Javasolt az aktuális növényvédelmi munkákkal egymenetben, okszerűen megválasztott, a növény igényének megfelelő lobtrágyák kijuttatása minden esetben.

A könnyebb választás érdekében tekintsük át a főbb kultúrák tápelem érzékenységét / 5. sz. ábra/:

5. sz. ábra

A növényfajok kulcsfontosságú tápelemei

 


Forrás: M Beesley

A táblázatokból jól látható, hogy különböző növényfajok esetében nem csak egy-egy tápelem ellátottság és pótlás fontos, annak ellenére, hogy általában azt mondjuk, hogy a kukorica cink hiányra, a kalászosok réz hiányra és a napraforgó a bór hiányra érzékeny. A fenti ábrán jelölt tápelemek az esszenciális elemeken belül kulcsfontosságúak a felsorolt növényeknél. A zavartalan fejlődés feltétele a harmonikus ellátás megteremtése.

Megjegyzem, hogy a növények hormonális szabályozása első lépésének-, mint legolcsóbb, legkézenfekvőbb módnak – a mikroelem pótlásnak kellene lenni. A növényekben a felvett tápelemek építő és szabályozó szerepet töltenek be. A szabályozó elemek biztososítása az alapja annak, hogy a növények biokémiai folyamatai zavartalanul működjenek. Az építőelemek pedig biztosítéka annak, hogy az elvárt termés illetve az ehhez szükséges biomassza tömeget a növények fel tudják építeni. Sokszor megemlítjük a Liebig féle minimum illetve optimum törvényt, de a leírt alaptéziseket nem mindig alkalmazzuk.

Tudjuk, hogy a semmiből nem építkezhetünk – anyagmegmaradás törvénye -, mégis gyakran választunk olyan – nem olcsó – készítményeket, amelyektől azt reméljük, hogy fokozott teljesítményre, magasabb termésre, jobb minőség elérésére sarkallja a növényeket, holott ezek az ehhez szükséges szabályozó illetve építő elemeket nem mindig tartalmazzák elegendő mennyiségben.

Lombtrágya választás:

A lombtrágya megválasztást legalább akkora gonddal végezzük, mint a növényvédőszer megválasztást. Nem könnyű határozni, mert rendkívül nagy a kínálat a piacon. Alaposan meg kell nézni, hogy mit vásárolunk, mennyi hatóanyagot kapunk a pénzünkért? Nehezíti a döntést, hogy az egyes gyártók eltérő mértékegységben és eltérő kémiai formában adják meg a termék hatóanyag tartalmát. A jó döntéshez ismerni kell a javasolt hektárdózist, ez alapján tudjuk kiszámolni, hogy valójában mennyibe kerül egy hektár kezelése és ezzel mennyi hatóanyagot juttatunk ki, mennyit biztosítunk a növény igényéből.

Vegyük figyelembe:

A kukoricánál – felhívom a figyelmet a kukorica foszfor igényére: azokon a területeken ahol egyáltalán nem kapott, vagy ahol ősszel történt alaptrágyaként foszfor kijuttatás, ott javasolt magas foszfortartalmú, cinket is tartalmazó lombtrágya használata. Ennek célja a valós vagy a relatív foszfor hiány megelőzése illetve kezelése. Kijuttatható 4-8 leveles korban akár posztemergens gyomirtással egybekötve.

A Kalászosoknál – első sorban az étkezési búzánál – a kén szerepét a minőségi termesztés miatt külön kiemelem. A minőségjavító harmadik fejtrágyázás sok estben anyagi, de olykor időjárási körülmények miatt elmaradhat. Hatékony, eredményes és viszonylag nem túl költséges eljárás a kalászvédelemmel egymenetben elvégezhető kénes lombtrágyák kijuttatása.

A Napraforgó estében is hatékonyabb a bór lombtrágyázás, ha az olajosok számára kulcsfontosságú elemekkel is kiegészítjük, különösen lúgos talajadottságok esetén.

A jól megválasztott és megfelelő időben kijuttatott lombtrágya az egész művelet hatékonyságát nagymértékben meghatározza. Alapvető fontosságú, hogy a lombtrágyázást minden esetben valamilyen cél érdekében végezzük. Mint ahogy a növényvédelmi munkáknál is egy vagy több meghatározott cél érdekében választunk készítményt vagy készítményeket, hosszas töprengés, mérlegelés után. Ugyan úgy a lombtrágyázásra fordított pénz is többszörösen megtérül, ha tudatosan végezzük, az arra legalkalmasabb készítmény kiválasztásával, amely legalább akkora gondosságot igényel, mint a növény és a vetőmag kiválasztása.

A választás és a használat eldöntése nem könnyű átlagos időjárási / ha egyáltalán van átlagos időjárás / körülmények között sem. Azt tudomásul kell vennünk, hogy a növények hosszan tartó aszályban, alacsony relatív páratartalomnál és az ezzel járó magas léghőmérséklet esetén levélen keresztül sem képesek tápanyagot felvenni. Éppen ezért fontos a kijuttatás időpontjának megválasztása is. A kijuttatás időpontjától függően választhatunk formulázott illetve nem formulázott készítményt. A nem formulázott készítményeket inkább akkor használjuk, ha a kijuttatás alkalmával a tápanyag felvétel feltételei adottak. Tehát inkább eső után juttassuk ki. A formulázott készítmények egyebek mellett esőálló adalékkal kerülnek forgalomba. Ezért az ilyen típusú készítmények használata kevésbé kedvező körülmények között is javasolt, mivel a következő – akár intenzív- csapadék sem mossa le a levélről, hanem visszaoldódva hosszantartó felvételt biztosít.  A formulázott és a nem formulázott termékek felvételi dinamikája is eltérő / 6. sz. ábra/.  

6. sz. ábra

Tápelem felvételi ütem és időtartam


Összefoglalás: A tápanyag felvételt – ezen belül a mikroelemek felvételét – a kedvezőtlen, csapadékszegény időjárás tovább nehezíti. A lombtrágyázás egy olyan lehetőség, mellyel a növényeket az aktuális növényvédelmi munkákkal egymenetben átsegíthetjük a „nehéz napokon”.  Alapvető fontosságú, hogy egyébként se rutinból, megszokásból lombtrágyázzunk, de különösen ne fokozott stressz helyzetekben. Javasolt a permetlé kiegészítése 5-7 kg/ha karbamiddal. Okszerű szerválasztással a lombtrágyázás nem költség, hanem megtérülő jó befektetés. Jelentős lépést tehetünk a termés mennyiségének és minőségének befolyásolására, vagyis a magasabb árbevétel biztosítására.

Dr. Térmeg János

szaktanácsadó