Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakmai cikkek

Műtrágya nélkül idén sem megy!

A jövedelmező növénytermesztés alapfeltétele az okszerű műtrágya használat.

Farmit szerkesztőség·

Korábban arról írtam, hogy a tápanyag ellátás nem a műtrágyavásárlással kezdődik. Ez igaz, ki kell használni azokat a lehetőségeket, melyekkel a műtrágyázásra fordítandó költséget csökkenteni tudjuk, de azt is be kell látnunk, hogy a jövedelmező növénytermesztés alapfeltétele az okszerű műtrágya használat. Különösen igaz ez az őszi káposztarepce termesztése esetében.

A napi, aktuális problémák megoldása mellett egyre inkább körmünkre ég az őszi vetések pontosítása, a vetésszerkezet kialakítása. Nem egyszerű kérdés. A búzatermesztés a terület nagysága miatt a továbbiakban is meghatározó, az őszi árpának az utóbbi időben jó piaca van. A repce helyzete felértékelődött a jelentős ipari felhasználás miatt. A vetésterület meghatározásán kívül nem könnyű fajtakérdésben sem dönteni. Ha már ezeken túl vagyunk előttünk áll a tápanyag-ellátás kérdése, milyen műtrágyát vásároljunk és mennyit. Mint minden döntés-előkészítésnél figyelembe kell venni szakmai és nem utolsó sorban a pénzügyi lehetőségeket. A megváltozott piaci körülmények a tápanyag-ellátás területén is megkövetelik a megalapozott döntéseket. A repce tápanyag-ellátás kérdése az elsők közé tartozik az ősz vetésű növények között, fontos tehát körültekintően eljárnunk.  

A repce termesztés jelenlegi helyzete:

A repce az elmúlt évek sikernövénye lett, igazolja ezt az évről évre növekvő vetésterülete, mely 2007 óta a korábbi évekhez viszonyítva megduplázódott és 200-290 000 ezer hektár között stabilizálódott. A területnövekedést magyarázza, hogy jó áron, jól értékesíthető, kielégítő eredményt biztosító növény volt.  Országos termésátlaga 2004 óta minden évben meghaladta 2 t/ha, míg 2004 előtt nem volt 2 t/ ha meghaladó átlagtermés / 1. sz. ábra/. A repcetermesztés jelentőségét növeli, hogy a szántóföldi növények között a repce évenkénti termésingadozása a legmérsékeltebb.  

1. sz. ábra

A repce magas termésátlaga, és termésstabilitása az utóbbi időben a hibridek nagyobb arányú elterjedésével magyarázható. Nem feltétlenül a hibrid és fajta közötti genetikai potenciálra gondolok, hanem inkább a hibridek nagyobb arányú termesztésével együtt járó, ajánlott repcetermesztési technológia elterjedésének, melyet magától értetődően a fajták termesztésénél is alkalmazunk, hiszen a hibridek és a fajták termesztése a vetőmag normán kívül alapvetően nem különbözik. A technológia betartása, betartatása bizonyítja, hogy kedvezőtlenebb évjáratokban is el lehet érni jövedelmet is biztosító terméseket.  Az ajánlásokban meghatározó szerepe van a tápanyag ellátásnak, annak mikéntjére és a mennyiségére vonatkozóan egyaránt. Csak nitrogénnel nem termeszthető eredményesen. Mi indokolja még, hogy a tápanyag-ellátással kiemelten foglalkozzunk. Egyrészt mert jelentős hatással van a termés mennyiségére és minőségére, másrészt, hogy a tápanyag-ellátásra fordítandó összeg az anyag költség több mint 50% teszi ki. A termelés jövedelmezőségét eldöntheti, hogy a költség legnagyobb hányadát kitevő rész hatékonysága milyen. A vetőmag és a növényvédelem költsége 20-20% és mégis sokkal több döntés előkészítő munka alapján határozunk, hogy az egyes táblákra mit vetünk, és milyen növényápolásban részesítjük. Nem uniformizáljuk, mint a tápanyag ellátást, hanem egy-egy táblára keresünk optimális megoldást. A termesztés biztonsága megköveteli, hogy a zavartalan fejlődéshez biztosítsuk a szükséges tápelemeket megfelelő időben, elegendő mennyiségben és felvehető formában. Minden olyan lehetőséget, technológiai elemet maximálisan ki kell használni, mellyel a talajok tápelem szolgáltató képessége növelhető. Ezek között elsődleges és meghatározó a műtrágyák használata. Az alábbiakban, e cikkben a repce őszi tápanyagellátását taglalom.

Milyen tápelemekre is van szüksége tehát a repcének?

1 tonna terméshez jelentős mennyiségű felvehető tápelemre van szüksége. Szakirodalmi adatokból gyűjtve / 2. sz. táblázat/ a legfontosabb tápelemekből a következő mennyiségeket igényli:

1. sz. táblázat:
A repce tápelem igénye kg/t

N

P2O5

K2O

CaO

MgO

S

kg/t

50-60

25-35

45-55

30-50

8–10

12-16

A fenti tápelemek egy részét – elsősorban a foszfort és a káliumot – az őszi alaptrágyázással javasolt kijuttatni.

Az alaptrágyázás célja a szántóföldi növénytermesztés esetén, hogy a növény számára a tenyészidőszak folyamán szükséges foszfor és kálium mennyiséget biztosítsuk. Kijuttatása a vetőágy készítést és a vetést megelőzően műtrágyaszóróval a talajfelszínre történik, illetve arra alkalmas vetőgéppel történhet a vetéssel egy menetben is.

Milyen hatóanyag arányt kell kijuttatni?

A termesztés biztonsága megköveteli, hogy a szükséges tápelemek rendelkezésre álljanak, de a termesztés jövedelmezősége nem engedi meg, hogy feleslegesen adjunk ki akár egyetlen kilogramm hatóanyagot. A hatóanyag arányok megállapításához elengedhetetlen a talajvizsgálati eredmények felhasználása. A táblán belüli differenciálás technikai feltételei még kevés helyen adottak, de a táblák között differenciálni kell. A hatékonyság érdekében hagyjunk fel azzal a gyakorlattal, hogy a repcéket üzemen belül azonos módon műtrágyázzuk. Célszerű figyelembe venni a fajtatulajdonosok ajánlásait. Jelentős eltérések vannak az egyes fajták, hibridek igénye között.   Ha nem rendelkezünk talajvizsgálati eredményekkel, akkor csak a növény igényéből tudunk kiindulni és annak megfelelően kell az arányokat megállapítani, melyben segítség az 1. sz. táblázat.

Mennyi műtrágyát használjunk?

 A talajvizsgálatra alapozott szaktanács figyelembe veszi a talaj természetes tápanyag szolgáltató képességét és a tervezett termés szintet, így ez alapján kerül meghatározásra a kijuttatandó műtrágya hatóanyag aránya és mennyisége.  Ha a megállapított mennyiség meghaladja a pénzügyi lehetőségeinket, akkor a hatóanyag arányok megtartása mellett csökkentsük a mennyiségeket. Figyelembe kell vennünk, hogy az különböző tápelemek nem helyettesítik egymást. Egy –egy tápelem másikhoz viszonyított magasabb adagja fokozhatja az elemantagonizmust, ami hatékonyság csökkenést eredményez.

Milyen műtrágyát használjunk?

Használhatunk mono műtrágyákat, ennek hátránya a több menetes kijuttatás. Az pedig idő, pénz, energia. Egy műtrágya kijuttatás költsége a jelenlegi árakon számolva mintegy 10 kg hatóanyag ára, melyet csak úgy elfüstölünk a levegőbe. A mono műtrágyák kijuttatásánál figyelembe kell venni, az egyes műtrágyaféleségek eltérő szórhatóságát is, ami eltérő munkaszélesség választását teszi szükségessé / 2. sz. ábra/.

2. sz. ábra
Az különböző műtrágyaféleségek szórás képe /Forrás: Roberto Puzzo (2012)/   

Kevert műtrágyák: MAP –Káli keverékkel nem tudjuk biztosítani a szükséges nitrogén mennyiséget a MAP tág NP aránya miatt, ezért az  kiegészítésre szorul, valamint számolni kell a különböző komponensekből kevert műtrágyák eltérő szórhatóságával és az ebből eredő bizonytalan hatóanyag arányokkal a műtrágyázott területen /2. sz. táblázat/

2. sz. táblázat
A különböző komponensekből kevert műtrágyák szórás utáni hatóanyag arányainak megoszlása

Alkalmasak az alacsony nitrogéntartalmú komplex műtrágyák, melyek különböző foszfor-káli arányokkal beszerezhetőek az adott tábla igényének megfelelően. Kaphatók mikroelemekkel kiegészített készítmények, melyek további lehetőséget adnak a jövedelmező termesztéshez.

Példaként bemutatom a YaraMilaTM termékcsaládot:

Termék                                               foszfor/kálium

  • YaraMilaTM  8-24-24+                  1,0
  • YaraMilaTM  8-20-30+                  0,71
  • YaraMilaTM 13-13-21+                 0,61     
  • YaraMilaTM  7-12-25+                  0,48

A feltüntetett foszfor-kálium arány mutatja, hogy bármilyen talajtípuson tudunk megfelelő összetételű komplexet választani, mellyel az elfogadható nitrogén mennyiségen belül maradunk az optimális foszfor-kálium arány megtartása mellett.

Mire van még szüksége ősszel a repcének?

A fő tápelemeken kívül jelentős a repce mikroelem igénye különböző szakirodalmi adatok alapján /3. sz. táblázat/. A harmonikus tápanyag ellátásnak fontos szerepe van a termesztés biztonságosabbá tételében is, jelentősen fokozódik a növények télállósága.

3. sz. táblázat
A repce mikroelem igénye g/t

B

Cu

Fe

Mn

Mo

Zn

g/t

70-140

8-16

100-230

380-700

3-7

110-220

A télállóság növelésében fokozott szerepe van az őszi lombtrágyázásnak, mely az időszerű növényvédelmi munkákkal egy menetben elvégezhető. Indokolja az őszi lombtrágyázást a repce korai időszakában jelentkező mikroelem igénye is /4. sz. táblázat/.

4. sz. táblázat
A repce mikroelem igénye

repce mikroelem igénye

Az ábráról látható a kifejezett őszi mikroelem igény, ennek pótlására ajánlható a YaraVitaTM Brassitrel nevű készítmény, melynek összetétele 5. sz. táblázatban látható.

5. sz. táblázat

Műtrágya
neve

N

CaO

MgO

B

Mn

Mo

%

YaraVitaTM Brassitrel

5,2

6,8

8,7

3,3

4,6

0,3

A repce a bórhiányra fokozottan érzékeny növények közé tartozik, de akkor járunk el helyesen, ha a többi kulcsfontosságú elemet is pótoljuk megfelelő időben.

Összefoglalva: Az anyagköltség nagyobbik hányadát kitevő műtrágyázási költségek hatékonyabb, talajvizsgálatra alapozott felhasználást tesznek szükségessé.  A hatóanyag arányok és mennyiségek megválasztásával a repcetermesztés biztonságosságát, eredményességét lényegesen befolyásolhatjuk, miáltal a termelés jövedelmezőségét biztosítjuk.  Természetesen vannak forgalomba nem ásványi tápelemeket tartalmazó egyéb termésfokozó készítmények is, de a növénytáplálás alapja, hogy a növények számára létfontosságú elemeket biztosítsuk elegendő mennyiségben, egymáshoz viszonyítva megfelelő arányban és megfelelő időben. A létfontosságú elemeket azért hívjuk létfontosságúnak, mert bármelyik hiánya növekedési, fejlődési zavarokat okoz. Ezek nem helyettesíthetők sem egymással, sem semmi mással.

Éppen ezért a növények táplálása műtrágya nélkül nem megy.

Dr. Térmeg János
szaktanácsadó