A napraforgó tápanyagellátása
A napraforgó a búza és a kukorica után a legnagyobb területen termesztett növényünk. Vetésterülete az elmúlt évben meghaladta az 570 000 ha-t, a harmadik legnagyobb területen termesztett növény. Területi felfutása részben a magasabb termést elérő hibridek piacra kerülésével magyarázható. Jövedelmezősége jelentős mértékben az elért termés mennyiségétől és a mindenkori piaci ártól függ.
A napraforgó a búza és a kukorica után a legnagyobb területen termesztett növényünk. Vetésterülete az elmúlt évben meghaladta az 570 000 ha-t, a harmadik legnagyobb területen termesztett növény. Területi felfutása részben a magasabb termést elérő hibridek piacra kerülésével magyarázható. Jövedelmezősége jelentős mértékben az elért termés mennyiségétől és a mindenkori piaci ártól függ. Az újabb hibridek igényei alapvetően megváltoztatták a korábbi termesztési technológiát, és ez azt eredményezte, hogy a napraforgót is – a korábbiaktól eltérően – költségigényesebb / intenzívebb/ technológiával lehet csak eredményesen termeszteni. Az intenzívebb termesztési technológiának meghatározó tényezője a tápanyagellátás.
A napraforgónak hazánkban a következő években is hasonló lesz a szerepe. Területnövekedéssel számolni – a vetésváltási elvárások miatt,- nem nagyon lehet, részben a saját, részben a repceterület nagysága behatárolja az évenként vethető terület mértékét. Változás várható a termesztési célt illetően, egyrészt az ipari feldolgozás lehetősége a napraforgónál is fenn áll, másrészt ismét igény mutatkozik a magas savtartalmú napraforgó mag iránt. Ez abból a szempontból fontos, hogy a magas olajsavas napraforgó átvétele szigorúbb minőségi feltétekéhez kötött, tehát termesztése további odafigyelést követel meg.
A napraforgó termesztésének eredményessége is részben a termés mennyiségtől, de egyre inkább annak minőségétől és a termésstabilitástól függ. Jelenleg mintegy fele kerül minőségi bonifikációval értékesítésre, de várható a minőségi elvárások iránti igény növekedése. A termésátlagokat és a termésingadozást mutatja az 1. sz. ábra 1991. és 2011. közötti években.
1. sz. ábra
A napraforgó termésingadozása a többi növényhez képest viszonylag kiegyensúlyozottabbnak mondható, különösen, ha az utóbbi 6-7 évet tekintjük. Ez a korábbi évekhez képes azért is mondható jónak, mert a termésátlagok is jelentősen emelkedtek. Míg 1991.-től 2000.-ig az átlagtermés 1,68 t/ha volt addig 2001.-től 2011.-ig az átlagtermés 2,24 t/ha volt. Jellemző még, hogy az előző tíz évben a termésátlag csak egy évben haladta meg 2 tonnát, viszont az utóbbi tíz évben csak egy évben maradt alatta.
Más oldalról megközelítve, úgy gondolom, hogy a rossz és jó évjáratok közötti mérsékelt eltéréseknek, növény egészségügyi okai lehetnek. Csapadékszegény évjáratokban a napraforgó élelmessége folytán is viszonylag elfogadható termést ad, és kevésbé okoznak problémát a különböző gombabetegségek. Csapadékos évjáratokban pedig azért nem terem többet, mert a föllépő nagyobb mértékű gombafertőzésektől nem tudjuk megvédeni. Éppen ezért a napraforgó termesztésben kiemelt jelentőségűnek tartom a növényvédelmen belül a korokozók elleni védekezést. Ez azért is fontos, mert már rendelkezésre áll több olyan késztmény, amely megfelelő védelmet biztosít.
De a megfelelő növényvédelem mellett a tápanyag ellátásnak is nagy szerep jut úgy a termés mennyiség, minőség és a termésbiztonság tekintetében. A harmonikus tápanyag ellátás biztosíthat kellő mennyiség mellett elvárt minőséget. Csak nitrogénnel napraforgót is kockázatos termelni, részben a fokozott növény egészségügyi és részben minőségi problémák miatt.
A napraforgót rendkívül jól alkalmazkodó és élelmes növénynek tartjuk, következésképpen jelentősen eltérő ökológiai, gyengébb minőségű talajokon is termeszthető. Ezen jó tulajdonságaival gyakran nem csak élünk, hanem vissza is élünk.
Miből is erednek ezek a jó tulajdonságok?
A jó alkalmazkodó képessége annak tulajdonítható, hogy hormonális szabályozó rendszere gyorsan reagál a változó körülményekhez. Víz és tápanyag feltáró képessége részben annak köszönhető, hogy a kezdeti időszakban a gyökérnövekedése élénkebb, mint a hajtás növekedése. Éppen ezért a növekedés kezdetén a harmonikus tápanyagarányoknak meghatározó szerepük van a növény egész életciklusára és produktivitására nézve, mert az egyoldalúan vagy nitrogénnel túltáplált növényekben a hajtás növekedése felgyorsul a gyökér növekedés rovására. Éppen ezért a napraforgó is a kukoricához hasonlóan meghálálja a starter műtrágyák alkalmazását. Csökken minden nemű rezisztencia és csökkenhet az olajtartalom is. Kiváló tulajdonságai ellenére is csak azt a vizet és azt a tápanyagot tudja felvenni, ami a talajban rendelkezésre áll, felvehető formában. A nitrogén túlsúlyosan táplált növényt a kialakult stressz helyzet jobban sújtja, mint a harmonikusan táplált, megfelelő szöveti szerkezettel rendelkezőt. Éppen ezért a napraforgó is – a kukoricához hasonlóan – hálás a starter műtrágyák alkalmazásáért.
Milyen és mennyi tápelemre van szüksége a napraforgónak 1 tonna termés előállításához?
2. sz. táblázat
Forrás: Szirtes V.
|
Nitrogén |
Foszfor |
Kálium |
Kalcium |
Magnézium |
Kén |
Fe |
Mn |
Zn |
Cu |
|
kg/t |
g/t |
||||||||
|
41 |
30 |
70 |
24 |
12 |
10 |
600 |
350 |
160 |
63 |
Az egyes tápelemek szerepét, jelentőségét nem részletezem, de kiemelem a kén fontosságát a napraforgónál is, hasonlóan a repcéhez.
Kén igénye jelentős, szerepe a termés mennyiségének és minőségének alakulásában meghatározó lehet. Kénben egyre inkább szegényedő talajainkon pótlása indokolt, javasolt a kénes nitrogén használata. Itt jegyzem meg, hogy a ként, mint negyedik minden évben és minden kultúrában pótlandó elemet ajánlott kezelni. A kénhiány valószínűségét mutatja a 2. sz. ábra
A térképen látható, hogy ahol szántóföldi mezőgazdasági termelés van, ott gyakorlatilag mindenhol kén hiány tapasztalható. A kénnek azon túl, hogy a negyedik legnagyobb mennyiségben szükséges tápelem a növények számára, szerepe van a többi tápelem, elsősorban a nitrogén hasznosulásában is /3. sz. ábra/
3. sz. ábra
A nitrogén hasznosulása a kénellátástól függően
.
4. sz. ábra
Kéntrágyázás hatása a napraforgótermésre
5. sz. ábra
A kéntrágyázás hatása a napraforgó olajtartalmára
A tápanyagellátásának tervezésénél ezeket a tényeket mindenképpen vegyük figyelembe. A talajon keresztüli és lombon keresztüli kénpótlásra megfelelő készítmények állnak rendelkezésre.
A napraforgó tápanyag ellátásában – a kénen kívül – a mikroelemek szerepét emelem ki, mint meghatározót a termés mennyiség, a termés minősége és a növényvédelem hatékonyság szempontjából.
Helyezzünk hangsúlyt a mikroelemekkel való ellátásra is, különösen lúgos talajon történő termesztés esetén, ahol a legtöbb mikroelem felvétele gátolt.
A hiánytünet vizuálisan nem mindig érzékelhető, ezt láthatjuk az 6. sz. ábrán.
6. sz. ábra
Mikroelem hiánytünetek napraforgó esetében
Forrás: M. Beesley
Az ábráról kitűnik, hogy szemmel alig lehet különbséget tenni a 60 %-ban és a 100%-ban mikroelemmel ellátott növény között. De a 60-%-os ellátottság kedvezőtlen hatása a termés mennyiségre, minőségre és stressz tűrő képességre egyaránt kihat. Különösen magasabb terméselvárások esetén jelentős limitáló tényező lehet az úgynevezett rejtett éhség, tehát megfelelő mikroelem pótlásról feltétlenül gondoskodni kell.
A napraforgótermés mennyiségének és minőségének egyik legmeghatározóbb tényezője a napraforgó állomány növény-egészségügyi állapota. Egyrészt a növény-egészségügyi helyzet lényegesen javul harmonikus tápanyag-ellátás esetén, másrészt a harmonikus tápanyag-ellátás emeli a növényvédelmi beavatkozások hatékonyságát. Több éve folytatott kísérletek azt bizonyítják – a kalászosokhoz és a repcéhez hasonlóan- a napraforgó esetében is, hogy a fungicidek és lombtrágyák együttes használatával javul azok hatékonysága, mintha csak az egyik beavatkozást alkalmaznánk /7-8.-as ábrák/.
Károly Róbert Főiskola –Kompolti- Fleischmann Rudolf Kutatóintézetében beállított, immár második éve végzett négyismétléses kísérletek 2011-ben is ezt igazolták.
Kezelések:
- Kontroll
- Fungicid BBCH (16-18)
- Fungicid+YaraVita™ Brassitrel 3 l/ha BBCH (16-18)
- Fungicid (BBCH55-57)
- Fungicid + YaraVita™ Bortrac 1 l/ha BBCH (55-57)
- Fungicid BBCH (16-18)+ Fungicid BBCH (61-65)
- Fungicid+YaraVita™ Brassitrel 3 l/ha BBCH (16-18)+ Fungicid BBCH (61-65)+ YaraVita™ Thiotrac 4 l/ha
- Fungicid BBCH (61-65)
- Fungicid BBCH (61-65) + YaraVita™ Thiotrac 4 l/ha
7. sz. ábra
Forrás: Yara
8. sz. ábra
Forrás: Yara
Napraforgó tápanyag-ellátási javaslat
Az alkalmazott tápanyag utánpótlás attól függően változhat, hogy ősszel kapott-e a terület alapműtrágyát vagy nem.
Alapműtrágyázott területen a tavaszi időszakra – szükség szerint – kénes nitrogén kiegészítés, a starter és a lombtrágyázás marad.
Alapműtrágyázásban nem részesült területen a vetés előtt vagy a vetéssel egy menetben illetve kultivátorral lehet megoldani a fő tápelemek kijuttatását, majd lombtrágyázással a mikroelemek kerülnek kiadásra a növényvédelmi munkákkal egy menetben.
Törekedni kell lehetőleg a mind kevesebb talajtaposással történő megoldásokra.
Lehetőségek, javaslatok:
– A vetés előtt műtrágyaszóróval a szükséges nitrogén mennyiség kijuttatása, majd vetőgéppel a szükséges foszfor és kálium NPK komplex formában.
– Vetőgéppel NPK kijuttatása és kultivátorral pedig a szükséges nitrogén kiegészítést adagolni. A nitrogén ilyen módon történő megosztásával mérsékelhetjük a korai nagyobb adagú nitrogén kedvezőtlen hatását
A vetőgéppel történő kijuttatásra csak magas minőségű, jó fizikai tulajdonságokkal rendelkező műtrágyát válasszunk. A 9. sz. ábra szemlélteti a vetőgéppel jól kijuttatható műtrágyák paramétereit.
9. sz. ábra
Elvárások a vetőgéppel történő műtrágyákkal szemben
Ilyen célra is alkalmasak a YaraMila™ 7-12-25; a 7-20-38 és a 13-13-21 összetételű káli túl súlyos komplex műtrágyák.
Lombtrágyázásra a több hatóanyagot tartalmazó készítmények ajánlhatók, mint például a YaraVita™ Brassitrel, amely a bóron kívül kalciumot, magnéziumot, mangánt és molibdént is tartalmaz.
Összefoglalva: A hektikusan változó környezeti tényezők a napraforgó termesztés jövedelemének biztonságát csökkentik. A jövedelem kockázatot csökkenthetjük, ha a napraforgót is ugyanolyan igényes olajos növénynek tekintjük, mint a repcét. Termesztésében keressük azokat az intenzív termesztés irányába mutató eljárásokat, melyekkel a termésbiztonságot, a mennyiséget és minőséget is javítani tudjuk. A tápanyagellátás területén törekedni kell a harmonikus ellátásra. Be kell vezetni olyan – más növényeknél már bevált – eljárásokat, mint a fejtrágyázás. A napraforgó területek jelentős részét kultivátorozzuk, töltögetjük, ez megfelelő alkalom a nitrogén kiegészítésre is. Így csökkentjük a korai nitrogén hatóanyag kedvezőtlen hatását és jobb ellátást biztosítunk a növény számára. A napraforgó tápanyag-ellátási rendszerében gyakorlatnak kell lennie a lombtrágyázásnak, melynek során nem csak bór, hanem az egyéb szükséges elemek is pótlásra kell, hogy kerüljenek.
Dr. Térmeg János
szaktanácsadó
