Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakmai cikkek

Repce vetőmag csávázás: biztonság a kezdetektől fogva

Farmit szerkesztőség·

A repcetermesztés sikerességét döntően befolyásoló tényezők egyike az
optimális tőszám. A vetést és a kelést követően több kártevő is
veszélyezteti a repcét, amelyek – ha nem avatkoznánk be – súlyos tőszám
csökkenést idézhetnek elő. A kiritkult állományú repce rosszul telel és
tavaszra általában kitárcsázásra kerül. Ezért a kártevők elleni őszi
védekezési idényre idejében fel kell készülni.

A repce gyökerét a polifág talajlakók, pl. drótférgek, mocskos
pajorok, stb. támadhatják. A repce föld feletti zöld részeit ősszel
károsító rovarok közül a repcebolha és a repcedarázs álhernyó
Magyarországon mindenütt megtalálható, kártételükre minden évben
számítani lehet. Újabban egyes termesztési körzetekben felfigyeltek a
kis káposztalégy (Delia radicum) kártételére is.

A repcebolha kártétele már a növények kelési időszakában, szikleveles
állapotában jelentkezik. Az imágók a kelő repcén gyülekeznek, és az
első fagyokig hámozgatják a leveleket. A talajra rakott petékből
folyamatosan kikelő lárvák az alsó levelek nyelébe, főerébe furakodva
odvasítanak.

A repcedarázs harmadik – legnépesebb – generációjának rajzása
augusztus végétől egészen október közepéig elhúzódhat.  Ha az elhúzódó
rajzás száraz és meleg őszi időjárással és nagy számú tojásrakásra
alkalmas területtel párosul, könnyen gradáció alakulhat ki. A
repcedarázs fiatal lárvái a levelek hámozásával, az L2-L3 lárvák
lyuggatással és karéjozásával okoznak kárt. Szélsőséges esetben a
levélzet teljesen eltűnik, a vetés megsemmisül.

A kis káposztalégy nyüvének kártétele a 4-6. valódi levél
megjelenésétől számítva válik láthatóvá. A levelek szürkészöldekké
válnak, az őket borító viaszréteg megvastagodik. A fiatal növények
elfonnyadnak és elpusztulnak. A kisebb mértékben károsodott növények
általában satnyák – könnyen ki lehet őket tépni a földből. A nyüvek a
növény gyökereit kívülről hámozgatják, vagy behatolnak a gyökérbe, és
felfelé haladó járatokat készítenek, aminek hatására szövetelhalás,
másodlagos rothadás következik be. Néha a fehér lárvákat (nyüveket) meg
is lehet találni a növényt körülvevő talajban vagy a főgyökérben. A
nyüvek rizsszemre emlékeztetnek, ezért sok helyen rizskukacnak is
nevezik.

Ellado – a Bayer új repce csávázószere

Csávázással a legegyszerűbben, ugyanakkor jó hatékonysággal
védekezhetünk a fent felsorolt kártevők ellen. A tavalyi őszi vetési
idényben első alkalommal szereplő új Bayer repce csávázó szer, az Ellado
hatékonysága kiterjed a talajlakó kártevőkre, illetve a fejlődő szárat,
leveleket károsító repcebolhára, repcedarázs álhernyóra és a kis
káposztalégy nyüvére is (lásd 1. ábra: balra kontroll, jobbra Ellado-val
csávázott). Két eltérő hatásmechanizmusú összetevője, a kontakt módon
ható béta-cyflutrin és a felszívódó klotianidin biztosítják, hogy a
repce már a kelés pillanatától védve legyen a kártevőkkel szemben.

Okszerű és eredményes védekezés a kártevők ellen csak ott valósítható
meg, ahol már a vetés előtt számolunk azok megjelenésével. A repce és
más keresztesvirágú növény (mustár, olajretek) vetésterületének
növekedése, és a termesztési körzeteken belüli nagyobb előfordulási
arányuk az összes megvalósítható agrotechnikai védekezési elem (tábla
kiválasztása, elővetemény, árvakelés, tarlóápolás, vetésidő, stb.)
mellett a rovarok elleni kémiai védekezési módszerek alkalmazását is
szükségessé teszi. Ezek a ráfordítások többszörösen megtérülnek, mert
általuk biztosított a négyzetméterenkénti megfelelő tőszámú, egészséges
és optimálisan fejlett állomány kifejlődése. 

Csorba Csaba
Bayer CropScience