Takarmánycirok szárazságra hangolva: típusok, vetés, gyomirtás
Bemutatjuk a szemescirok, a silócirok és a szudánifű vetésidejét, tőszámát, tápanyag-utánpótlását, gyomszabályozását és a ciánhidrogén-kockázatot.

Az egyre gyakoribb nyári aszályok miatt a cirokfélék a hazai vetésszerkezet állandó szereplőivé váltak: ahol a kukorica a csapadékhiány miatt rendszeresen elmarad a várakozástól, ott a szemescirok, a silócirok és a szudánifű biztonságosabb takarmányalapot adhat. Az alábbiakban összefoglaljuk, mire képes a takarmánycirok, melyik típus mire való, és milyen technológiai pontokon dől el a termés.
Miért bírja jobban a szárazságot?
A cirok szubtrópusi eredetű, melegigényes pázsitfűféle. Erős, mélyre hatoló bojtos gyökérzete a mélyebb talajrétegekből is fel tudja venni a vizet és a tápanyagot, levelét és szárát viaszréteg borítja, ami mérsékli a párologtatást. A gyakorlat számára a legfontosabb tulajdonsága, hogy a hosszabb aszályos időszakot „kivárja”: a csapadék megérkezésével regenerálódik, ezért a silócirok évenkénti termésingadozása kicsi.
A szárazságtűrés azonban nem jelent érzéketlenséget. A szakirodalom szerint a vegetatív szakaszban jelentkező vízhiány több mint 35, a generatív szakaszban fellépő vízhiány több mint 55 százalékkal is csökkentheti a szemtermést. A pH 4,5 alatti savanyú, valamint a szélsőségesen szikes vagy laza homoktalajokon a cirok sem termeszthető gazdaságosan, a közepes és gyengébb adottságú szántókon viszont gyakran megbízhatóbb a kukoricánál.
A növény népszerűsége a vetésterületen is látszik: az Agrárközgazdasági Intézet operatív jelentése szerint 2024-re a gazdálkodók mintegy 30,2 ezer hektár szemescirok vetését tervezték.
A cirokfélék típusai és felhasználásuk
Szemescirok
A szemescirok abraktakarmány-alapanyag, amely a takarmánykeverékekben a kukorica részleges vagy teljes helyettesítésére alkalmas, emellett madáreleség és ipari alapanyag is. A régebbi fajták megítélését a nagy tannintartalom rontotta, mert a tannin megköti a fehérjéket és rontja az emészthetőséget, különösen az egygyomrú állatoknál. A mai fajták zöme kis tannintartalmú, de tételenként érdemes beltartalmi vizsgálatot kérni.
Silócirok (cukorcirok típus)
Nagy zöldtömeget és cukorban gazdag szárat ad, ezért jól silózható téli tömegtakarmány, önmagában vagy silókukoricával keverve. Biogázüzemi alapanyagként is számításba jöhet.
Szudánifű és cirok × szudánifű hibridek
Kiváló sarjadzóképességük miatt egy idényben többször kaszálhatók. Zöldetetésre, szenázs- és silókészítésre, vékonyabb szárú fajtáknál gondos szárítás mellett szénának is alkalmasak. A NÉBIH 2019-es kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleteiben a standard fajták átlagosan 16,2 t/ha szárazanyagot adtak az összes kaszálásból. A zöldtermés kaszálásról kaszálásra jelentősen csökkent: az első vágás adta a szárazanyagtermés nagyjából háromnegyedét.
Vetés: talajhő, állománysűrűség, vetésmélység
A cirok vetésével nem szabad sietni. A csírázáshoz a vetésmélységben tartósan legalább 12–13 °C talajhőmérséklet szükséges, ezért a vetés jellemzően április végére, május elejére esik, hidegebb tavaszon később. A hideg talajba vetett cirok vontatottan kel, és a lassú kezdeti fejlődés miatt a gyomok könnyen elnyomják. Csak csávázott vetőmagot használjunk.
| Paraméter | 70 cm-es sortáv | 50 cm-es sortáv |
|---|---|---|
| Ajánlott állománysűrűség (szemescirok) | 190–230 ezer tő/ha | 260–320 ezer tő/ha |
| Vetőmagszükséglet | 8–10 kg/ha | 12–14 kg/ha |
| Vetésmélység | 3–4 cm (száraz talajon max. 5 cm) | 3–4 cm (száraz talajon max. 5 cm) |
| Minimális talajhőmérséklet vetéskor | 12–13 °C | 12–13 °C |
A sortávot elsősorban a rendelkezésre álló vetőgép és betakarító adapter határozza meg; a 70–75 cm-es sortáv a legelterjedtebb, mert ugyanazzal a gépsorral művelhető, mint a kukorica és a napraforgó. A silócirok és a szudánifű vetőmagnormája fajtánként eltér, ezért a fajtatulajdonos ajánlását érdemes követni.
Tápanyag-utánpótlás
A szemescirok tápanyagigénye a kukoricáéhoz hasonló. A szakirodalmi adatok szerint a teljes igény nagyságrendileg 150–200 kg/ha nitrogén, 60–110 kg/ha foszfor (P₂O₅) és 110–180 kg/ha kálium (K₂O) hatóanyag, ennek azonban csak egy részét kell műtrágyával pótolni. A tényleges adagot mindig friss talajvizsgálat, az elővetemény és a tervezett termés alapján számoljuk ki.
- A foszfort és a káliumot alaptrágyaként, a vetés előtt juttassuk ki.
- A nitrogén egy részét vetés előtt, a többit fejtrágyaként, 6–8 leveles korig adjuk.
- Nitrátérzékeny területen a nitrogénadagot a nitrátrendelet szerinti tápanyag-gazdálkodási terv és a növényenkénti felső határ köti; a kijuttatást dokumentálni kell.
- Többször kaszált szudánifűnél a kaszálások után adott kisebb nitrogénadag segíti a sarjadást.
Gyomszabályozás: a cirok gyenge pontja
A cirok kezdeti fejlődése lassú, ezért a kelés utáni első hetekben a gyomosodás jelentős termésveszteséget okozhat. A vegyszeres lehetőségek szűkösek: Magyarországon és az EU-ban kevés hatóanyag engedélyezett cirokfélékre, és a választék az utóbbi években tovább csökkent. Az S-metolaklór uniós jóváhagyása megszűnt, az ezt tartalmazó készítmények felhasználási türelmi ideje 2024. július 23-án lejárt, így ez a korábban széles körben használt alapkezelési hatóanyag már nem alkalmazható.
- Engedélyhelyzet: minden kezelés előtt ellenőrizzük a NÉBIH növényvédőszer-adatbázisában, hogy az adott készítmény az adott cirokféleségre (szemes-, siló-, szudánifű) jelenleg engedélyezett-e, és milyen dózissal, élelmezés-egészségügyi várakozási idővel.
- Megelőzés: gyommentes, ülepedett magágy, a vetés előtti gyomkelés mechanikai irtása (hamis magágy) – ezt a késői vetés kifejezetten lehetővé teszi.
- Sorközművelés: széles sortávnál a sorközkultivátor hatékony és költségkímélő kiegészítés.
- Táblaválasztás: évelő egyszikű gyomokkal (például fenyércirokkal) erősen fertőzött táblára ne vessünk cirkot, mert a rokon fajok ellen az állományban nincs szelektív megoldás.
Betakarítás és etetési biztonság
A szemescirok „zöld száron érik”: a szár és a levél az érés végén is zöld lehet, ezért a betakarítás idejéről a szemnedvesség, nem pedig a növény színe alapján kell dönteni. A bugák felülről lefelé érnek, így a mintát a buga több pontjáról vegyük. A termést 13–14 százalékos nedvességre szárítva lehet biztonságosan tárolni.
Zöldetetésnél és legeltetésnél a ciánhidrogén-mérgezés a legfontosabb kockázat. A fiatal cirok- és szudánifű-hajtások, a sarjak, valamint a fagy vagy aszály sújtotta növények sok ciántartalmú vegyületet (durrint) tartalmazhatnak.
- Legeltetni vagy zölden etetni csak 45–60 cm-nél magasabb állományt szabad.
- Fagy után legalább egy hétig tartsuk távol az állatokat; ha a fagyott állomány újra kihajt, a sarjat csak 10–14 nap múlva, vagy 60 cm-es magasság felett etessük.
- A szemescirok tarlóját a betakarítás után ne legeltessük, mert az újrahajtó sarjak veszélyesek lehetnek.
- A silózás és a szénakészítés jelentősen csökkenti a kockázatot, de kétes esetben laborvizsgálatot kérjünk.
Összefoglalás
- A cirokfélék a gyengébb, aszályra hajlamos területeken biztonságosabb takarmányalapot adnak a kukoricánál.
- Csak 12–13 °C-nál melegebb talajba vessünk; szemescirokból 70 cm-es sortávon 190–230 ezer tő/ha a cél.
- A tápanyagigény a kukoricáéhoz hasonló, az adagot talajvizsgálatra és a nitrátszabályokra építsük.
- A gyomirtás a technológia szűk keresztmetszete: tiszta tábla, hamis magágy, sorközművelés, és csak a NÉBIH adatbázisában aktuálisan engedélyezett készítmények.
- Fiatal, sarjadó vagy fagyott cirkot ne legeltessünk: a ciánhidrogén-kockázat valós.
