Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakmai cikkek

Tápanyagellátás és a kukoricabogár

Farmit szerkesztőség·

A kukorica a legnagyobb területen termesztett növényünk,
vetésterülete silókukoricával együtt mintegy 1,2-1,3 millió hektár, de
ez a jelenlegi piaci, jövedelmezőségi viszonyok alapján várhatóan
növekszik. A területnövekedés fokozott kukoricabogár
veszélyeztetettséget eredményez, így az ellene való védekezés
megköveteli, hogy minden lehetséges eszközzel éljünk. Alkalmazni kell
mindazokat a termesztéstechnológiai eljárásokat, melyekkel a kártétel
megelőzhető vagy mérsékelhető. Termesztésének sikerességét az
alkalmazott termesztéstechnika jelentősen befolyásolja, melynek egyik
lényeges eleme a kukoricabogár elleni védelemben is jelentőséggel bíró
vetésváltás. A várható területnövekedés előtérbe helyezi a kémiai
védekezések mellett az egyéb – mint például a gyökértömeg növekedést
elősegítő – megoldások alkalmazását. Ennek egyik hatékony, járható módja
az okszerű tápanyagellátás.

A kukoricabogarat hazánkban 1995-ben észlelték először, 1999-ben már a
szlovák határ menti részeken is megtalálható volt. Terjedése,
felszaporodása rohamosan, nagy ütemben történt / 1. és 2. számú ábrák/.
2003-ban már az ország nagy részén jelentős gazdasági kárt okozott.

1.sz. ábra

2. számú ábra

Forrás: Szanyi I.

Az ábrákról látható, hogy az ország déli részén erős, illetve közepes
lárvafertőzés volt, mely meghaladta a már gazdasági kárt jelentő, Iowa
skálán kimutatható 3. szintet. Az imágó fertőzés mértékét a heti
csapdázott egyedszám igazolja. A lárva és imágó fertőzés terjedése a
következő években lelassult. Ez a lelassulás több tényező együttes
eredménye, egyrészt a bogár számára kedvezőtlen környezeti tényezők,
másrészt pedig a fokozott kémiai védekezés / 3. sz. ábra/ miatt
következett be.

3. számú ábra

 Forrás: Takács J.

További lelassulást eredményezett, hogy mindjobban megismertük a
bogár biológiáját, életciklusát és ezek ismeretében alakítottuk,
változtattuk a kukoricatermesztés technológiáját. Mindezek ismeretében
és tudatában sem lehetünk nyugodtak a kukoricabogarat illetően. Az elért
edermények ne tévesszenek meg bennünket, továbbra is alkalmazni
szükséges az eddig jól bevált technikákat és keresni azokat a
megoldásokat, melyekkel a kártétele mérsékelhető. Változékonysága,
alkalmazkodó képessége miatt ne gondoljuk azt, hogy a számára kedvező
körülmények között nem szaporodik fel és nem okoz jelentős kárt.

Kártétele:

Az imágó /4. sz. ábra/ kártétele júliustól kezdődhet
a bibeszálak, a bajusz esetenkénti tövig rágásáva. Különösen
hibrid-előállításban jelentős terméskiesést okoz a hiányos
megtermékenyülés miatt, ezen kívül a rágási felületeken különböző gombák
telepedhetnek meg növény egészségügyi problémákat okozva. Ismerve a bór
jelentőségét ebben az időszakban ajánlott lombtrágya – mint például a
150g/l bórtartalmú YaraVitaTM Bortrac- kijuttatása a növényvédelmi
munkákkal egymenetben.    

4. sz. ábra


Forrás: Szany I.

A lárva /5. sz. ábra/ kártétele a jelentősebb a
kukorica gyökér megrágásával. Míg a fiatalabb lárvastádiumban lévők a
vékonyabb gyökérrészeket károsítják, ezzel csökkentve a növény tápanyag
és vízfelvevő képességét, addig az idősebb lárvák a szárhoz közelebbi
gyökérrészek rágásával a kukorica állóképességét is rontják, kialakul a
jellegzetes hattyúnyak tünet.

5. sz. ábra

A kukorica bogár második stádiumú lárvái


Foto: Takács J.

A gyökér kártétel megakadályozása érdekében az inszekticides csávázás
és a talajfertőtlenítés jöhet szóba, mint kémiai védekezés. De ezek az
eljárások sem hoznak minden esetben kielégítő eredményt, különösen akkor
nem, ha a növényállomány gyökérzete eleve kisebb tömegű, nem
rendelkezik erőteljes habitussal. Éppen ezért a legtöbb fajtatulajdonos
megindította az ez irányú nemesítést a nagyobb gyökértömegű és jobb
gyökérregenerálódó képességű hibridek irányába..
További problémát
okozhat a lárvakártétel mérséklésében, ha a gyökérnövekedés valamilyen
okból gátolt, például tápanyaghiány, miatt. Itt elsősorban a könnyen
felvehető foszforra gondolok. A foszfor felvétele a kukoricanövény
életciklusában két időszakban kiemelten fontos és ekkor veszi fel a
foszfor szükségletének nagyobbik hányadát. Az első időszak a növény
fiatal 3-6 leveles korában van, amikor az endspermiumban található
készletek kimerülnek.  A második intenzív felvételi időszak a generatív
szakaszban a szemkitelítődés időszakában van. Számunkra ebben az esetben
az első időszak foszforellátottsága a fontos. Tudjuk, hogy a foszfornak
a korai időszakban többek között a gyökérnövekedésében, a regenerálódó
képességében van jelentősége, szerepe.  A gyökérnövekedés az alacsony
foszforellátottságú területeken gátolt. A növény magban hozott készletei
kimerülnek, ettől az időponttól már a talajból kellene, a szükségleteit
fedezni.

Elterjedt és elfogadott nézet, hogy a kukorica kálium igényes növény
és a foszfortrágyázást nem hálálja meg. Ez így nem igaz különösen
kezdeti időszakban kifejezetten igényli a könnyen felvehető foszfort.
Éppen ez a magyarázata a starter műtrágyákkal elért eredményeknek. A
YARA sok éves tapasztalata alapján meghatározta az egyes növényfajok
tápelemérzékenységét / 6. sz. ábra/. a főbb szántóföldi növények
vonatkozásában.

6. sz. ábra

Kulcsfontosságú tápelemek különböző növény fajok esetében
Forrás:Yara Phozyn

 

A foszfor felvételt nehezíti vagy tovább rontja az esetenkénti
alacsony talajhőmérséklet. A 7. sz. ábra a különböző tápelemek
felvehetőségét mutatja a talajhőmérséklet függvényében.

7. sz. ábra

A tápanyag felvétel és a hőmérséklet viszonya.

Az ábráról látható, hogy vetés után egy esetleges talajlehűlés során a
foszfor felvétele jelentősen csökken. Ez okozza a tipikus antociános
elszíneződést.

A kukoricabogár lárvakártétel mérséklésében a fentiek miatt
fokozottan ügyeljünk a növényállomány foszforellátottságára, különösen
azokon a területeken, ahol lárvakártétellel számolhatunk. Az eddigi
tapasztalatok alapján a kémiai védekezés nem ad teljes megoldást. De 
vetésváltás esetén is előfordulhat kisebb mértékű kártétel. Ennek az a
magyarázata, hogy az imágó ott rakja le a petéit ahol az érési
táplálkozást folytatja. Tehát a kukoricabogár kártételre nem
monokultúrás termesztés esetén is számolnunk kell.

A növények legkönnyebben a frissen kiadott foszfort tudják felvenni a
talajból, ezért azokon a területeken ahol ősszel juttattunk ki
alapműtrágyaként foszfort, a tavaszi időszakban is ajánlott foszfor
műtrágyát adagolni.
Ennek módja lehet a klasszikus értelembe vett
starter műtrágyázás, amikor a vetéssel egymenetben magas foszfortartalmú
műtrágyát juttatunk ki. Adagja nem több mint 20-50 kg/ha komplex
műtrágya. Ennek a célja, hogy a növényt átsegítsük a kritikus időszakon.

Őszi alaptrágyázás esetén ajánlható a magas foszfortartalmú mikro
granulátumok kijuttatása. Ez olyan területen alkalmas, ahol granulált
talajfertőtlenítő kijuttatása nem indokolt.

Abban az esetben, ha ősszel nem történt alapműtrágyázás lehetőség
szintén a vetőgéppel történő kijuttatás, de ebben az esetben a
kijuttatandó mennyiséget ajánlott megemelni 150-250 kg/ha adagra. A
vetőgéppel történő kijuttatásnál különösen ügyeljünk a műtrágya fizikai
tulajdonságaira csak jó minőségű műtrágyát lehet zökkenőmentesen
kiadagolni. Erre a célra javasolhatóak a YaraMilaTM család tagjai,
melyek magas minőség mellett a fő tápelemeken kívül mikroelemeket is
tartalmaznak.

Különösen nagyobb adagok vetőgéppel történő kijuttatása esetén
ügyeljünk arra, hogy a műtrágya a mag mellé és alá kerüljön /8. sz.
ábra/

.

Ha nem a megfelelő helyre kerül a műtrágya, hanem közel a maghoz gyökérkárosodást okozhat / 9. sz ábra/

További lehetőség a lombtrágya formájában történő foszfor
kiegészítés, ez ajánlható, amikor a fenti megoldások egyikével sem
tudtuk a foszfor kiegészítést megoldani vagy további kiegészítést látunk
szükségesnek Erre a célra javasolható a YaraVitaTM Zeatrel nevű
készítmény, melynek hatóanyag tartalmát a10.sz. ábra mutatja.

10. sz. ábra

Az eljárás előnye, hogy gyors, a növény számára azonnal felvehető, növényvédelmi munkákkal egymenetben kijuttatható.
A
kukoricabogár kártétele nem minden estben látható vizuálisan, de
alattomos jelenlétével veszélyezteti kukoricatermesztésünket.
Eredményesen védekezni ellene csak tervszerűen, minden
termesztéstechnikai elemre kiterjedően lehet. A vetésváltás, a kémiai
védelem, a talajművelés mellett a károk mérséklésében a
tápanyagellátásnak – ezen belül a foszfor ellátásnak – is megbízható
szerepe van.   

Összefoglalás: A kukoricabogár megjelenése óta Damoklesz
kardjaként függ a fejünk felett, mellyel együtt kell élnünk, nem tudjuk
pontosan mikor és hol okoz terméskiesést. Alapvető, hogy ne feledkezzünk
meg róla egyetlen pillanatra sem. Tegyünk meg mindent, az egyik
legnagyobb területen termesztett növényünk termésbiztonsága érdekében. A
vetésváltás és a kémiai védekezések mellett a megfelelő tápanyag
ellátással is tudjuk a károkat mérsékelni. 

Dr. Térmeg János
szaktanácsadó