Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakmai cikkek

Tavaszi repce – 2011 tavaszán ismét alternatíva lehet

Farmit szerkesztőség·

Az őszi vetések az elmúlt évben jellemzően nehéz, sokszor kritikus
körülmények között kerületek a talajba. A rendkívül csapadékos időjárás
következtében az elővetemények betakarítása nagy késéssel történhetett
csak meg, így a magágykészítés és a vetés sem lehetett optimális. A
repce vetésterületének nem kis része a nálunk megszokott késői
időpontokhoz képest is később kerülhetett csak elvetésre és ugyanez volt
jellemző a kalászosokra is. Az állományok fejlettsége ezért
meglehetősen heterogén képet mutat az egyes országrészekben. Azokon a
termőhelyeken, ahol a termelők az őszi vetések részleges újravetése
mellett döntenek, a lehetséges alternatívák közé – az aktuális
árkilátások ismeretében – a tavaszi repce is felsorakozik.

Termesztéstechnológia

1. Talajelőkészítés és vetés:

A tavaszi repce talaj- és éghajlatigénye megegyezik az ősziével,
magágya legyen száraz és aprómorzsás szerkezetű. A vetésidő száraz
időjárás esetén már február közepétől is kezdődhet. Túl késői, áprilisig
elnyúló vetése nem javasolt, mert a rövid vegetáció alatt a nagy termés
kialakulását megalapozó jól fejlett, erőteljes növényszerkezet
kialakulásának a valószínűsége erősen lecsökken. Az időben elvégzett
vetés (5°C talajhőmérséklet a talaj felső 5 cm-ében) viszont elősegíti a
megfelelő vegetatív fejlődést. A mélyebb gyökerezés lehetősége javítja a
későbbi víz- és tápanyagfelvételt jelentősen növelve ezzel a
termésbiztonságot. A csírázás már 2-3 °C talajhőmérsékleten megindul, –
4°C alatti fagyokra azonban már érzékenyen reagál csíranövény. A valódi
levelek tartósan fagypont körüli hőmérséklet esetén azonban képesek
annyira megkeményedni, hogy akár -8 °C-os fagyot is károsodás nélkül
átvészelnek. A vetésmélység megfelelő talajnedvesség esetén 1-2 cm,
száraz talajokon max. 3 cm megfelelő talajtömörítéssel. A javasolt
vetésnorma a vetésidő függvényében a hibrideknél 60-80, a fajták
esetében 80- 100 csíraképes mag négyzetméterenként, az ezermagtömegtől
függően 3,5-5 kg/ha. Minél későbbi a vetés, annál magasabb a javasolt
vetőmagnorma, mivel a csökkenő számú elágazódásokat egységnyi területen
magasabb számú főhajtással kell kompenzálni.

2. Tápanyagellátás:

Egy jól fejlett tavaszi repce állomány terméspotenciálja eléri a
2,0-2,5 tonnát hektáronként, kedvező körülmények esetén még meg is
haladhatja ezt. Rövidebb vegetációs ciklusa és kevéssé fejlett
gyökérrendszere miatt ugyanakkor rászorul a jó tápanyagellátásra. A 3
to-t megcélzó terméselváráshoz mintegy 70 kg/ha P2O5, 160 kg/ha K2O és
50 kg/ha MgO kell az állomány rendelkezésére álljon a talajban.
25-35
kg S/ha adaggal (1 kg kén 100 kg termés elvárás) megelőzhető az esetleg
kialakuló kénhiány. A nitrogén igényt 5-6 kg N/100 kg termés szinten
érdemes meghatározni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy vetéskor 80-100
kg kijuttatása célszerű, melyet szárba induláskor egy további 40 kg N/ha
dózis követ. Kedvező terméskilátások esetén indokolt egy növényvédelmi
kezeléssel együtt kijuttatott 10-20 kg/ha további adag is.

Növényvédelem

Gyakorlatilag a tavaszi repcét ugyanazon kártevők és betegségek
károsíthatják, mint az  őszit, bár a rövid ciklusa és gyors kezdeti
fejlődése miatt hamar „kinőhet a kártevők foga alól”. A tavaszi repce
legveszélyesebb kártevője a fénybogár.
Betegségekre hasonlóan reagál,
mint az őszi káposztarepce, a virágzásban végrehajtott fungicid kezelés
a jó állományokban feltétlenül javasolt.
Érdemes a betakarítást
követően az árvakelésű repcét konzekvensen és kellő alapossággal
„eltakarítani”. Azokban az üzemekben, ahol az őszi káposztarepce a
vetésforgó állandó eleme az árvakelésű tavaszi repce az őszi
állományokban gyomproblémát jelent.

Hibridelőny tavasszal is

Ahogyan az őszieknél, úgy a tavasziaknál is egyértelmű
termésfölénnyel bírnak a hibridek. A tavaszi repce hibridek esetében is a
termésbiztonságot jelentősen növelő tulajdonságok sora – mint a nagyobb
stressztűrés és vitalitás, erőteljesebb gyökérszerkezet – alapozza meg a
nagyobb és biztosabb termést, melyeket a kísérleteken kívül a gyakorlat
is visszaigazol.

Összegzés

Gazdasági szempontból az esetek túlnyomó többségében normális
időjárási körülmények között az őszi káposztarepce termelése
jövedelmezőbb. Mégis adódhatnak olyan üzemi helyzetek, ahol a tavaszi
repce termesztése is érdekes perspektívát nyújthat. Különösen igaz lehet
ez 2011 tavaszán az ismert időjárási anomáliák és rendkívül kedvező
árviszonyok tükrében.

2011. február

Blum Zoltán
RAPOOL Hungária Kft.