A világvége után
A maja naptár egy ciklusa 2012-ben valóban véget ért. Ebből azonban senki, a maják sem következtettek arra, hogy az emberiségnek ezzel vége lenne. December 31-én, amikor a mi naptárunk egy „ciklusa”, azaz egy év véget ér, mi sem beszélünk világvégéről, hanem – ha megérjük az újév napját – új naptárt veszünk.
Mint a magánéletben, úgy a gazdasági tevékenységnél is egy új év kezdete, ha nem is fogadkozásokkal, de az elmúlt időszak alapos elemzésével kell, hogy induljon. Ez ad alapot a következő időszak tervkészítésére a lehetőségek feltárására és kiaknázására. A rendelkezésre álló források pontos megtervezésével javíthatjuk azok hatékonyságát. A tápanyag-gazdálkodás területén is már most meg kell hozni a döntéseket- az eddigi vásárlások és az őszi kijuttatás figyelembevételével-, a beszerzéseket beindítani, hogy a tápanyag ellátás mind kevésbé legyen limitáló tényező a termesztés során. Azért is tartom fontosnak a tervezést, hogy abból a meglehetősen nagy választékból – ami rendelkezésre áll úgy a különböző műtrágyaféleségekből, mint a lombtrágyákból- ne azt vásároljuk, ami éppen a kereskedőnél készleten van, hanem azt, amire valóban szükségünk van. Adjunk lehetőséget a kereskedőnek a szükséges féleség beszerzésére.
A tápanyag ellátás nélkülözhetetlen és elengedhetetlen eleme a jövedelmező gazdálkodásnak és ebben meghatározó szerep jut a műtrágyázásnak. Egy-egy növény sikerességét az alaptrágyázással indítjuk. Az alaptrágyázás elmaradása, nem elégséges módja kérdésessé teheti a termesztés eredményességét. Talajaink tápelem ellátottsági szintje még közepes termésátlagok elérése esetén is csökken a kiadott műtrágya mennyiséget figyelembe véve. Az őszi vetésű növényeknél számolni kell azzal a ténnyel is, hogy a talajok természetes tápanyag szolgáltató képessége –tél végén, kora tavasszal- egyébként is csekély, különösen a nitrogén és a foszfor tekintetében. A várható tápanyaghiányokat időben kiadott, arra alkalmas műtrágyaféleségekkel jelentős mértékben csökkenthetjük.
De nézzük mi történt 2012 őszén?
Az időjárást illetően azt lehet megállapítani, hogy a jellemzően, szeptember közepén megjött csapadék után kedvezőnek volt mondható. A csapadék és a kedvező lég,- és talaj hőmérséklet eredményeként az őszi vetések állapota kielégítő, többségében a kalászosok és a repce is jól ment a télbe. A 2012. november 12.-i gyorsjelentés alapján a vetett területek a következők szerin teljesültek / 1. sz. táblázat/. :
1. sz. táblázat
Országos tervezett és elvetett területek 2012. november 12. állapot szerint
|
Növényfaj |
Vetési szándék (ha) |
Elvégzett munka (ha) |
Teljesítés (%) |
|
Repce |
230 575 |
196 938 |
85 |
|
Őszi árpa |
193 980 |
195 490 |
101 |
|
Őszi búza |
1 099 061 |
1 093 476 |
99 |
|
Rozs |
34 694 |
35 531 |
102 |
|
Triticale |
117 980 |
120 827 |
102 |
A kedvező környezeti tényezők mellett bizakodásra ad okot, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva emelkedett a műtrágya felhasználás is / 1. sz. ábra/.
1. sz. ábra
Az ábrán látható, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a foszfor és a kálium növekedési aránya lényegesen meghaladta a nitrogénét, ez további előnyökkel jár.
A növekvő átlagos műtrágya felhasználás mellett is előfordulhat, hogy egyes területek nem kielégítő tápanyag ellátásban részesültek. Tél végén, kora tavasszal a nitrogén fejtrágyázások mellett meg kell oldani a nem kellő mennyiségű alaptrágyázásban részesült területek tápanyag hiánypótlását is.
Lehetőségeink, feladataink
Az őszi vetésű növények tavaszi tápanyag ellátási teendőit attól függően kell meghatározni, hogy alaptrágyát juttattunk-e ki ősszel vagy sem, ez határozza meg, hogy elegendő az első fejtrágyázásra csak a nitrogén, nitrogén és kén tartalmú vagy pedig komplex műtrágyát használnunk.
A nitrogén mennyiség meghatározása mind két esetben egyaránt fontos. A repce és a búza termését jelentősen befolyásolja egyrészt a mennyisége, másrészt, hogy növények részére időben rendelkezésre álljon. A nitrogén az egyik legdrágább és a legnagyobb tételben felhasznált féleség, ennek ellenére a kiadott mennyiségek meghatározása a legpontatlanabb. A tavaszi nitrogén adagok meghatározását segíti az ásványi nitrogén vizsgálatra alapozott szaktanács. A hátrányai ellenére megbízhatóbb, pontosabb eredményeket ad, mint a humusztartalomból kalkulált, vagy csak a megérzésre megállapított értékek. A szaktanács nem biztos, hogy felhasználás csökkenést eredményez, de az biztos, hogy a nitrogén műtrágyára fordított költség nagyobb hatékonysága, kisebb környezeti kockázattal. Költsége – hektáronként- nem haladja meg 4-5 kg nitrogén hatóanyag árát. A mintavételezés egyik hátránya, hogy a rendelkezésre álló idő rövid, csak 5 ̊C – os talajhőmérsékletig végezhető, mert megindul a humuszból a mineralizálódás.
A nitrogén és a foszfor felvétel jelentősen függ a talajhőmérséklettől / 2. sz. ábra/, ezért is nagyon fontos az időbeni kijuttatás.
2. sz. ábra
A tápelemek relatív felvehetősége a talajhőmérséklet függvényében. /Zsurbickij/
A frissen kijuttatott műtrágyából oldatba ment hatóanyaghoz a növény könnyebben hozzá juthat. Műtrágya hiánnyal nem kell számolni, de szállítási késedelmek adódhatnak, tehát úgy rendeljünk és vásároljunk, hogy amint az időjárás és a jogszabály lehetőséget ad, meg tudjuk kezdeni a műtrágya kijuttatást.
Ajánlott nitrogénféleségek:
A kisebb hatóanyag veszteség és talajsavanyodás mérséklése érdekében a MAS típusú készítmények ajánlhatók, mint például a
YaraBelaTM Extran
műtrágya család tagjai.
Hazánk talajainak kénellátottsága az ország nagyobb részén nem kielégítő /3. sz. ábra/.
3. sz. ábra
A kén a 4-5. legnagyobb mennyiségben igényelt tápelem a növényeknél, de ezen túlmenően jelentősen javul a nitrogénhasznosulás a kénnel jól ellátott növényeknél. Ezért ajánlott nem csak a repcénél, hanem minden kultúránál legalább egyszer kénes nitrogént használni és a nitrogénnel együtt 10-60 kg/ha ként is kijuttatni. A kénes nitrogénműtrágyák fokozottabban savanyítják a talajt, ajánlott a
YaraBelaTM Sulfán
nitrogén műtrágya család tagjainak használata, mivel jelentős kalcium tartalmuk mérsékli a savanyító hatást.
Lehetőségek és feladatok abban az esetben, ha nem, vagy nem elégséges mértékű alaptrágyázás történt:
Az őszi vetésű növények alaptrágyázásának az a célja, hogy a tenyészidőszakban szükséges foszfor és kálium mennyiséget közel optimális mennyiségben biztosítsuk, valamint az őszi fejlődéshez szükséges nitrogén ellátást is.
Az alapműtrágyázás jelentősége ismert, elhagyása, az egyoldalú vagy erősen túlsúlyos nitrogén műtrágyázás negatívan hat a növények egészségügyi állapotára, a termés mennyiségére és minőségére egyaránt. A jövedelem csökkenés mérséklésére – azokon a repce és kalászos területeken ahol részlegesen, vagy nem történt alaptrágyázás- javasolt az első fejtrágyát magas nitrogén tartalmú jól oldódó komplex műtrágyákkal elvégezni. Ajánlható termékek a YaraMila család megfelelő összetételű tagjai, mint például a
YaraMilaTM 16-27-7 + mikroelemek a
YaraMilaTM 22-.14-7 + mikroelemek és a
YaraMilaTM 13-13-21 + mikroelemek.
A kijuttatást a lehető legkorábbi időpontban ajánlatos megtenni. Azért célszerű a magas nitrogén tartalmú készítmények használata, mert kijuttatásukkal egymenetben biztosítjuk a növények számára a foszforon és a káliumon kívül az első fejtrágyázásra szánt nitrogén mennyiséget is.
Nyugat-Európa csapadékosabb részén általános az őszi vetésű növények ilyen módon történő tápanyag ellátása. A magyarországi ez irányú kísérletek is pozitív eredményt mutattak. A hazai gyakorlatban továbbra is ajánlott a vetés előtti kijuttatás, de elmaradása esetén élni kell a lehetőséggel, melyet az arra alkalmas műtrágyák biztosítanak.
Összefoglalás: Tehát túlélve a világvégét, bizakodva, reményekkel, új elvárásoknak, új feladatoknak megfelelve, ha nem is új korszakot – mint a maja naptár ezt jelezte -, de új évet kezdünk. Bízva abban, hogy a mindenkori környezeti és gazdasági helyzethez alkalmazkodva – és ebben nagy szerep hárul a tápanyag gazdálkodásra – a 2013. évet is megfelelő jövedelemmel tudjuk zárni.
Minden kedves olvasónak eredményekben gazdag, sikeres évet kívánok, erőben, egészségben.
Dr. Térmeg János
YARA szaktanácsadó
