Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakmai cikkek

Minőségi borhoz minőségi alapanyag: a szőlő tápanyag-ellátása

Bemutatjuk a szőlő tápanyagfelvételét fürtzáródástól lombhullásig, a kálium és a nitrogén szerepét, a szüret utáni tartalékfeltöltést és az alaptrágyázást.

Farmit szerkesztőség·
Minőségi borhoz minőségi alapanyag: a szőlő tápanyag-ellátása

A minőségi bor a szőlőben kezdődik, és a tápanyag-ellátás nem ér véget a virágzással. A fürtzáródástól a lombhullásig tartó időszakban dől el a must cukor- és nitrogéntartalma, a vesszők beérése és a tőke tartaléktápanyag-készlete, amelyből a következő tavasszal az új hajtások táplálkoznak. Az alábbi összefoglaló a második félév tápanyag-gazdálkodásának gyakorlati teendőit veszi sorra, az egyre gyakoribb aszályos, forró nyarak tapasztalataival.

Mikor mit vesz fel a tőke?

A szőlő tápelemfelvétele nem egyenletes. Rügyfakadás után a makroelem-felvétel jelentős, virágzásig mérséklődik, majd ismét felgyorsul, és csúcsát nagyjából az intenzív bogyónövekedés végén éri el. A zsendülés után az érés már csökkenő tápelemfelvétel mellett zajlik, a szüret után azonban egyes elemeknél újabb felvételi csúcs jelentkezik, amely egybeesik az őszi intenzív gyökérnövekedéssel. Tavasszal a talajból felvett mennyiség nem fedezi a hajtás- és gyökérképződés igényét: a különbséget a fás részekben, főleg a gyökérzetben raktározott tartalékok adják.

Tápelem Rügypattanás – bogyókötődés Bogyókötődés – zsendülés kezdete Zsendülés – szüret Szüret – lombhullás
Nitrogén (N) kb. 25% kb. 35% erősen visszaesik harmadik felvételi csúcs
Foszfor (P) kb. 30% kb. 25% kb. 5% akár 40%
Kálium (K) kb. 40% kb. 30% kb. 10% kb. 20%
Magnézium (Mg) egyenletes felvétel a zsendülésig együtt kb. 70% a maradék kb. 30% (a lombhullás előttig)

A táblázat a Tokaji Kutatóintézet szakirodalmi összefoglalóján alapul (Conradie, Fregoni és hazai adatok nyomán). Ebből fontos következtetés adódik: a kálium zömét a tőke a zsendülés kezdetéig felveszi, ezért a káliumellátást elsősorban a talajon keresztül, időben kell megalapozni; a nyári lombtrágya csak kiegészítés.

Fürtzáródástól zsendülésig: a stressz kezelése

Az utóbbi évek forró, csapadékszegény nyarain sok ültetvényben a bogyók növekedése megtorpant, a fürtök kisebbek maradtak. Hősokk és vízhiány idején a gyökérzet tápanyagfelvétele is lelassul, ilyenkor a lombon keresztül adott, a növény aktuális igényéhez igazított kiegészítő tápanyag segíthet. A beavatkozás alapja azonban mindig a pontos diagnózis:

  • Rendszeres ültetvényszemle a növényvédelmi megfigyelésekkel együtt: a lombszín, a hajtásnövekedés és a fürtfejlődés változásainak rögzítése.
  • Levél- vagy levélnyélvizsgálat, mert a látens tápelemhiány tünetek nélkül is kimutatható, a kialakult mikroelemhiány-tünetek pedig lombtrágyával már ritkán orvosolhatók.
  • A lombtrágyázást a hűvösebb napszakra időzítsük, és figyeljünk a permetlé töménységére, mert a tömény permetlé forróságban perzselést okozhat.
  • A magnéziumhiányra hajlamos (meszes, illetve káliummal bőven ellátott savanyú) talajokon a bogyókötődéstől a fürtzáródásig végzett rendszeres magnéziumos lombtrágyázás hatásos lehet.

Zsendüléstől szüretig: nitrogén a mustért, egészség a fürtért

A zsendüléssel a bogyó gyökeresen átalakul: megpuhul, színeződik, savtartalma csökken, cukortartalma nő. A savtartalom csökkenésével párhuzamosan gyengül a fürt természetes védekezőképessége, ezért ilyenkor fokozott figyelmet kell fordítani a szürkerothadásra, különösen tömött fürtű, vékony héjú fajtáknál. A rothadás megelőzésében a laza, szellős lombfal (zöldmunkák, fürtzóna-lombtalanítás) és a túlzott nitrogénellátás kerülése a legfontosabb. Vegyszeres védekezésnél csak a NÉBIH növényvédőszer-adatbázisában szőlőre aktuálisan engedélyezett készítményt használjunk, és tartsuk be az élelmezés-egészségügyi várakozási időt.

A must nitrogéntartalma borászati szempontból is fontos. Az élesztők számára felvehető nitrogénnek (ammónium, aminosavak) a mustban legalább 140 mg/l-nek kell lennie a zavartalan erjedéshez. Ahol ez rendszeresen alacsony, ott a szőlő nitrogénellátásának felülvizsgálata, a talajtakarás és a vízellátás javítása hosszabb távon jobb megoldás, mint a pincében adott erjedésaktivátor. A túlzott nitrogén viszont vegetatív túlsúlyt, sűrű lombot, nagyobb rothadási hajlamot és rosszabb minőséget okoz.

Szüret után: a tartaléktápanyagok feltöltése

A szüret utáni időszak a következő évjárat megalapozása. A kaliforniai és dél-afrikai vizsgálatok szerint a szüret után felvett nitrogén a következő tavasszal rendelkezésre álló nitrogéntartalékok akár 60 százalékát is adhatja, a foszforfelvétel ilyenkor szintén jelentős. Ennek feltétele az egészséges, működő lombozat: ahol peronoszpóra, lisztharmat vagy aszály miatt a lomb idő előtt elhal, ott a tőke tartalékképzése is elmarad.

  • Lombvédelem a szüret után is: a lombozat egészségének megőrzése a vesszőbeérés és a rügydifferenciálódás feltétele.
  • Szüret utáni lombtrágyázás: egészséges lombon a nitrogén, a kálium és a hiányzó mikroelemek kiegészítő kijuttatása segítheti a tartalékok beépülését; a cinkhiány pótlása ugyanakkor elsősorban virágzás előtt hatékony.
  • Késői érésű fajták: ha a szüret és a lombhullás között kevés idő marad, a szüret utáni kezelés hatása is kisebb.
  • Vízellátás: száraz ősszel a tápanyagfelvétel lelassul; öntözhető ültetvényben a szüret utáni vízpótlás a tápanyagfelvételt is javítja.

Alaptrágyázás a nyugalmi időszakban

A hosszan tartó negatív tápanyagmérleg csökkenti a talaj termékenységét, az alultáplált tőkék pedig érzékenyebbek az aszályra és a betegségekre. A fenntartó trágyázás alapja a legalább néhány évente megismételt talajvizsgálat, a levélanalízis és a tervezett termésszint.

  • Foszfor: a talajban alig mozog, ezért a gyökérzóna közelébe kell juttatni; a teljes adag kiadható alaptrágyaként a nyugalmi időszakban. Jó ellátottságnál több évig elhagyható.
  • Kálium: kötött talajon a teljes adag kijuttatható a nyugalmi időszakban, de a megosztás nagyobb bogyócukortartalmat eredményezhet.
  • Nitrogén: a számított adag 50–60 százalékát a vegetáció kezdete előtt, a maradékot az intenzív hajtás- és bogyónövekedés idején célszerű kiadni.
  • Szerves trágyák: az istállótrágya és a komposzt mikroelemeket is pótol, hatásuk időben elhúzódik, ezzel a tápanyagmérlegben számolni kell.
  • Jogszabályi keret: nitrátérzékeny területen a 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint trágyát november 30. és február 15. között nem szabad kijuttatni, a szőlő kijuttatható nitrogénadagját pedig a tápanyag-gazdálkodási terv és a felső határok kötik.

Mikroelemek: a termőhely dönt

A mikroelemek felvétele a zsendülés környékén éri el csúcsát. A hiány oka gyakran nem a talaj kis készlete, hanem a gátolt felvehetőség: meszes talajon a vas és a mangán, foszforbőség esetén a cink felvétele romolhat. A sekély termőrétegű, erodált, köves termőhelyeken száraz évjáratban mangánhiánnyal is számolni kell. Ha a talaj készlete elegendő, de a felvétel akadályozott, a lombtrágyázás célravezető, és ilyenkor a komplex kötésű mikroelem-készítmények megbízhatóbban hatnak, mint az egyszerű sóoldatok. Ha a talaj szegény, a pótlás alapja a mikroelemeket is tartalmazó szerves és ásványi trágya.

Összefoglalás

A második félév tápanyag-gazdálkodásában három szakaszt érdemes megkülönböztetni. Fürtzáródásig a talajon keresztüli ellátás és a stressz enyhítése a fő feladat, zsendülés után a fürt egészsége és a must megfelelő nitrogéntartalma, szüret után pedig az egészséges lombon keresztüli tartalékfeltöltés. Mindhárom szakaszban a talaj- és levélvizsgálat mutatja meg, mire van valóban szükség: a lombtrágya kiegészítés, nem helyettesíti a jól megalapozott alaptrágyázást.