Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakmai cikkek

Atkák a szőlőben: levélatka, gubacsatka, takácsatkák

Bemutatjuk, hogyan ismerhetők fel a szőlő atkakártevői, mikor érdemes védekezni, és hogyan előzhető meg a rezisztencia a ragadozó atkák kímélésével.

Farmit szerkesztőség·
Atkák a szőlőben: levélatka, gubacsatka, takácsatkák

Rövid, zegzugos hajtások, sárguló, torzult levelek, kisebb fürtkezdemények vagy a levél fonákán megjelenő filces foltok – ezek gyakran atkakártételre utalnak. A szőlőn károsító atkák ellen a siker kulcsa a pontos fajismeret, a fakadás körüli időzítés és a hasznos ragadozó atkák kímélése, mert a vegyszeres védekezés önmagában gyorsan rezisztenciához vezet.

Melyik atka okozza a kárt?

A szőlő legfontosabb atkakártevői a szőlőhöz szorosan kötődő szőlő-levélatka (Calepitrimerus vitis) és szőlő-gubacsatka (Colomerus vitis), valamint a polifág takácsatkák, elsősorban a piros gyümölcsfa-takácsatka és a kétfoltos takácsatka. A két szőlőspecifikus faj már fakadáskor károsít, amikor a fiatal hajtás a legérzékenyebb.

Faj Jellemző tünet Hol telel? Kritikus időszak
Szőlő-levélatka Hajtásrövidülés, ízköztörpülés, apró áttetsző pontok és torzulás a leveleken; súlyos esetben levél- és virágszáradás Kifejlett nőstényként a kéreg alatt, repedésekben Rügyfakadás és a hajtások első hetei
Szőlő-gubacsatka A levél színén hólyagos kidudorodás, a fonákon előbb fehéres, később vörösesbarna filces bevonat (nemezbetegség) A rügyekben, a rügypikkelyek alatt Fakadás után, a filces gubacsok kialakulása előtt
Takácsatkák Bronzosodó, szürkésen pontozott levelek, finom szövedék; nyáron, meleg, száraz időben szaporodnak fel Fajtól függően tojásként vagy nőstényként Nyár eleje–nyár közepe, a populáció felszaporodásakor

Miért nehezebb ma az atkák elleni védekezés?

Az atkák rövid nemzedékidejük miatt gyorsan alkalmazkodnak. A melegedő éghajlat a tenyészidőszakban gyorsabb felszaporodásnak kedvez, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy egyes fajok, például a szilva-takácsatka, kártevővé váljanak. Legalább ilyen nagy gond, hogy az atkák az atkaölő szerekkel szemben is gyorsan rezisztenssé válnak.

A hatóanyag-kínálat is változott. Az egykor széles körben használt, lipidbioszintézis-gátló spirodiklofen uniós engedélye 2020. július 31-én lejárt, mivel megújítását nem kérelmezték; ma már nem használható. Ezért a régebbi szakcikkekben ajánlott készítmények egy része ma nem érhető el – minden permetezési terv előtt ellenőrizni kell a NÉBIH növényvédőszer-adatbázisában, hogy az adott szer szőlőben, az adott kártevő ellen jelenleg engedélyezett-e.

Előrejelzés: honnan tudjuk, kell-e védekezni?

  • Előző évi tapasztalat: ahol tavaly levélatka- vagy gubacsatka-kártétel volt, idén is számítani kell rá.
  • Nyár végi egyedszám: az augusztus–szeptemberi levélvizsgálat jelzi az áttelelő populáció nagyságát.
  • Téli rügyvizsgálat: a tél folyamán, legkésőbb fakadás előtt nagyítóval vagy binokulárral vizsgáljunk meg vesszőmintákat, rügyeket, kéregrészeket.
  • Fakadás utáni szemle: a fiatal hajtásokat nagyítóval ellenőrizzük; a gubacsatkánál a filces foltok megjelenése már késői jel.
  • Ragadozó atkák számolása: ha a levelek többségén találunk ragadozó atkát, a gyenge kártevő-populáció kezelés nélkül is kordában maradhat.

Időzítés: a fakadás körüli ablak a döntő

A gubacsatka a fiatal leveleken okozza a legnagyobb kárt, és mivel a gubacsokban védetten él, a filces bevonat kialakulása után a vegyszeres védekezés már csak mérsékelt hatású. A levélatka ellen valamivel tágabb az időablak, de itt is az áttelelő nőstények fakadáskori aktivitása okozza a legnagyobb kárt.

Kénes kezelések

Hazai növényvédelmi szakmérnöki tapasztalat szerint a fakadás utáni időszakban a nagy adagú kénnel végzett permetezés nagyon hatásos a levél- és gubacsatkák ellen. Két egymást követő kénes kezelés után közepes fertőzöttségű ültetvényben általában nincs szükség külön atkaölő szeres kezelésre nyár elejéig. A kén egyúttal a lisztharmat elleni védekezés része is, így a kezelések összevonhatók. Mindig a készítmény engedélyokiratában szereplő dózist és hőmérsékleti korlátot tartsuk be.

Specifikus atkaölő szerek

Erős fertőzöttségnél nem szabad spórolni a speciális atkaölő szerrel, akkor sem, ha drága. A takácsatkák ellen a kezelést a tojásokból való kelés és a populáció felszaporodásának kezdetéhez kell igazítani; vegyes populációnál a későbbi időpont a mértékadó, kivéve, ha gubacsatka is jelen van, mert ellene csak a korai kezelés hatékony.

Ha a kártétel már látható

Ha a filces gubacsok vagy a torzult, rövid hajtások már megjelentek, a vegyszeres beavatkozás hatása mérsékelt, a már károsodott levél nem gyógyul meg. Ilyenkor mérlegelni kell, hogy a fertőzés gócszerű-e, vagy az egész táblát érinti. Gócszerű, gyenge fertőzésnél gyakran elegendő a következő évi, fakadás körüli megelőző kezelés gondos megtervezése és a fertőzött tőkék megjelölése. Erős levélatka-kártételnél viszont nyár elejéig a hajtásnövekedés is lelassulhat, ami a termést és a következő évi termőrügyek differenciálódását is rontja, ezért ilyenkor a még védhető, újonnan növekvő hajtásrészek védelme a cél. A kezelés után néhány nappal, majd később ismét ellenőrizzük nagyítóval a mozgó alakok számát, mert a hatás csak így ítélhető meg.

Rezisztenciakezelés és a hasznos szervezetek kímélése

  1. Minél kevesebb atkaölő szeres kezelés egy vegetációban, pontos dózissal.
  2. Hatásmechanizmus-váltás: ugyanabba az IRAC-csoportba tartozó hatóanyagot egy szezonban lehetőleg csak egyszer használjunk; ha a hatékonyság csökkenését tapasztaljuk, a helyettesítő szer más hatásmechanizmusú legyen.
  3. Jó permetlé-fedettség: az atkák a levél fonákán és a rügyek, gubacsok védelmében élnek, ezért a megfelelő lémennyiség és a fonák elérése kulcskérdés.
  4. A ragadozó atkák kímélése: a Typhlodromus pyri és más ragadozó atkák a mérsékelt övi szőlők és gyümölcsösök integrált növényvédelmének alapkövei. Ahol stabil a ragadozóatka-populáció, ott a takácsatkák ritkán szaporodnak fel károsító mértékben. Kerüljük a ragadozó atkákra veszélyes, széles hatásspektrumú rovarölő szereket, és válasszunk kímélő besorolású készítményeket.
  5. Agrotechnika: a túlzott nitrogénellátás és a poros, aszályos viszonyok kedveznek a takácsatkáknak; a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás és a sorközök növénytakarása is segít.

Jogszabályi és gyakorlati tudnivalók

Növényvédő szert csak a NÉBIH által kiadott engedélyokirat szerint, az ott feltüntetett kultúrában, kártevő ellen, dózisban és élelmezés-egészségügyi várakozási idővel szabad felhasználni. Az atkaölő szerek egy része méhekre vagy vízi szervezetekre veszélyes, ezért a virágzó állományban, illetve a felszíni vizek közelében végzett kezelésekre vonatkozó előírásokat is be kell tartani. A permetezéseket a permetezési naplóban rögzíteni kell. A növényvédelmi tervet érdemes összehangolni az amerikai szőlőkabóca elleni kötelező kezelésekkel is, hogy a tankkeverékek összeállításakor a ragadozó atkák kímélése is szempont legyen.

Összefoglalás

  • Határozzuk meg pontosan a fajt: a levélatka, a gubacsatka és a takácsatkák más-más időzítést igényelnek.
  • A gubacsatka elleni védekezés ablaka a fakadás utáni néhány hét – a filces gubacsok megjelenése után már késő.
  • A fakadás utáni két, nagy adagú kénes kezelés közepes fertőzöttségnél gyakran elegendő nyár elejéig.
  • A spirodiklofen 2020 óta nem engedélyezett az EU-ban; minden szert ellenőrizzünk a NÉBIH adatbázisában.
  • Váltsunk hatásmechanizmust, és kíméljük a ragadozó atkákat – hosszú távon ez a leghatékonyabb atkavédelem.