Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakmai cikkek

Szőlős Bayer Légyott 2015.

A „Szőlős Légyott” 2015-ben Szekszárdon, a Takler Borbirtokon került megrendezésre.

Farmit szerkesztőség·

A Bayer CropScience augusztusi országos rendezvénye, a „Szőlős Légyott” 2015-ben Szekszárdon, a Takler Borbirtokon került megrendezésre.

A Légyott a XII. Bayer Borversennyel kezdődött. Az ország összes borvidékéről érkező 294 borminta öt (száraz fehérborok, édes fehérborok, rozé/siller borok, vörösborok valamint Tokaji borkülönlegességek) kategóriában versengett az elsőségért. A borbírálatot 8 bizottság végezte, döntésük alapján az első helyezéseket a száraz fehérborok kategóriában a Geszler Családi Pincészet Móri Chardonnay 2013, a vörösborok kategóriában a Koch Csaba Vin Art Pincészet Villány Csanád Cuvée 2012, rozé/siller borok kategóriában a Sümegi és Fiai Pincészet Cabernet franc Rosé, az édes fehérborok kategóriában a Péter Szőlőbírtok és Pincészet Tokaji Kabar Késői szüretelésű 2013, a botritizálódott borok és Tokaji borkülönlegességek kategóriában a Fitomark-94 Kft. Tokaji 6 puttonyos aszú 2006 bora kapta. A hagyománynak megfelelően az eredmény másnap, a Szőlős Légyott napján került kihirdetésre. A borversenyen a díjazott borok között 8 nagyarany, 59 arany, 136 ezüst és 73 bronzérem született.

Az előző Szőlős Légyottok sikerének köszönhetően másnap közel 300 érdeklődő érkezett Magyarország egyik legnagyobb szőlészeti és borászati rendezvényére. A rendezvényt a Takler Borbirtok nevében Takler András, a Bayer részéről Dr. Dariusz Przeradzki nyitották meg. Ezt követően a vendégek tájékoztatása több szintéren zajlott.

A Takler Borbirtok előadótermében Hegyi Tamás „2015-es év tapasztalatai a szőlőben” címmel tartotta előadást. A Bayer CropScience fejlesztő menedzsere elemzését az állati károsítókkal kezdte. Ebből a szempontból az évünk jól indult, a szőlőatka fertőzés annak ellenére alacsony maradt, hogy a szőlők lassan fakadtak. A kora tavaszi károsítók viszont, amik eddig szinte ismeretlenek voltak a szőlőben évről évre nagyobb gondot okoznak. Ilyen az ékköves araszoló (Peribatodes rhomboidaria). Elsősorban hegyvidéki szőlőkben, erdők mellett állítja feladat elé a növényvédelmet. Az életmódja tele van kérdőjelekkel és így a védekezés is sokszor sikertelen. Már vagy 5-6 éve a szőlőmoly teljes kiszorulásáról adunk számot, de ez az év ebben a tekintetben egyedi volt. Az első nemzedék hagyományosan alacsony fertőzéssel indult, a második nemzedék erősödött, ami szintén szokatlan, de az augusztus elején a harmadik nemzedék igen erős rajzását és hihetetlen mértékű tojásrakását tapasztaltuk az Egri-borvidéken. Erre eddig nem volt példa. Lassan mediterránná váló nyarunk új károsítókkal is bővítette a szőlőket. Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) – amely károsító a szőlő sárgulás fitoplazma elmúlt évi megtalálása után előtérbe került – tovább terjeszkedett: bárhol helyezzük ki a csapdákat, mindenütt fogható. Az elmúlt évi ijedtség azonban nem maradt eredmény nélkül: azon termelők szőlőiben, akik komolyan vették a védekezést, általában csak nyomokban, vagy csak az augusztusi imágóvándorláskor lehetett fogást jegyezni, míg a szórvány és elhagyott ültetvényekben (és sajnos az ökológiai termesztésben is), komoly nagyságrendben csapdázták az állatokat. A sárgulás fitoplazma terjedéséről még nincsenek adataink – a tünetmentes, rejtett terjedés miatt nem könnyű követni. Enyhe telünk miatt szintén terjedőben van a lepkekabóca (Metcalfa pruinosa). Eddig csak a Balaton melletti borvidékeken lehetett üzemi ültetvényben megtalálni, ebben az évben már szinte minden borvidéken beszámoltak róla. Szerencsénk, hogy az irodalom szerint nem jelentős károsító, azonban a minőségre adó gazdák nehezen viselik a csúnya, viaszos kártételt és az állatok szívogatását, ami éppen a fürtökre korlátozódik. Egy másik, a szintén nem túl jelentős, de aggódásra azért okot adó kártevő jelent meg nálunk, a kígyóaknás szőlőmoly (Phyllocnictis vitegenella). Egyelőre Pest- és Heves megyében találták meg. Kárképe és az aknázómolyok nagy kártételi potenciálja miatt nehéz elhinni, hogy jelentéktelen állatról van szó, de egyelőre higgyünk a kutatóknak. A meleg és száraz nyarunk miatt a közönséges takácsatka és a szilva takácsatka ismétlődő kártételei jelentek meg. Ezeket az állatokat a ritkább előfordulásuk miatt viszonylag ismeretlen kárképük teszi nehéz ellenféllé, mert sokszor félre, vagy későn diagnosztizálják a kártételt. Áttérve a betegségekre az előadó kiemelte, hogy a 2014-es esztendő után a szőlőtermelők nagy odafigyeléssel védték az ültetvényeket. A gondosság meghozta az eredményt, és augusztus végén kijelenthetjük az ültetvények legnagyobb részét sikerült megvédeni. A szőlőlisztharmatra, különösen az érzékeny fajtákon oda kellett figyelni, de ez a betegség sem okozott olyan szintű fertőzést, a terméskiesésről nem is beszélve, mint tavaly. Persze az előjelek nem voltak bíztatóak, eleve nagy mennyiségű áttelelt fertőző képlettel kellett számolni. A hőmérséklet kedvezett a kórokozónak és a fertőzések, ha nem is olyan robbanásszerűen és nem is olyan korán, de elindultak. Ennek intenzitása borvidékenként változott és délen közepes szintet még Északra haladva már inkább gyenge fertőzési szintet ért el. A termést tehát sikerült megvédeni, a nyár végi illetve az őszi lombfertőzés megerősödésére azonban érdemes még odafigyelni, de kontakt illetve hosszú hatástartamú felszívódó készítményekkel ez már kordában tartható. A szőlőperonoszpóra ebben az évben csak nyomokban jelentkezett, egy két érzékeny fajtán, fürt részeket károsítva. Az őszi lombfertőzés mértéke, még jelentősebb lehet abban az esetben, ha az időjárási tényezők elsősorban a csapadék ennek megteremti a feltételeit. A szürkepenész azonban még borsot törhet az orrunk alá! A botritisz felszaporodása ugyanis más növényeken már nyár elejétől megtörténhet, ezért a fertőzőképes konídium tömeg szinte állandónak tekinthető, illetve már korán rendelkezésre áll. Optimális környezeti feltételek kialakulásakor, a betegség gyorsan berobban és általában nem gócszerűen, hanem egyenletes eloszlásban, illetve a fajtaérzékenységnek megfelelően jelenik meg az ültetvényben. Az érés időszakában, különösen a késői érzékeny fajtáknál, a napégést szenvedett, a kisebb jégverésen átesett ültetvényeknél fontos a speciális botritisz elleni készítmények alkalmazása. Összegzésként azt látjuk, hogy a hagyományos nagy károsítók mellett számos új, vagy régi, de új köntösben megjelenő károsító jelentkezik. A növényvédelem fejlesztési igénye tehát nem állt meg ebben az évben sem.

Az előadást követő program maga a vendéglátó borászat, azaz a Takler Borbirtok volt. Gál József kereskedelmi igazgató a pincészet képviseletében elmondta, hogy A XVIII. században az ide betelepült német lakosság kultúrájának és gondosságának is köszönhető a borvidék szőlészetének fellendülése. A Takler család története is ekkor kezdődött, hiszen a levéltári adatok már 1725-ben említik őket. Jelenleg Takler Ferenc és két fia Takler András és ifj. Takler Ferenc irányítja a birtokot. Számos, elsősorban kék szőlő fajtát termesztenek a több mint 60 ha-os ültevényen. Mindközül talán a legfontosabb fajta a kékfrankos, amely azon kívül, hogy a legnagyobb ültetvény területtel rendelkezik a legtöbb itt készített borban előfordul. Az összes házasításnak és természetesen a bikavérnek is alkotó eleme, de kiváló siller-t, rosé-t és vörös fajbort is készítenek belőle. A kereskedelmi igazgató, aki egyben kiváló borász a bikavérről, mint az Egri és a Szekszárdi borvidékek büszkeségéről is beszélt. Elmondta, hogy ahány pince annyi féle bikavér létezik. A Takler Borászatban öt külön érlelt fajbor házasításából készül, azaz Kékfrankos, Merlo, Cabernet sauvignon és franc és természetesen Kadarka (hiszen ez a fajta Szekszárdon a Bikavérből nem maradhat ki). Arról is beszámolt, hogy ezt a bort 2015-től, két a borvidéket szintén meghatározó vörös fajborral, a kékfrankossal és a kadarkával egyetemben (hasonlóan több más szekszárdi borászathoz) jellegzetes alakú és feliratú „szekszárdi palackba” töltik majd. Természetesen ez a Szőlős Bayer Légyott sem maradhatott borkóstoló nélkül. A csodálatos pincében egy kékfrankos rozét és természetesen egy bikavért kóstolhattak meg az érdeklődők.

A harmadik állomás a Bayer parcella volt, ahol a Bayer CropScience szőlővédelmi és a Malagrow Kft. szőlő-lombtrágyázási technológiáját lehetett a gyakorlatban megtekinteni. A Bayer részéről a két különféle védekezési módszert Gáspár Gergely és Kleofász Mátyás területi képviselők mutatták be. Az parcelláknál Kleofász Mátyás elmondta, hogy mind a két technológia jól dolgozott így nincs közöttük látványos különbség (miközben a kezeletlen kontrolon kireped bogyók jelezték a lisztharmat erős jelenlétét). Fontos volt, hogy már korán (jelentősen a virágzás előtt) el kellett kezdeni a felszívódó- és kontakt hatóanyagú kombinációk alkalmazását. Gáspár Gergely a technológián belül a Luna Experience lisztharmat elleni kiemelkedő szerepét elemezte. Mint ahogy az értékelésből is kitűnt, a parcellákon még nyomokban sem lehetett lisztharmat tünetre akadni, sem a lombon, sem a fürtön. Bátran ajánlja a lisztharmatra legérzékenyebb fajták védelmére, azok legérzékenyebb fenológiai állapotában (virágzás, kötődés) – nem fognak benne csalódni. A MalaGrow Kft. nevében Pecznyik Béla az olasz Valagrow gyár lombtrágyáinak és biostimulátorainak alkalmazás technológiáját ismertette. Virágzásban a Boroplus és a Megafol segíti a termékenyülést illetve csökkenti a stressz hatásokat, kötődéskor a McCream serkenti a sejtosztódást, bogyónövekedéskor a Brexil szercsalád biztosítja az optimális mikroelem szükségletet, míg a zsendülés időszakában az Sweet a színeződést és a cukorképzést segíti. Olasz recept a minőségi és egyben mennyiségi szőlőtermesztésre.

A negyedik helyszínen a KITE Zrt. a szőlőtermesztés gépészeti megoldásairól tartott bemutatót. Csiha Attila szőlészeti ágazatvezető az olasz Valente cég galvanizált, műgyanta bevonatú, a gépi művelést kiszolgáló támrendszerét mutatta be. Beszélt a francia Pellenc gyár új válogató asztaláról, amely a bogyózást, a szőlőszüretelő kombájnhoz hasonlóan kíméletesen valósítja meg. Szintén a francia gyártótól láthattuk a „Multi-viti” többfunkciós szőlőművelő géprendszert, ami a csonkázástól az előmetszésig szinte minden munkafolyamatba bevonható. A bemutató Nobilis permetező és venyigezúzó/mulcsozó gépekkel folytatódott és természetesen az idén is találkozhattunk új kistraktorral a John Deer GF 5100 típus jóvoltából. Ez utóbbi erőgép 1583-1920 mm nyomtávon állítható szélességgel valóban a 21. század igényeit szolgálja ki. A KITE ma már nem csak a szántóföldi művelés géprendszereiben kínál teljes vertikumot, hanem a kertészeti és a szőlőművelésben is, sőt már a borászati gépesítés egyes területein is versenyképes ajánlatot tesz a termelők asztalára.

A programok után étel, ital, a borverseny eredményhirdetése, valamint borhoz illő muzsika tette még emlékezetesebbé a tizenkettedik Szőlős Bayer Légyottot.

Bayer CropScience