Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szántóföld

Az őszi káposztarepce kártevői: felismerés, előrejelzés, védekezés

Repcebolha, repcedarázs, szárormányosok, repcefénybogár, becőkártevők: életmód, kártétel, sárga tálas előrejelzés, küszöbértékek és méhvédelem.

Farmit szerkesztőség·

Az őszi káposztarepcét két nagy kártevőhullám veszélyezteti: ősszel a nagy repcebolha, a repcedarázs álhernyói és a levéltetvek a fiatal növényt gyengítik, tavasszal pedig a szárormányosok, a repcefénybogár, a repcebecő-ormányos és a becő-gubacsszúnyog a szárat, a bimbót és a becőt károsítják. A védekezés alapja a sárga tálas vagy ragacslapos csapdázás, a táblaszemle és a küszöbértékekhez kötött beavatkozás. A neonikotinoidos csávázószerek 2018-as szabadföldi tilalma óta az őszi kártevők elleni védelem jóval nagyobb részben múlik az állománykezelésen és az agrotechnikán.

Őszi kártevők

Nagy repcebolha

A nagy repcebolhának évente egy nemzedéke van. Az imágók nyáron nyugalmi állapotban vannak, augusztus végén, szeptember elején bújnak elő, és akár 2–3 km-t is repülnek a kelő repcetáblákig. Az imágók a szikleveleken és az első lombleveleken lyukakat rágnak, ezzel csökkentik a csíranövény asszimilációs felületét, a fejlődés vontatottá válik. A nagyobb kárt a lárvák okozzák: az alsó levelek nyelében, majd kora tavasszal a szárban és a gyökérnyakban rágnak járatokat. A károsított levelek sárgulnak, fonnyadnak, a növények télállósága romlik, nagyarányú kifagyás is előfordulhat. Meleg, száraz időben kell az egyedszám megugrására számítani. Az ország egész területén előfordul, a Dunántúlon nagyobb egyedszámban.

Repcedarázs

A repcedarázsnak évente három nemzedéke van, a kifejlett álhernyó a talajban, saját szőtte gubóban telel. Az első nemzedék június végétől július végéig rajzik, ilyenkor legszívesebben a repcetarlón csírázó árvakelésre rakja petéit. A legnépesebb második nemzedék augusztustól szeptember végéig, akár október elejéig szaporodik, ez okozza a fő kárt az őszi repcében: az álhernyók levélrágása fiatal állományban tarrágásig fokozódhat. Szárazabb években nagyobb a gradáció esélye. A sárga lapon az első darazsak megjelenése után 20 napon belül várható a lárvakelés.

Levéltetvek és a tarlórépa-sárgaság vírus

A levéltetvek ősszel közvetlen szívogatásukon túl vírusterjesztőként is fontosak: ők terjesztik a tarlórépa-sárgaság vírust (TuYV), amelynek tünetei a repcében gyakran rejtve maradnak, ezért a fiatal állományt különösen érdemes védeni. Ma már elérhetők TuYV-vel szemben rezisztens hibridek, ami a csávázás nélküli termesztésben különösen fontos szempont.

Tavaszi kártevők

Szárormányosok

Tavasszal elsőként a repceszár-ormányos és a nagy repceormányos jelenik meg. A repceszár-ormányos az ország egész területén elterjedt, a nagy repceormányos inkább az észak-, északnyugat-magyarországi régióban jelentős. Az imágók az erdőszélek avarjában, az előző évi repcetáblák környékén telelnek; amint a felső talajréteg hőmérséklete meghaladja a 6 °C-ot, megjelennek az első egyedek, 9 °C felett megindul a tömeges betelepülés. Enyhe teleken már február végén rajzhatnak. A nőstények a szárba rakják petéiket, a lárvák a szár belsejét rágják, a peterakás helyén a száron jól látható duzzanat alakul ki. Ha a betelepülés időben elhúzódik, a védekezés is nehezebb, mert kevés a hosszabb tartamhatású engedélyezett készítmény.

Repcefénybogár

A repce tavaszi kártevőegyüttesének legjelentősebb faja. Évente egy nemzedéke van; az imágók 10–11 °C-on már tömegesen elhagyják telelőhelyüket, repülésük 15 °C körül indul, és már a rejtett zöldbimbós állapotban betelepülnek a táblákra. A bogarak a virágporhoz jutva kirágják a bimbókat, a károsodott bimbók elszáradnak, lehullanak, a virágzati tengely felkopaszodik. Különösen nagy a kár, ha a bimbós állapot a hideg idő miatt elhúzódik; a virágzás megindulása után a kártétel jelentősége csökken. Hazánkban évek óta jelen vannak piretroidokkal szemben rezisztens populációk, ezért a hatóanyagok váltogatása elengedhetetlen.

Repcebecő-ormányos és becő-gubacsszúnyog

A repcebecő-ormányos egynemzedékes, imágói az erdőszélek és árokpartok avarjában telelnek, 15 °C körül jelennek meg, legnagyobb aktivitásuk 20–21 °C felett van. Petéit a becőbe rágott lyukakon keresztül rakja, a lárva a magokat fogyasztja. A repcebecő-gubacsszúnyog az ormányos által rágott lyukakon át petézik, lárvái a becő falát károsítják, a becők idő előtt sárgulnak és felnyílnak. Becőnként 1–5 ormányoslárva akár 80%-os magveszteséget okozhat; ha a becőben gubacsszúnyog-lárvák is vannak, a veszteség a 90%-ot is elérheti. A védekezés időpontja a virágzás kezdete vagy a teljes virágzás, amikor a méhvédelmi szabályok szigorúan kötelezők.

Megfigyelés és küszöbértékek

A sárga tál jól jelzi a betelepülés kezdetét és a rajzás erősségét, a kártétel várható mértékéről azonban a növények vizsgálata ad képet. Gyakorlati szabályok:

  • A tálakat időben kell kihelyezni: ősszel a kelés idejére, tavasszal a vegetáció megindulása előtt, enyhe télen akár már februárban.
  • A tálat az állomány felső harmadába vagy közvetlenül fölé kell helyezni, és a betelepülés várható irányába, például az előző évi repcetábla vagy az erdőszél felőli táblarészre érdemes tenni.
  • A tálat mosogatószeres vízzel kell feltölteni, hogy csökkenjen a felületi feszültség, rendszeresen üríteni kell, a méhek vízbefulladásának megelőzésére pedig rácsot kell a tetejére helyezni.
  • A sárga tál mellett a sárga ragacslap és az egyedi növényvizsgálat is használható.
Kártevő Fő kártételi időszak Tájékoztató beavatkozási küszöb
Nagy repcebolha kelés után, ősszel; lárva télen-tavasszal a levélkártétel mértéke és a betelepülés elhúzódása alapján
Repcedarázs 2–5 leveles korig, ősszel 2–5 leveles repcében 2–4 álhernyó/m², más forrás szerint 2 álhernyó/növény
Nagy repceormányos kora tavasz, szárbaindulás előtt 5 imágó/csapda/3 nap
Repceszár-ormányos kora tavasz 15 imágó/csapda/3 nap
Repcefénybogár zöld- és sárgabimbós állapot 3–5 kirázott imágó a főhajtásról, vagy 10% bimbókártétel
Repcebecő-ormányos, becő-gubacsszúnyog virágzás kezdetétől a betelepülés és a virágzás kezdete alapján

A küszöbértékek a hazai szakirodalom és egyetemi vizsgálatok tájékoztató adatai; a szomszédos országokban más-más értéket használnak, ezért a döntést mindig a helyi felvételezéshez és az évjárathoz kell igazítani.

Integrált védekezés a neonikotinoid-tilalom után

Az EU 2018-ban az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám minden szabadföldi felhasználását betiltotta, a tiakloprid engedélye 2020-ban megszűnt, az Európai Unió Bíróságának 2023. januári ítélete óta pedig ezekre a tagállamok szükséghelyzeti engedélyt sem adhatnak. Az őszi kártevők elleni csávázásos védelem így jórészt kiesett, ezért:

  • Agrotechnika: időben végzett, minőségi tarlóhántás, jó magágy, kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás és optimális vetésidő, hogy a repce gyorsan túljusson az érzékeny szakaszon; az előző évi repcetábláktól és a keresztesvirágú zöldtrágyáktól tartsunk izolációs távolságot.
  • Árvakelés kezelése: a repcetarlón kelő árvakelés a repcedarázs első nemzedékének peterakó helye; ha csak július végén, augusztus elején forgatjuk be, az első nemzedék fiatal lárvái elpusztulnak, és a következő nemzedék egyedszáma jelentősen csökken.
  • Vetésforgó: a monokultúra kerülése és a repcetáblák térbeli elkülönítése csökkenti a betelepülési nyomást.
  • Fajtaválasztás: TuYV-rezisztens és egyöntetű kelésű hibridek.
  • Rezisztenciakezelés: ismételt kezeléseknél eltérő hatásmechanizmusú hatóanyagok váltogatása.
  • Engedélyezés: a repcében engedélyezett inszekticidek köre gyakran változik; kijuttatás előtt mindig ellenőrizze a NÉBIH növényvédőszer-adatbázisában az aktuális engedélyt és az engedélyokirat előírásait.

Méhvédelem virágzáskor

A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet szerint a virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig méhekre kifejezetten kockázatos növényvédő szerrel tilos kezelni. Ilyenkor csak nem jelölésköteles szer, vagy méhekre mérsékelten kockázatos szer használható méhkímélő technológiával, ha az engedélyokirat ezt lehetővé teszi. A méhkímélő technológia a méhek napi aktív repülési idejét követő, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdett és legfeljebb 23:00 óráig tartó kijuttatást jelenti.

Gyakori kérdések

Mikor kell kihelyezni a sárga tálat a repcében?

Ősszel a kelés idejére, tavasszal a vegetáció megindulása előtt, enyhe télen akár már februárban. Enyhe teleken a szárormányosok február végén is rajzhatnak, ezért késői kihelyezésnél az első betelepülés könnyen észrevétlen marad.

Miért nem hat a piretroid a fénybogárra?

Magyarországon évek óta jelen vannak piretroid-rezisztens repcefénybogár-populációk. Ha a kezelés után sok élő bogár marad az állományban, más hatásmechanizmusú, repcében engedélyezett hatóanyagra kell váltani.

Lehet még neonikotinoiddal csávázott repcevetőmagot vetni?

Nem. Az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám szabadföldi használata 2018 óta tilos az EU-ban, és a bírósági ítélet óta szükséghelyzeti engedély sem adható rájuk.

Hogyan ismerem fel a repcebolha lárvakártételét?

Az alsó levélnyelek barnán elszíneződnek, rajtuk nyílt sebek láthatók, a levelek sárgulnak és fonnyadnak. A felvágott levélnyélben ürülék, rágcsálék és maguk a lárvák is megtalálhatók.

Összefoglalás

A repce kártevői elleni védekezés két szakaszból áll: ősszel a repcebolha, a repcedarázs és a levéltetvek elleni agrotechnikai és állományvédelem, tavasszal a szárormányosok, a fénybogár és a becőkártevők pontos, csapdázáson alapuló időzítése. Helyezze ki időben a sárga tálakat, a küszöbértékekhez igazítsa a kezeléseket, váltogassa a hatóanyagokat, és virágzáskor tartsa be a méhvédelmi előírásokat.