Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakcikkek

Az aszály és a szárazodás Magyarországon súlyosan veszélyeztetheti a lakosság létbiztonságát

A napjainkban és a közeljövőben várható vízhiány alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát - tette közzé hivatalos állásfoglalásában a Láng

Farmit szerkesztőség·

A napjainkban és a közeljövőben várható
vízhiány alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát – tette
közzé hivatalos állásfoglalásában a
Láng István akadémikus által vezetett szakmai csoport.

Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben várható vízhiányok ezektől minőségileg eltérőek lesznek, mert a felmelegedés és a szárazodás közepette jelennek majd meg, szélsőséges időjárási jelenségek kíséretében – állapítja meg az állásfoglalás, amelyet egyebek között az MTA, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a VAHAVA Hálózat
szakemberei készítettek, és már a következő napokban eljuttatnak a
törvényhozókhoz illetve a mezőgazdasági és a környezetvédelmi tárca
illetékeseihez.

A 4 és fél milliárd éves Föld jónéhány erőforrását használja úgy az
ember, hogy közben véglegesen kimeríti ezeket – hangsúlyozta
bevezetőjében a MTA főtitkára az állásfoglalást bemutató tájékoztatón. Németh Tamás kiemelte: Magyarország vízkészletekben gazdag, termőföldjei jók, ugyanakkor mindkettőt veszélyezteti a túlhasználtság és a szennyezés.

A főtitkár hozzátette: a Földön 900 millió ember nem jut megfelelő
mennyiségű és minőségű élelmiszerhez, és 1 milliárdnál is többen vannak,
akik nem jutnak elegendő ivóvízhez.

Ma az aszályos időszakok gyakrabban fordulnak elő és súlyosabb
következményekkel járnak – tette hozzá Láng István akadémikus, az
állásfoglalást előkészítő csoport vezetője. Láng professzor úgy
vélekedett: a szárazodás ma már nemcsak mezőgazdasági, hanem műszaki kérdés is, hiszen a hidak, utak és más tereptárgyak tervezésekor számolni kell a talajzsugorodással is.

A Kárpát-medence bekerült a szárazodás miatt veszélyeztetett területek közé – figyelmeztetett a professzor, aki a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsnak is társelnöke – ezért meg kell tervezni az öntözést, a vetésszerkezetet, a tartalékok képzését és a biztosítási rendszerek létrehozását.

Örvendetes változás az Európai Unió vízpolitikájában, hogy az uniós dokumentumok rendszeresen foglalkoznak az aszály okozta vízhiánnyal – jelentette ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai főtanácsadója. Kolossváry Gábor kérdésre válaszolva elmondta: elsősorban a legnagyobb víztározónkat, a talajt kellene jobban kihasználnunk. Emellett 2013-ig részletes aszálykockázat-kezelési terveket kell kidolgozni, beleértve a konkrét intézkedések kidolgozását a vízkészletek megőrzésére, a víz tárolására és a vízvisszatartásra. 

Az „Aszály és szárazodás” c. konferencia
állásfoglalásának aláírói ezért mielőbbi intézkedéseket javasolnak az
Országgyűlésnek a tartós víz- és élelmiszerhiány megelőzésére, és annak a
meggyőződésüknek adtak hangot, hogy megkerülhetetlen az aszály és a szárazodás társadalmi hatásaival való szembenézés, hiszen a jelenség súlyosan, létfeltételeiben veszélyezteti a lakosságot.

Állásfoglalás

Szakemberek, oktatók, kutatók, a gazdasági élet szereplői, a
tudományos konferencia valamennyi résztvevője, hozzáértésük és
felelősségük tudatában állásfoglalással fordulnak az Országgyűléshez,
hogy hozza meg a szükséges döntéseket, valamint intézkedéseket az
egyhangúan elfogadott „Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégián” túlmenően, és határozzon a „Nemzeti Víz- és Élelmiszer-ellátási Létbiztonság Program”-ról, a lehetséges rendkívüli események megelőzése és hatásainak mérséklése érdekében, figyelemmel az EU Víz Keretirányelv végrehajtására, a készülő Duna Stratégiára.

Rendkívül fontosnak tartjuk annak tudatosítását, hogy napjaink és a közeljövő aszálya és a szárazodás nem azonos az elmúlt évtizedekével, ami alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát!

  • Magyarországon 100 évből 28 aszályos, s már az 1900-as évek elején –
    különösen a mosonmagyaróvári professzorok – harcot hirdettek az aszály
    ellen. Történtek figyelemfelkeltő vizsgálatok, kezdeményezések a
    közelmúltban is, de a jövőben várható vízhiány, szárazság és aszály az eddigiektől minőségileg eltérő lesz, mert a felmelegedés és a szárazodás
    folyamatában jelenik meg, szélsőséges időjárási jelenségekkel
    súlyosbítva. Ezt jelzi az aszályos évek gyakoriságának növekedése,
    valamint az, hogy a közelmúlt években a korai és kései fagyokat
    árvíz, belvíz, majd aszály, soha nem tapasztalt hőségnapok követték,
    amit özönvízszerű esők, sárlavinák, jégesők, viharok, erdő-, bozót-,
    tarlótüzek, új kórokozók és kártevők megjelenése kísért
    . A keletkezett károk mind a GDP-t, mind a fizetési mérleget súlyosan érintették. Az aszály mind gyakrabban sújt olyan térségeket is, ahol megjelenésük nem, vagy korábban kevésbé volt jellemző.
  • A magyarországi aszály és a szárazság régebben mindenekelőtt
    mezőgazdasági kárként szerepelt, mely területileg is differenciáltan
    jelentkezett. Ha veszélybe került a lakosság élelmiszer-ellátása (búza,
    burgonya stb., vagy az állatállomány takarmánygabona-szükséglete),
    általában importból ellensúlyozható volt. A mezőgazdasági károkat a
    múltban az öntözés némileg csökkentette, az éghajlat szárazodása miatt
    azonban ennek lehetőségét az öntözésre fordítható vízkészlet
    fogyatkozása eleve számottevően korlátozza, miközben az öntözéses
    gazdálkodás erőteljesen csökkent az utóbbi évtizedekben. A
    felmelegedés, az időjárási szélsőségek, a szárazodás és az aszály már a
    nemzetgazdaság több ágát is károsan érintheti, a víz- és
    élelmiszerhiányon túlmenően a humán- és állategészségügyben,
    élelmiszeriparban, infrastruktúrában, építészet talajmechanikai
    vonatkozásaiban, energiaiparban, szállításban, közlekedésben,
    turizmusban stb. is halmozottan okozhat károkat
    , amit tetéz az, hogy a szárazodás kiterjedése térben is megnő.
  • A vízhiány, a szárazodás nemcsak gyakoribbá, elhúzódóbbá
    válik, hanem várhatóan súlyosan érinti a természeti környezetet és a
    természeti erőforrásokat, a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti
    termelőalapokat
    . Ez különösen ráirányítja a figyelmet a
    lakossági víz- és élelmiszer-ellátás fokozódó bizonytalanságára,
    valamint az ivóvíz és az élelmiszer-alapanyagok minőségének romlására,
    miközben növekednek a termelési költségek és a vállalkozások, befektetők kockázatai.
  • Tudatában annak, hogy a klímaváltozás folyamatában a
    vízkészletek és az agroökológiai potenciál – az egy lakosra jutó kedvező
    vízkészlet, a jó és közepes minőségű termőtalaj-ellátottság okán –
    hazai és nemzetközi vonatkozásban felértékelődik, elsőrendű feladat ezen
    potenciál óvása, megőrzése, fenntartható hasznosítása
    .
  • Megkerülhetetlen az aszály és a szárazodás társadalmi hatásaival való szembenézés is, hiszen a jelenség súlyosan, elemi létfeltételeiben veszélyezteti a lakosságot.
    Megrendülhet a polgárok biztonságérzete, amihez a helyes történelmi
    szemlélet mellett anyagi biztonság és eligazító jövőkép, illetve az
    ezekre utaló döntések, feladatok, érzékelhető lépések szükségesek. Alapvető
    a lakosság tájékoztatása, a tudatosság erősítése a társadalom
    valamennyi szintjén a várható változásokról, ezek következményeiről, a
    felkészülés lehetőségeiről
    .

Kérjük, hogy az Országgyűlés minél
előbb határozzon a magyarországi víz- és élelmiszer-ellátás biztonságát
előmozdító stratégia, intézkedési terv kidolgozásáról, jogszabályokkal
alátámasztott cselekvési program előkészítéséről, kormánybiztos
megbízásáról, a beszámolási kötelezettségről, az ösztönző
intézkedésekről, ezek feltételeiről, a végrehajtás szereposztásáról,
valamint elkülönített források biztosításáról!

Figyelemmel a világban zajló folyamatokra, továbbá arra, hogy az EU
munkaprogramot fogadott el a vízhiány és a szárazság kezelésére irányuló
intézkedésekről, valamint a konferencia állásfoglalásában
megfogalmazottakra,

javasoljuk, hogy a magyarországi tartós
víz- és élelmiszerhiány megelőzését szolgáló intézkedések között
jelenjenek meg az alábbiak:

A társadalmi tudatformálás érdekében

1. Tájékoztatási és párbeszédprogramok kezdődjenek a kormányzati, szakmai, társadalmi, civil szervezetek között.

2. A kormányzati, szakmai szervezetek ösztönözzék a vízhiánnyal és a szárazsággal foglalkozó rendszeres médiatevékenységet.

Felsőszintű döntésként

3. Az Országgyűlés határozzon a lehető legrövidebb időn belül
„Nemzeti Víz- és Élelmiszer-ellátási Létbiztonság Program”
kidolgozásáról, az EU irányelvekhez igazodó tartalommal.

4. Készüljön nemzeti aszálystratégia, cselekvési program, végrehajtási utasítás, valamint új támogatási rendszer.

5. Szerepeljen a támogatás feltételeként az igazolt felkészülés.

6. Nevezzenek ki kormánybiztost a megvalósítás, a folyamatos
tájékoztatás, a kommunikáció, az Országgyűlés és a Kormány elé kerülő
jelentések összehangolására.

7. Különítsenek el forrásokat a feladatok megvalósítására, s
intézkedjenek a beszámolási kötelezettség, valamint a számonkérés
rendszerességéről.

8. Kerüljön sor az alapvető vízigények mindenkori kielégítése
érdekében, a Víz Keretirányelvnek megfelelően, vízkészlet-vízhasználati
megállapodások kötésére a vízgyűjtő terület érintett államaival.

9. Kezdeményezzenek olyan K+F programokat, melyek tudományosan
megalapozzák a szükséges intézkedéseket. Működtessenek nyomon követési,
ellenőrzési és visszajelző rendszereket.

10. Készüljön oktatási program a megelőzés, védekezés, a szakképzés
erősítésére és a tanácsadó szakemberképzés javítására, valamint az
állampolgárok ismereteinek bővítésére.

A vállalkozások, gazdasági és más szervezetek, önkormányzatok, társadalmi csoportok körében

11. Váljon alapvető követelménnyé a megelőzés.

12. A jó gyakorlat szerves részét képezze a vízkészlet-gazdálkodás,
továbbá a vízhiány megelőzése, és a talajok nedvességmegtartó
képességének megóvása.  

  „Tőlünk függ minden, csak akarjunk!” – Gróf Széchenyi István

 

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 kiadvány pdf változata letölthető ide kattintva.

A szövegben elhelyezett linkeken kívül további információ taláható a témával kapcsolatban ide kattintva.

Forrás: MTA

Pólya Árpád
www.agrostratega.blog.hu