Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakcikkek

Tápelem-hiánytünetek a gyümölcsösben: felismerés és megelőzés

Megmutatjuk, hogyan ismerjük fel gyümölcsfákon a nitrogén-, kálium-, magnézium-, vas-, cink- és bórhiányt, és hogyan előzzük meg vizsgálatokkal.

Farmit szerkesztőség·
Tápelem-hiánytünetek a gyümölcsösben: felismerés és megelőzés

A gyümölcsfán megjelenő sárgulás, perzselődés vagy torz hajtás legtöbbször valamelyik tápelem hiányára vagy felvételi zavarára utal, de a tünet önmagában ritkán elég a biztos diagnózishoz. Ez az útmutató sorra veszi a hazai ültetvényekben leggyakoribb hiánytüneteket, elmagyarázza, mi okozza őket, és bemutatja, hogyan előzhetők meg talajvizsgálatra és levélanalízisre épülő fenntartó trágyázással. A KSH szerint 2023-ban több mint 83 ezer hektár gyümölcsös volt az országban – ennek jelentős része idős ültetvény, ahol a hiánytünetek különösen gyakoriak.

Miért más a gyümölcsös tápanyag-ellátása?

A gyümölcsfa évelő kultúra, évtizedekig termő, ezért egy-egy év tápanyag-ellátása nemcsak az adott termésre, hanem több évre kihat. A nyugalmi időszakban a tápanyagfelvétel jelentéktelen, ősszel viszont a gyökéren és a lombon át is számottevő lehet. Lombhullás előtt a levelek tápelemtartalmának nagy része visszavándorol a fás részekbe, és tavasszal – a kihajtás, a virágzás és a kötődés idején, amikor a hideg talajban a gyökér még alig működik – a fa ezekből a tartalékokból él. Ebből két gyakorlati következtetés adódik:

  • a tavaszi hiánytünet gyakran az előző évi rossz ellátás vagy a hideg, levegőtlen talaj következménye, nem feltétlenül a pillanatnyi tápanyaghiányé;
  • a rendszeres, kiegyensúlyozott ellátás a feltétele a jó tárolhatóságnak, a gyümölcs beltartalmának és az évről évre kiszámítható termésnek.

Hogyan diagnosztizáljunk?

A tünet mellett mindig nézzük meg, hol jelentkezik először. A mozgékony elemek (nitrogén, foszfor, kálium, magnézium) hiánya az idősebb, alsó leveleken kezdődik, mert a növény ezeket átcsoportosítja a fiatal részekbe. A kevéssé mozgékony elemek (kalcium, vas, cink, mangán, bór, réz) hiánya a fiatal leveleken, a hajtáscsúcson és a gyümölcsön látszik.

A szemrevételezést a levélanalízis erősíti meg. A mintavétel ideje fajonként eltér: almánál és körténél július 15. és augusztus 10. között, cseresznyénél és meggynél szüret után, július első felében, kajszinál július második felében, őszibaracknál augusztus elején. A kedvező levéltartalom szárazanyagra vetítve például almánál N 2,3%, K 1,3%, Ca 1,5%, Mg 0,33%; cseresznyénél és meggynél N 2,7%, K 1,7%, Ca 2,3%, Mg 0,65%; őszibaracknál N 3,1%, K 2,5%. A tünetes fák mellett összehasonlításként egészséges fáról is érdemes mintát venni.

A leggyakoribb hiánytünetek

Tápelem Hol jelentkezik először? Jellemző tünet Kedvez neki
Nitrogén Az egész fán, idősebb levelek Halvány, apró levelek, a levélnyél és az erek alja lilás lehet, gyenge hajtásnövekedés, kevés termőrügy Laza, kimosódásra hajlamos talaj, gyomos-füves sorköz, aszály
Foszfor Idősebb levelek Sötétzöld, majd lilás-vöröses lomb, gátolt növekedés Hideg talaj tavasszal, erősen meszes vagy savanyú talaj
Kálium Idősebb levelek A levélszél elszíneződik, majd perzselődik, a levél felfelé pöndörödik, apró gyümölcs, gyenge színeződés Homoktalaj, nagy terhelés, kötött talajon a kálium megkötődése
Magnézium Idősebb levelek A főerek közötti sárguló vagy elhaló foltok, halszálkaszerű mintázat, a levélszél sokáig ép Savanyú, laza talaj, túlzott káliumtrágyázás
Vas Legfiatalabb levelek Érközi sárgulás finom, zöld érhálózattal; súlyos esetben szinte fehér hajtáscsúcs Meszes, lúgos, tömörödött vagy túl nedves talaj
Cink Hajtáscsúcs Rövid ízközök, apró, keskeny, sárgás levelekből álló rozetta Meszes talaj, nagy foszforellátottság
Mangán Bármely levél, nyár végén erősödik Halványzöld erek közötti terület, az erek mentén széles zöld sáv Lúgos talaj
Bór Fiatal levelek, gyümölcs Csónakszerűen hajló fiatal levelek, elhaló csúcsrügy, parás foltok vagy belső parásodás a gyümölcsben Laza, savanyú vagy meszes talaj, aszály
Réz Hajtáscsúcs Klorotikus csúcslevelek, visszaszáradó hajtáscsúcs, seprűszerű elágazás Ritka, főleg tőzeges, homokos talajon

Kalcium: a hiány a gyümölcsön látszik

A kalciumhiány a gyümölcsfák levelén ritkán feltűnő, annál inkább a termésen. Almánál a keserűfoltosság jelzi: a gyümölcshús barna, parás foltjai gyakran csak a tárolás alatt jelennek meg. Cseresznyénél és meggynél a gyenge héjszilárdság és az esőzés utáni repedés hátterében is állhat. A kalcium a fában a párologtatási árammal mozog, ezért elsősorban a levelekbe jut, a gyümölcsbe kevesebb. Erős vegetatív növekedés, túlzott nitrogén- vagy káliumadag és egyenetlen vízellátás mellett a gyümölcs akkor is kalciumhiányos lehet, ha a talaj meszes. A megelőzés alapja a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás és öntözés; a nyári kalciumos lombkezelés ezt kiegészítheti, de hatása változó.

Mikor nem tápanyaghiányról van szó?

Sok hiánytünet hátterében nem a talaj alacsony tápelemtartalma, hanem felvételi zavar áll. A meszes talajon kialakuló vasklorózist nem a vas mennyisége, hanem a lúgos kémhatás és a levegőtlen talaj okozza; a gyümölcs kalciumhiánya mögött gyakran a túl sok kálium, a túlzott nitrogén vagy az egyenetlen vízellátás van. Vírusfertőzés, gyökérkártevők, fagy- és aszálykár, valamint egyes növényvédő szerek perzselő hatása is hasonló tüneteket okozhat. Ezért a lombtrágyázás előtt gondoljuk végig:

  1. Egységes-e a tünet a táblán, vagy foltokban, sorokban jelentkezik?
  2. Milyen a talaj kémhatása, mésztartalma, víz- és levegőgazdálkodása?
  3. Mit mutatott a legutóbbi talajvizsgálat és levélanalízis?

Megelőzés: fenntartó trágyázás vizsgálatokra építve

A tartós megoldás a talaj tápanyagkészletének kedvező szintre emelése és a terméssel kivont tápanyag pótlása. A 0–60 cm-es gyökérzónában ammónium-laktátos kivonatban a kedvező K₂O-tartalom a talaj kötöttségétől függően 100–250 mg/kg, a P₂O₅-tartalom 60–120 mg/kg, a magnéziumé 60–200 mg/kg (Szűcs 2017). Termő ültetvényben a fenntartó adagot a termésmennyiség, a fajra jellemző tonnánkénti igény, a levélanalízis és a talaj tulajdonságai alapján kell kiszámítani.

  • Foszfor: a kolloidszegény homok kivételével az aktív gyökérzónába kell juttatni, felszínre szórva alig hat.
  • Kálium: laza talajon kis adagokban, gyakrabban – akár tápoldatozással –, kötött talajon nagyobb adaggal hosszabb időre is feltölthető.
  • Mikroelemek: azonosított hiánynál lombtrágyázással pótolhatók gyorsan; a vasklorózisnál a talaj kémhatásának és szerkezetének javítása a hosszú távú megoldás.

Nitrátérzékeny területen az 59/2008. FVM rendelet szabályait is be kell tartani: szerves trágyával évente legfeljebb 170 kg/ha nitrogén adható, november 30. és február 15. között trágyát kijuttatni tilos, a tevékenységeket a gazdálkodási naplóban rögzíteni kell.

Összefoglalás

  • Először azt nézzük meg, idősebb vagy fiatal leveleken jelentkezik-e a tünet – ez leszűkíti a lehetséges okokat.
  • A diagnózist levélanalízissel erősítsük meg, a fajra jellemző mintavételi időben.
  • Gondoljunk a felvételi zavarokra (pH, mész, vízellátás, tápelem-antagonizmus) is.
  • A hiánytünetek megelőzésének alapja a feltöltött gyökérzóna és a vizsgálatokon alapuló fenntartó trágyázás.