Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakcikkek

Piacok reneszánsza: vásárlói szokások és kistermelői értékesítés

Bemutatjuk, hol vásárolnak a magyarok, miért keresik a piacot, és milyen szabályok szerint árulhat a kistermelő piacon vagy a saját gazdaságában.

Farmit szerkesztőség·
Piacok reneszánsza: vásárlói szokások és kistermelői értékesítés

A piac a magyar élelmiszer-kereskedelemben kicsi, de makacsul stabil szereplő: a vásárlók zöme a nagy láncokban költ, mégis sokan ragaszkodnak a friss áruhoz, a személyes kapcsolathoz és az ismert termelőhöz. A gazdálkodónak a piac nem nosztalgia, hanem értékesítési csatorna, amelyben a közvetítő árrése a termelőnél maradhat. Az alábbiakban áttekintjük a vásárlói szokásokat, a kistermelői értékesítés szabályait és a sikeres piaci jelenlét gyakorlati feltételeit.

Hol vásárolnak a magyarok?

A hazai vásárlók elsősorban a széles választékot és akciókat kínáló hipermarketeket, szupermarketeket és diszkontokat részesítik előnyben, a kisboltok szerepe pedig évek óta csökken. A friss zöldség-gyümölcs azonban kivételes termékkör: egy 2013-as piackutatás adatai szerint a hagyományos csatornák (piac, árus, szakbolt, kistermelő) adták a gyümölcs- és zöldségvásárlások közel 40 százalékát. Egy 2022-ben közölt reprezentatív felmérés szerint a magyarok 73 százaléka vesz zöldséget-gyümölcsöt a nagy láncokban, 42 százalékuk zöldségesnél, és 34 százalékuk piacon vagy vásárcsarnokban.

A piac tehát nem a teljes bevásárlás helye, hanem a minőségi friss áru, a szezonális különlegességek és a helyi termékek beszerzési pontja. A piaci vásárlók jelentős része visszatérő, törzsvásárló, aki ismeri és keresi a kedvenc termelőjét. Ez a termelőnek azt üzeni, hogy a meglévő vevőkör megtartása legalább olyan fontos, mint az új vevők megszerzése.

Mi hajtja a piacok iránti érdeklődést?

  • Frissesség és íz: a piacra a vásárlók elsősorban friss áruért járnak, és a zöldségre, gyümölcsre költött összeg teszi ki a piaci forgalom legnagyobb részét.
  • Ismert eredet: egyre több vásárló keresi az átlátható eredetű, közeli, megbízható termelőtől származó terméket. Egy 2024-ben közölt felmérésben a válaszadók mintegy 70 százaléka tartotta fontosnak, hogy élelmiszer vásárlásakor magyar terméket válasszon.
  • Kézműves és feldolgozott termékek: lekvár, savanyúság, sajt, hústermék, méz – ezekben a kistermelő a minőséggel és az egyediséggel versenyezhet, nem az árral.
  • Közösségi élmény: a piaclátogatás sokaknak szabadidős program, a termelővel folytatott beszélgetés pedig bizalmat épít.

A kistermelői értékesítés szabályai

A közvetlen értékesítés alapja a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet. A kistermelőnek az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatokat ellátó járási hivatalnál nyilvántartásba kell vétetnie magát, és a rendelet termékcsoportonként heti és éves mennyiségi korlátokat határoz meg.

Értékesítési csatorna Mit és hol értékesíthet a kistermelő? Megjegyzés
Saját gazdaság Saját termelésű alaptermék és feldolgozott termék a gazdaság helyén A legkisebb költséggel jár, de a vevőnek el kell jutnia a gazdaságba
Piacok, vásárok, rendezvények Nem állati eredetű alaptermék, méz és élő hal Magyarország bármely piacán, vásárán, rendezvényén és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyén A piac üzemeltetőjének helypénz- és működési szabályait is be kell tartani
Helyi termelői piac A piac szerinti megyéből vagy 40 km-es körzetéből származó termék; budapesti termelői piacon az ország bármely részéről Csak termelők árusíthatnak, viszonteladók nem
Kiskereskedelem, vendéglátás A régión belül vagy a gazdaságtól légvonalban legfeljebb 40 km-re lévő bolt, étterem Rendszeres, kiszámítható szállítást igényel

A helyi termelői piacok száma a 2010-es évek eleje óta jelentősen nőtt; a kereskedelmi nyilvántartásban 2022-ben 173 helyi termelői piac szerepelt, de sok helyen rendezvényként is működnek termelői vásárok. A szabályokat érdemes minden szezon előtt ellenőrizni a NÉBIH kistermelői tájékoztatójában és a jogszabály hatályos szövegében.

Regisztráció és állati eredetű termékek

  • A kistermelői tevékenység megkezdését írásban kell bejelenteni a gazdaság vagy az előállítás helye szerint illetékes járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályán; a regisztráció díjmentes.
  • A regisztrált kistermelő a saját maga által megtermelt alapterméket (zöldség, gyümölcs, méz, tojás, tej stb.) és az abból saját maga által előállított kis mennyiségű élelmiszert (lekvár, savanyúság, sajt, kolbász) értékesítheti.
  • Állati eredetű termék csak hatósági állatorvosi bizonyítvánnyal hozható forgalomba; a bizonyítvány egy évig érvényes, és kérelemre évente meghosszabbítható.
  • Ha a gazdaságban nem adottak az előállítás feltételei, az előállítás a kistermelő lakóhelyén is végezhető, egyes részfolyamatok pedig (például füstölés, aszalás, szárítás) más kistermelővel vagy vállalkozással is elvégeztethetők.
  • A kistermelő falusi vendégasztalt is üzemeltethet, ahol a saját termékeiből készült ételeket helyben kínálhatja.

Hogyan legyünk sikeresek a piacon?

Kínálat és minőség

  • A friss áru legyen valóban friss: a reggel szedett zöldség a legerősebb érv a lánc kínálatával szemben.
  • Szezonon kívül a feldolgozott termékek (savanyúság, lekvár, szárított áru) tartják meg a vevőkört.
  • Egyenletes minőség és pontos kiszolgálás: a törzsvásárló a kiszámíthatóságot fizeti meg.

Bizalom és tájékoztatás

  • Jól látható tábla a termelő nevével, a gazdaság helyével és a kistermelői nyilvántartási számmal.
  • A feldolgozott termékek címkéjén a kötelező adatok (megnevezés, összetevők, minőségmegőrzési idő, termelő adatai) legyenek pontosak.
  • A vásárló joggal várja el, hogy a „termelői” áru valóban a standnál álló gazdától származzon: a saját termelés hitelessége a termelő legfontosabb tőkéje, a viszonteladott áru saját termésként való árusítása pedig jogsértő és bizalomromboló.

Költségek és árképzés

A piaci ár akkor fenntartható, ha a termelési költség mellett a piaci jelenlét valamennyi költségét fedezi: a helypénzt, az üzemanyagot, a csomagolóanyagot, a megmaradó áru veszteségét és nem utolsósorban a piacon töltött munkaórákat. Érdemes piaconként vezetni a bevételt és a ráfordítást, mert gyakran kiderül, hogy egy távolabbi, nagyobb forgalmú piac vagy egy előrendeléses átadópont jobban megéri, mint a hét több napján kiállni. Az árat nem kell a lánc akciós árához igazítani: a piaci vásárló a frissességet, a minőséget és a termelő személyét is megfizeti.

Új csatornák a piac mellett

  • Bevásárlóközösségek, kosárrendszerek: előrendelés alapján, heti átadóponton értékesítenek, így a termelő pontosan tudja, mennyit szedjen.
  • Online rendelés, közösségi média: a piaci kínálat előzetes meghirdetése és a vevők előrendelése csökkenti a megmaradó áru mennyiségét.
  • Termelői összefogás: több kistermelő közös standja vagy szállítása csökkenti az egy termelőre jutó költséget és bővíti a választékot.

Összefoglalás

A piacok nem váltják ki a nagy láncokat, de stabil, a friss árura és a helyi termékre érzékeny vásárlói kört szolgálnak ki. A kistermelő számára a piac akkor kifizetődő, ha a nyilvántartásba vétel és a jogszabályi keretek rendben vannak, a kínálat egész évben vonzó, a termelő pedig hitelesen, átláthatóan és megbízhatóan árul. A hagyományos piaci jelenlétet érdemes kiegészíteni előrendeléses, közösségi értékesítéssel, mert így a termelés és az értékesítés jobban összehangolható.