Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakcikkek

Bogyósgyümölcsűek termesztése – van-e fény az alagút végén 2026-ban?

Málna, ribiszke, szeder, köszméte, bodza: hol tart a hazai bogyóságazat, miért szorult vissza, és milyen technológiával lehet ma nyereségesen termeszteni.

Farmit szerkesztőség·

A hazai bogyósgyümölcs-termesztés az elmúlt két évtizedben látványosan visszaszorult: a málna termőterülete az ezredfordulós mintegy 1500 hektárról 2022-re 210 hektárra zsugorodott, a köszméte szinte eltűnt az árutermelésből. A fő okok a kézi szedés nagy munkaerőigénye, a forró, aszályos nyarak és az új kártevők. Van azonban fény az alagút végén: a gépesíthető fekete ribiszke helyzete stabil, a feldolgozóipar és a fogyasztók keresik a hazai bogyóst, a védett termesztés, az öntözés és a jól megválasztott termőhely pedig ma is nyereséges termesztést tesz lehetővé.

Hol tart ma az ágazat?

A témát az oldal 2014-ben egy szakmai interjúban járta körül, amikor a bogyósok helyzetét már válságosnak látta a szakma. Azóta a folyamat folytatódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB 2024-es körképe szerint a bogyósok termesztése egyre kisebb területre szorul vissza, a málna pedig gyakorlatilag a kiskertekbe szorult vissza.

Faj Hazai helyzet (NAK–FruitVeB 2024, AKI) Megjegyzés
Málna Ezredforduló: kb. 1500 ha (KSH); 2022: 210 ha (Eurostat) Szórványos telepítések, például Nógrádban 16 ha, Hevesben 10 ha; kézi szedés
Szeder Országosan 30–40 ha Jó terméskötődésnél 10–20 t/ha
Fekete ribiszke Kb. 1000 ha, átlagosan 6 t/ha körül A legstabilabb bogyós, mert a gépi betakarítás kiforrott
Köszméte Tíz éve 100–150 ha, ma 10 ha alatt Szűk árutermelés
Bodza Több ezer hektár, a bogyósok közül messze a legnagyobb felület Elsősorban feldolgozóipari alapanyag; a gyors telepítési hullámok idején többször alakult ki túltermelés

A hagyományos bogyóstermő tájnak Nógrád számít, és Győr-Moson-Sopron vármegye egyes részei is kedvező adottságúak. A szakmai szervezetek szerint a fogyasztók és a feldolgozóipar is keresi a hazai bogyóst, vagyis a visszaesés nem keresleti, hanem elsősorban termelési probléma.

Miért szorult vissza a termesztés?

Munkaerő

A málna, a szeder és a köszméte betakarítása kézi munka. A kevés és drága munkaerő ma a legnagyobb korlát: ahol nincs megbízható szedőcsapat, ott a legjobb technológia mellett is a földön marad a termés. Ezért tudott megmaradni a fekete ribiszke, amelynél a gépi betakarítás megoldott.

Klíma

A bogyósok többsége a hűvösebb, csapadékosabb termőhelyeket kedveli. A forró, száraz nyarak napégést, apró bogyót és rövid szedési időszakot okoznak, a tavaszi fagyok pedig a korán virágzó fajokat veszélyeztetik. A KSH első becslése szerint 2025-ben a gyümölcsfélék termésvolumene a tavaszi fagyok és az aszály miatt átlagosan 32%-kal csökkent – a bogyósok ebből a szempontból sem kivételek.

Új kártevő: a pettyesszárnyú muslica

A Drosophila suzukii a 2010-es évek elején jelent meg Magyarországon (a NÉBIH szerint 2012-ben, egy 2025-ös fertődi tanulmány szerint 2013-ban; az első csapdás fogások autópálya-pihenők környékéről származtak), és néhány év alatt szinte az egész országban elterjedt. A korábbi muslicafajokkal ellentétben az egészséges, érő és érett gyümölcsbe rakja petéit, így minden bogyóst – kiemelten a málnát és a szamócát – károsít. Csapadékos, párás években a kár a termés 80–100%-át is elérheti. A védekezés a NÉBIH szerint lehetséges, de nagyon nehéz, mert a kártevő az érő gyümölcsöt támadja, és a kezelés és a szedés között rövid az idő, miközben az élelmezés-egészségügyi várakozási időt be kell tartani.

Védekezés a pettyesszárnyú muslica ellen

  • Helyválasztás: az ültetvény lehetőleg ne legyen a faj természetben előforduló tápnövényeinek közelében.
  • Ültetvényhigiénia: a terület gyommentes tartása, a lehullott és túlérett gyümölcs rendszeres eltávolítása csökkenti a szaporodási helyeket.
  • Monitoring: csalogató csapdákkal követni kell a rajzást. A MATE fertődi kutatóállomásán az almaecettel (100 ml), illetve az almaecet és kevés (10 ml) vörösbor keverékével csalogató csapdák bizonyultak a leghatékonyabbnak. Ott a rajzás nyár közepén indul, kora ősszel csapdánként akár 4000–5000 egyed is előfordul; szederben a bogyók az augusztus 20-a körüli héten és az azt követő két hétben tartalmazták a legtöbb lárvát. Ebből adódóan a nyár végén, ősszel érő és a folytontermő fajták a leginkább veszélyeztetettek.
  • Vegyszeres kezelés: csak a NÉBIH növényvédőszer-adatbázisában az adott kultúrában és kártevőre engedélyezett készítménnyel, az előírt dózissal és élelmezés-egészségügyi várakozási idővel. A felhasználás előtt mindig ellenőrizni kell az aktuális engedélyokiratot.

Kísérleti szinten alternatív megoldásokat is vizsgálnak: ugyanott egy szalicilsav-tartalmú növénykondicionáló szer szederben 2024-ben és 2025-ben mérsékelte a bogyókban talált lárvák számát (12,7, illetve 40%-kal a kezeletlenhez képest), de ez még kutatási eredmény, nem gyakorlati ajánlás. A vizsgálat szerint 2025-ben a hűvösebb, párásabb nyár miatt minden korábbinál nagyobb egyedszámban rajzott a kártevő; a kísérletet azért állították be szederben, mert az állomáson az előző években ott volt a legnagyobb a kár.

Technológiai kitörési pontok

  1. Védett termesztés: a fóliaalagút és az esővédő takarás véd a csapadék okozta rothadás és a jég ellen, meghosszabbítja a szezont, és lehetővé teszi a rovarháló használatát is.
  2. Öntözés és tápoldatozás: csepegtető öntözés nélkül a forró nyarakon nem tartható a bogyóméret és a minőség; a tápoldatozás a pontos tápanyag-utánpótlást is megoldja.
  3. Gépesítés: ahol a faj és a fajta engedi (fekete ribiszke, részben feldolgozóipari szeder), a gépi szedés enyhíti a munkaerőgondot.
  4. Fajta és nemesítés: a szakmai szervezetek szerint a megváltozott körülmények új szemléletet kívánnak a nemesítésben, a fajtaválasztásban és a növényvédelemben; hőtűrő, betegség-ellenálló, jól szállítható fajtákra van szükség.
  5. Precíziós eszközök: a drónos növényvédelem és az adatalapú területkiválasztás új lehetőségként jelent meg az ágazatban.
  6. Termőhely: hűvösebb, csapadékosabb fekvés, jó vízellátás, öntözővíz – a bogyóstelepítés ma ott indokolt, ahol ezek adottak.

Telepítés és támogatási elvárások

A KAP ültetvénytelepítési felhívásai fajonként minimális tőszámot és fenntartási időt írnak elő. A fagykárt szenvedett ültetvények cseréjét támogató felhívás (KAP-RD01a-RD12-2-25) példái:

Faj Minimális tőszám (db/ha) Termőre fordulás (év) Elvárt támrendszer
Málna 5 000 (legfeljebb 15 000) 2 Egyszerű támrendszer
Szeder 1 400 2 Egyszerű támrendszer
Köszméte 3 000 2 Egyszerű támrendszer
Piros és fekete ribiszke 3 000 2 –
Áfonya 2 000 1 –
Homoktövis 990 3 –
Fekete berkenye 1 400 2–3 –

A felhívás a bogyósok szaporítóanyagára is egységköltséget rögzít (tápkockás vagy dugvány: 4,11 EUR/db, előnevelt konténeres vagy törzses: 6,85 EUR/db). A pontos és aktuális feltételeket mindig az érvényes felhívás szövegében kell ellenőrizni.

Gyakori kérdések

Megéri ma málnát telepíteni?

Szabadföldön, kézi szedésre alapozva csak ott, ahol biztos a munkaerő és a piac. Védett termesztésben, öntözéssel, friss piacra vagy közvetlen értékesítésre termesztve a málna ma is jövedelmező lehet, de a beruházási igény és a növényvédelmi kockázat nagyobb, mint korábban.

Melyik bogyós a legkevésbé munkaigényes?

A fekete ribiszke, mert a gépi betakarítás kiforrott. Ezért ez a legstabilabb hazai bogyóskultúra, nagyjából ezer hektáron.

Hogyan védekezzek a pettyesszárnyú muslica ellen?

Csapdás monitoringgal, a lehullott és túlérett gyümölcs eltávolításával, gyommentes ültetvénnyel és – szükség esetén – kizárólag a NÉBIH adatbázisában engedélyezett szerrel, a várakozási idő betartásával. Védett termesztésben a rovarháló is segít.

Hol a legjobb bogyóst termeszteni Magyarországon?

A hűvösebb, csapadékosabb tájakon: hagyományosan Nógrád számít bogyóstermő tájnak, és Győr-Moson-Sopron egyes részei is kedvezőek. Öntözés nélkül az alföldi homokon a bogyósok többsége ma nagy kockázattal termeszthető.

Összefoglalás

A bogyósgyümölcs-termesztés hazai válsága elsősorban munkaerő-, klíma- és növényvédelmi probléma, nem keresleti. A kiút a gépesíthető fajok (fekete ribiszke), a védett termesztés, a csepegtető öntözés, a pettyesszárnyú muslica elleni integrált védekezés és a gondos termőhely-választás. Aki ezeket a feltételeket biztosítani tudja, és előre leszerződött piaccal telepít, annak a bogyósok ma is reális lehetőséget jelentenek.