Bogyósgyümölcsűek termesztése – van-e fény az alagút végén 2026-ban?
Málna, ribiszke, szeder, köszméte, bodza: hol tart a hazai bogyóságazat, miért szorult vissza, és milyen technológiával lehet ma nyereségesen termeszteni.
A hazai bogyósgyümölcs-termesztés az elmúlt két évtizedben látványosan visszaszorult: a málna termőterülete az ezredfordulós mintegy 1500 hektárról 2022-re 210 hektárra zsugorodott, a köszméte szinte eltűnt az árutermelésből. A fő okok a kézi szedés nagy munkaerőigénye, a forró, aszályos nyarak és az új kártevők. Van azonban fény az alagút végén: a gépesíthető fekete ribiszke helyzete stabil, a feldolgozóipar és a fogyasztók keresik a hazai bogyóst, a védett termesztés, az öntözés és a jól megválasztott termőhely pedig ma is nyereséges termesztést tesz lehetővé.
Hol tart ma az ágazat?
A témát az oldal 2014-ben egy szakmai interjúban járta körül, amikor a bogyósok helyzetét már válságosnak látta a szakma. Azóta a folyamat folytatódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB 2024-es körképe szerint a bogyósok termesztése egyre kisebb területre szorul vissza, a málna pedig gyakorlatilag a kiskertekbe szorult vissza.
| Faj | Hazai helyzet (NAK–FruitVeB 2024, AKI) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Málna | Ezredforduló: kb. 1500 ha (KSH); 2022: 210 ha (Eurostat) | Szórványos telepítések, például Nógrádban 16 ha, Hevesben 10 ha; kézi szedés |
| Szeder | Országosan 30–40 ha | Jó terméskötődésnél 10–20 t/ha |
| Fekete ribiszke | Kb. 1000 ha, átlagosan 6 t/ha körül | A legstabilabb bogyós, mert a gépi betakarítás kiforrott |
| Köszméte | Tíz éve 100–150 ha, ma 10 ha alatt | Szűk árutermelés |
| Bodza | Több ezer hektár, a bogyósok közül messze a legnagyobb felület | Elsősorban feldolgozóipari alapanyag; a gyors telepítési hullámok idején többször alakult ki túltermelés |
A hagyományos bogyóstermő tájnak Nógrád számít, és Győr-Moson-Sopron vármegye egyes részei is kedvező adottságúak. A szakmai szervezetek szerint a fogyasztók és a feldolgozóipar is keresi a hazai bogyóst, vagyis a visszaesés nem keresleti, hanem elsősorban termelési probléma.
Miért szorult vissza a termesztés?
Munkaerő
A málna, a szeder és a köszméte betakarítása kézi munka. A kevés és drága munkaerő ma a legnagyobb korlát: ahol nincs megbízható szedőcsapat, ott a legjobb technológia mellett is a földön marad a termés. Ezért tudott megmaradni a fekete ribiszke, amelynél a gépi betakarítás megoldott.
Klíma
A bogyósok többsége a hűvösebb, csapadékosabb termőhelyeket kedveli. A forró, száraz nyarak napégést, apró bogyót és rövid szedési időszakot okoznak, a tavaszi fagyok pedig a korán virágzó fajokat veszélyeztetik. A KSH első becslése szerint 2025-ben a gyümölcsfélék termésvolumene a tavaszi fagyok és az aszály miatt átlagosan 32%-kal csökkent – a bogyósok ebből a szempontból sem kivételek.
Új kártevő: a pettyesszárnyú muslica
A Drosophila suzukii a 2010-es évek elején jelent meg Magyarországon (a NÉBIH szerint 2012-ben, egy 2025-ös fertődi tanulmány szerint 2013-ban; az első csapdás fogások autópálya-pihenők környékéről származtak), és néhány év alatt szinte az egész országban elterjedt. A korábbi muslicafajokkal ellentétben az egészséges, érő és érett gyümölcsbe rakja petéit, így minden bogyóst – kiemelten a málnát és a szamócát – károsít. Csapadékos, párás években a kár a termés 80–100%-át is elérheti. A védekezés a NÉBIH szerint lehetséges, de nagyon nehéz, mert a kártevő az érő gyümölcsöt támadja, és a kezelés és a szedés között rövid az idő, miközben az élelmezés-egészségügyi várakozási időt be kell tartani.
Védekezés a pettyesszárnyú muslica ellen
- Helyválasztás: az ültetvény lehetőleg ne legyen a faj természetben előforduló tápnövényeinek közelében.
- Ültetvényhigiénia: a terület gyommentes tartása, a lehullott és túlérett gyümölcs rendszeres eltávolítása csökkenti a szaporodási helyeket.
- Monitoring: csalogató csapdákkal követni kell a rajzást. A MATE fertődi kutatóállomásán az almaecettel (100 ml), illetve az almaecet és kevés (10 ml) vörösbor keverékével csalogató csapdák bizonyultak a leghatékonyabbnak. Ott a rajzás nyár közepén indul, kora ősszel csapdánként akár 4000–5000 egyed is előfordul; szederben a bogyók az augusztus 20-a körüli héten és az azt követő két hétben tartalmazták a legtöbb lárvát. Ebből adódóan a nyár végén, ősszel érő és a folytontermő fajták a leginkább veszélyeztetettek.
- Vegyszeres kezelés: csak a NÉBIH növényvédőszer-adatbázisában az adott kultúrában és kártevőre engedélyezett készítménnyel, az előírt dózissal és élelmezés-egészségügyi várakozási idővel. A felhasználás előtt mindig ellenőrizni kell az aktuális engedélyokiratot.
Kísérleti szinten alternatív megoldásokat is vizsgálnak: ugyanott egy szalicilsav-tartalmú növénykondicionáló szer szederben 2024-ben és 2025-ben mérsékelte a bogyókban talált lárvák számát (12,7, illetve 40%-kal a kezeletlenhez képest), de ez még kutatási eredmény, nem gyakorlati ajánlás. A vizsgálat szerint 2025-ben a hűvösebb, párásabb nyár miatt minden korábbinál nagyobb egyedszámban rajzott a kártevő; a kísérletet azért állították be szederben, mert az állomáson az előző években ott volt a legnagyobb a kár.
Technológiai kitörési pontok
- Védett termesztés: a fóliaalagút és az esővédő takarás véd a csapadék okozta rothadás és a jég ellen, meghosszabbítja a szezont, és lehetővé teszi a rovarháló használatát is.
- Öntözés és tápoldatozás: csepegtető öntözés nélkül a forró nyarakon nem tartható a bogyóméret és a minőség; a tápoldatozás a pontos tápanyag-utánpótlást is megoldja.
- Gépesítés: ahol a faj és a fajta engedi (fekete ribiszke, részben feldolgozóipari szeder), a gépi szedés enyhíti a munkaerőgondot.
- Fajta és nemesítés: a szakmai szervezetek szerint a megváltozott körülmények új szemléletet kívánnak a nemesítésben, a fajtaválasztásban és a növényvédelemben; hőtűrő, betegség-ellenálló, jól szállítható fajtákra van szükség.
- Precíziós eszközök: a drónos növényvédelem és az adatalapú területkiválasztás új lehetőségként jelent meg az ágazatban.
- Termőhely: hűvösebb, csapadékosabb fekvés, jó vízellátás, öntözővíz – a bogyóstelepítés ma ott indokolt, ahol ezek adottak.
Telepítés és támogatási elvárások
A KAP ültetvénytelepítési felhívásai fajonként minimális tőszámot és fenntartási időt írnak elő. A fagykárt szenvedett ültetvények cseréjét támogató felhívás (KAP-RD01a-RD12-2-25) példái:
| Faj | Minimális tőszám (db/ha) | Termőre fordulás (év) | Elvárt támrendszer |
|---|---|---|---|
| Málna | 5 000 (legfeljebb 15 000) | 2 | Egyszerű támrendszer |
| Szeder | 1 400 | 2 | Egyszerű támrendszer |
| Köszméte | 3 000 | 2 | Egyszerű támrendszer |
| Piros és fekete ribiszke | 3 000 | 2 | – |
| Áfonya | 2 000 | 1 | – |
| Homoktövis | 990 | 3 | – |
| Fekete berkenye | 1 400 | 2–3 | – |
A felhívás a bogyósok szaporítóanyagára is egységköltséget rögzít (tápkockás vagy dugvány: 4,11 EUR/db, előnevelt konténeres vagy törzses: 6,85 EUR/db). A pontos és aktuális feltételeket mindig az érvényes felhívás szövegében kell ellenőrizni.
Gyakori kérdések
Megéri ma málnát telepíteni?
Szabadföldön, kézi szedésre alapozva csak ott, ahol biztos a munkaerő és a piac. Védett termesztésben, öntözéssel, friss piacra vagy közvetlen értékesítésre termesztve a málna ma is jövedelmező lehet, de a beruházási igény és a növényvédelmi kockázat nagyobb, mint korábban.
Melyik bogyós a legkevésbé munkaigényes?
A fekete ribiszke, mert a gépi betakarítás kiforrott. Ezért ez a legstabilabb hazai bogyóskultúra, nagyjából ezer hektáron.
Hogyan védekezzek a pettyesszárnyú muslica ellen?
Csapdás monitoringgal, a lehullott és túlérett gyümölcs eltávolításával, gyommentes ültetvénnyel és – szükség esetén – kizárólag a NÉBIH adatbázisában engedélyezett szerrel, a várakozási idő betartásával. Védett termesztésben a rovarháló is segít.
Hol a legjobb bogyóst termeszteni Magyarországon?
A hűvösebb, csapadékosabb tájakon: hagyományosan Nógrád számít bogyóstermő tájnak, és Győr-Moson-Sopron egyes részei is kedvezőek. Öntözés nélkül az alföldi homokon a bogyósok többsége ma nagy kockázattal termeszthető.
Összefoglalás
A bogyósgyümölcs-termesztés hazai válsága elsősorban munkaerő-, klíma- és növényvédelmi probléma, nem keresleti. A kiút a gépesíthető fajok (fekete ribiszke), a védett termesztés, a csepegtető öntözés, a pettyesszárnyú muslica elleni integrált védekezés és a gondos termőhely-választás. Aki ezeket a feltételeket biztosítani tudja, és előre leszerződött piaccal telepít, annak a bogyósok ma is reális lehetőséget jelentenek.


