Miért pusztulnak a kajszibarackfák? Gutaütés, fitoplazma, alanyok
A kajszi gutaütése több kórokozó és a stressz együttes hatása. Tünetek, a fitoplazma és vektora, alany- és termőhely-választás, megelőzés.
A kajszifák hirtelen, sokszor nyár közepén bekövetkező pusztulása, a gutaütés (apoplexia) nem egyetlen betegség, hanem több kórokozó és a fát gyengítő stresszhatások együttes eredménye. Magyarországon a három fő kórokozó a csonthéjasok európai sárgulását okozó fitoplazma (‘Candidatus Phytoplasma prunorum’, ESFY), a Pseudomonas syringae baktérium és a Cytospora gombafajok. Gyógyító kezelés nincs, ezért a védekezés a megelőzésen múlik: egészséges szaporítóanyag, jó alany–nemes kombináció, megfelelő termőhely és a vektor visszaszorítása.
A témával a portál először 2013-ban foglalkozott. Azóta a molekuláris diagnosztika sok mindent tisztázott: ma már tudjuk, hogy a fákban gyakori a kevert fertőzés, és a fitoplazmának a kajszin kívül vadon élő gazdanövényei is vannak.
Hogyan ismerhető fel a gutaütés?
A gutaütés közös tünete a levelek lankadása és korai lehullása, a háncs elhalása, majd egy ág vagy az egész fa gyors kiszáradása. Az elszáradt levelek egy ideig a fán maradnak. A kórokozók egy része azonban jellegzetes jeleket is hagy:
- Fitoplazma (ESFY): a NÉBIH károsítóspecifikus adatlapja szerint a tünetek május végétől láthatók; a levelek a színük felé kúposan kanalasodnak, merev tapintásúak, néha sárgulnak. A fa növekedése lelassul, a lombozat világosabb. Jellemző a hormonális egyensúly felborulása: enyhe teleken a rügyek kihajthatnak, akár virágok is megjelenhetnek, amelyeket a későbbi fagy elpusztít. Új ültetvényben a tünetek általában a 3–4. évig nem láthatók.
- Pseudomonas syringae és Cytospora: a fás részeken mézgásodó rákos sebek alakulhatnak ki. A Cytospora termőtestei (pszeudopiknídiumok) az elhalt kérgen apró, pattanásszerű kiemelkedésekként jelennek meg.
Mivel a tünetek átfednek, szemrevételezéssel sokszor nem dönthető el, melyik kórokozó okozza a bajt. Kétes esetben érdemes laboratóriumi vizsgálatot kérni: az ESFY kimutatását a NÉBIH Növény-egészségügyi Diagnosztikai Nemzeti Referencia Laboratóriuma nested-PCR-RFLP módszerrel végzi.
A három fő kórokozó szerepe
Egy 2024-es MATE-s doktori értekezés négy Budapest környéki ültetvényben (Érd, Pomáz, Soroksár, Sóskút) 2014–2016 között tünetes és tünetmentes fákat vizsgált. A minták 28,1%-ában a fitoplazmát, 17,5%-ában a P. syringae fajkomplexbe tartozó baktériumot, 23,8%-ában Cytospora fajokat mutatták ki. A fertőzött fák aránya 9–16%-ról 52,5%-ra nőtt, amikor a három kórokozót nem külön-külön, hanem együtt vizsgálták, a fertőzött fák 28,6%-ában pedig több kórokozó is jelen volt. Egyedi fertőzésként a fitoplazma, kevert fertőzésként a fitoplazma és a Cytospora együttese volt a leggyakoribb.
| Kórokozó | Hogyan terjed | Jellegzetes tünet | Fő megelőzési pont |
|---|---|---|---|
| ‘Ca. Phytoplasma prunorum’ (ESFY) | fertőzött szaporítóanyaggal és a szilva-levélbolhával (Cacopsylla pruni) | kanalasodó, merev levél május végétől, téli kihajtás, körkörösen terjedő fapusztulás | igazoltan egészséges oltvány, beteg fák és fertőzött sarjak eltávolítása, vektor elleni védekezés |
| Pseudomonas syringae | fröccsenő esővel; sebeken, sérüléseken át fertőz | mézgásodó rákos seb, ágelhalás, a virágok és fiatal hajtások elhalása | a fa kondíciójának fenntartása, a metszés időzítése, fagyvédelem |
| Cytospora fajok (C. leucostoma, C. cincta, C. sorbicola) | sebeken, elhalt részeken át | rákos seb, pszeudopiknídiumok az elhalt kérgen | sebkezelés, elhalt részek kivágása, engedélyezett kontakt gombaölő szeres védelem |
A Cytospora-izolátumok között a C. leucostoma (52%), a C. sorbicola (33%) és a C. cincta (15%) fordult elő; a C. sorbicola hazai jelenlétét ez a munka mutatta ki először, és a faj a kajszin elsődleges kórokozónak bizonyult.
A fitoplazma és vektora: a szilva-levélbolha
A NÉBIH szerint a betegség Magyarországon 1992 óta biztosan jelen van. A fitoplazma a rostacsövekben él, télen csak a gyökérben mutatható ki, április–májusban indul a föld feletti részek felé, és nyáron éri el a legnagyobb koncentrációját a hajtásokban. Az új ültetvénybe elsősorban szaporítóanyaggal kerül be; a beteg fa körüli körkörös pusztulás a vektor, a szilva-levélbolha tevékenységére utal. Gazdanövényei közé tartozik a kajszi mellett az őszibarack, a nektarin, a szilva, a japán szilva és a sajmeggy.
A hazai vizsgálatban a begyűjtött C. pruni egyedek 6,6%-a, a galagonya-levélbolha (C. crataegi) egyedeinek 2,6%-a hordozta a fitoplazmát. Fontos gyakorlati tanulság, hogy a kajszifák alanyából előtörő sarjak 28,6%-a, a környező kökények 26,7%-a és az egybibés galagonyák 27,3%-a is fertőzött volt. Az ültetvény és környezete tehát fertőzési forrásként működhet.
Mit tehet a termelő?
- Csak igazoltan egészséges, ellenőrzött szaporítóanyagot telepítsen.
- A tünetes fákat jelölje meg, és mielőbb vágja ki, a gyökérsarjakat rendszeresen távolítsa el.
- Az ültetvény szélén álló kökény- és galagonyabokrok szerepét vegye figyelembe a telepítés tervezésekor.
- A levélbolha elleni rovarölő szeres kezelés időzítését a kora tavaszi rajzáshoz igazítsa; használat előtt a hatóanyag és a kultúra engedélyét mindig ellenőrizze a NÉBIH növényvédőszer-adatbázisában.
Alany- és fajtaválasztás
Két Budapest környéki ültetvényben (Érd, Sóskút) 2014–2017 között 14 alany–nemes kombinációt értékeltek. A ‘Myrobalan’, a szilvatörzs-közbeoltású ‘Myrobalan’ és a vadkajszi alany között a betegség gyakoriságában nem volt különbség, a fapusztulás aránya viszont a szilvatörzs-közbeoltású ‘Myrobalan’ alanyon volt a legkisebb. A fajták közül a ‘Zebra’ kiemelkedő ellenállóságot, a ‘Mandulakajszi’ mindhárom alanyon jelentős toleranciát mutatott. A NÉBIH adatlapja szerint a ‘Magyar kajszi’ fajtakörön a fitoplazma tünetei kevésbé feltűnőek, mint más fajtákon.
A legfontosabb következtetés: a fák érzékenységét a nemes és az alany kölcsönhatása alakítja ki, ezért ugyanaz az alany az egyik fajtánál javít, a másiknál nem. Telepítés előtt érdemes a faiskolától a választott fajtára vonatkozó alany-tapasztalatokat is bekérni.
Termőhely, stressz és agrotechnika
A kórokozók többsége a legyengült fát támadja meg eredményesen. A P. syringae okozta rákosodás a nemzetközi (kaliforniai) szaktanácsadási tapasztalatok szerint az újratelepített ültetvényekben, a mélyebb fekvésű, kavicsos vagy homokos foltokon és a sekély, tömött altalajú talajokon súlyosabb, és leginkább a fiatal, 2–8 éves fákat érinti. A baktériumnak a tavaszi hűvös, nedves időjárás kedvez.
- Termőhely: kerülje a fagyzugokat és a pangó vizes, rossz vízgazdálkodású talajokat; a kajszi a korai virágzás miatt a fagykockázatra különösen érzékeny.
- Metszés: a nyugalmi időszakban végzett metszés a rügyfakadás utáni, illetve a nyári metszéshez képest növelheti a fogékonyságot; hűvös, esős időben ne metsszen.
- Kondíció: a kiegyenlített víz- és tápanyagellátás csökkenti a stresszt és ezzel a fogékonyságot.
- Sebkezelés: a nagyobb metszési sebeket és a kivágott rákos részeket kezelje; az elhalt ágakat égesse el vagy vigye ki az ültetvényből.
A kontakt gombaölő szerek közül a laboratóriumi vizsgálatban a kaptán, a réz-hidroxid és a tribázikus rézszulfát az engedélyezett dózisban teljesen gátolta a C. sorbicola növekedését; csökkentett dózisban viszont – a kaptán kivételével – több izolátum is növekedésnek indult. A mankoceb engedélyét azóta visszavonták, ezért az már nem használható. Minden készítménynél ellenőrizze az aktuális kajszi-engedélyt a NÉBIH adatbázisában.
Gyakori kérdések
Meg lehet menteni a gutaütött kajszifát?
A fitoplazmás fertőzésre nincs gyógyító kezelés. Ha egy ágon a háncs körben elhalt, az ág elpusztul; az ESFY-vel fertőzött fát fertőzési forrásként érdemes kivágni. Baktériumos vagy gombás rákosodásnál a beteg részek kivágása lassíthatja a folyamatot.
Miért pusztulnak a fák körkörösen az ültetvényben?
A beteg fa körüli körkörös pusztulás a NÉBIH szerint valószínűleg a szilva-levélbolha terjesztő tevékenységére vezethető vissza.
Melyik alanyt válasszam?
Az alany önmagában nem véd. A hazai vizsgálatban a szilvatörzs-közbeoltású ‘Myrobalan’ alanyon volt a legkisebb a fapusztulás, de az eredmény fajtánként eltért, ezért a fajta–alany kombináció a döntő.
Miért hajt ki télen a kajszifám?
Az enyhe téli kihajtás és virágzás a fitoplazmás fertőzés jellemző tünete lehet, ilyenkor érdemes a fát megjelölni és a következő vegetációban megfigyelni vagy bevizsgáltatni.
Összefoglalás
A kajszipusztulás mögött ritkán áll egyetlen ok. A fitoplazma, a Pseudomonas és a Cytospora gyakran együtt fertőz, a fagy, a rossz termőhely és a legyengült kondíció pedig megnyitja előttük az utat. A megelőzés négy pillére az egészséges szaporítóanyag, a jól megválasztott alany–nemes kombináció, a fagyzugmentes, vízállástól mentes termőhely, valamint a beteg fák, a sarjak és a vektor következetes visszaszorítása.


