Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakcikkek

Szegecsfejű gyökérgomba: gyökérrothadás szőlőben, gyümölcsösben

Farmit szerkesztőség·

A szegecsfejű gyökérgomba (Roesleria subterranea) talajlakó kórokozó, amely a szőlő és a gyümölcsfák gyökereit rothasztja el, és a fertőzött növényt néhány év alatt elpusztíthatja. Ellene hatékony közvetlen védekezés nem ismert, ezért a gyakorlatban a megelőzés a fő eszköz: egészséges, igazolt eredetű szaporítóanyag, a fertőzött területek kerülése az újratelepítésnél, és a talaj széthurcolásának megakadályozása. A témáról 2014-ben, a faiskolai behurcolás veszélye kapcsán írtunk először; azóta az európai növényegészségügyi értékelések finomították a kockázatképet, a lényeg azonban nem változott.

Milyen kórokozó a szegecsfejű gyökérgomba?

A Roesleria subterranea fakultatív parazita gomba: élő gyökereken kórokozóként, elhalt gyökérmaradványokon és a talajban szaprotrófként is képes megélni. Sokáig gyenge parazitának, a szőlő kisebb jelentőségű kórokozójának tartották, a 2010-es évek elejére azonban német szőlőkben súlyos károkat írtak le: egyes ültetvényekben a tőkék közel felén pusztulást, akár 80%-os termésveszteséget figyeltek meg. Az EPPO szerint a fertőzött növények 2–3 év alatt elpusztulhatnak, ezért a kutatók ma komoly veszélyként kezelik.

Nevét jellegzetes termőtestéről kapta. A gyökerek felszínén apró, nyeles, szegecs- vagy szögfejre emlékeztető, zöldesszürke termőtestek (apotéciumok) fejlődnek. Ezek főként ősszel jelennek meg, és a kiásott gyökereken szabad szemmel vagy kézi nagyítóval jól láthatók.

Elterjedés és gazdanövények

Az EPPO (Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet) 2012-es összefoglalója szerint a gombát Európában többek között Ausztriából, Franciaországból, Németországból, Magyarországról, Olaszországból, Romániából és Svájcból jelezték, Európán kívül Kanadából, az Egyesült Államokból és Új-Zélandról, de vélhetően ennél szélesebb körben elterjedt. Az EPPO egy későbbi értékelése megjegyzi, hogy a gyümölcsfákban okozott gazdasági kárra vonatkozó bizonyítékok nagy része magyar kutatásokból származik, amelyek a gombát az újratelepítési betegséggel és a fák korai pusztulásával hozták összefüggésbe.

Növénycsoport Ismert gazdanövények
Szőlő Vitis fajok – a leggyakoribb gazda
Almatermésűek alma, körte, birs
Csonthéjasok Prunus fajok (például szilva, cseresznye, kajszi, őszibarack, mandula)
Héjas gyümölcsűek dió, mogyoró
Egyéb fás szárúak rózsa, fűz, nyár, hárs, szeder

Tünetek: miért nehéz időben felismerni?

A gomba a gyökereket fertőzi: igen vékony hifái a sejtekben és a sejtek között növekedve roncsolják a – gyakran már eleve legyengült – fás szöveteket, és a gyökér elkorhad. A föld feletti részeken csak akkor jelentkeznek tünetek, amikor a gyökérpusztulás már előrehaladott; addigra a növény rendszerint menthetetlen.

  • Lombtünetek: gyenge hajtásnövekedés, rövid, csökevényes hajtások, a levélszél előbb enyhe sárgulása, majd elhalása.
  • Gyökértünetek: rothadó, korhadó gyökerek; ősszel a felszínen a jellegzetes szürkés, szegecsfejű termőtestek.
  • Ültetvényszintű kép: foltszerűen, egymás melletti tőkéken vagy fákon, körkörösen terjedő leromlás, gyakran újratelepített területen.

Mivel a lombtünetek nem fajlagosak, és más gyökér- vagy gyökérnyakbetegségek, illetve tápanyag- és vízellátási zavarok is hasonló képet adnak, a diagnózishoz a gyökerek kiásása és vizsgálata szükséges. Kétes esetben a mintát növénykórtani laboratóriumba kell küldeni, ahol a terepi tünetek és a termőtestek alaktani vizsgálata mellett DNS-alapú (PCR) vizsgálat is segítheti a diagnózist.

Hogyan terjed: faiskola, talaj, gépek

A gomba a talajban évekig fennmarad, akkor is, ha a fertőzött tőkéket vagy fákat eltávolították, ezért a régi ültetvény helyére telepített új növények is megfertőződhetnek. Az EPPO szerint a terjedés útjai sokfélék és részben ma sem tisztázottak; a lehetséges utak:

  • a víz;
  • fertőzött növényi anyag, köztük gyökeres szaporítóanyag;
  • fertőzött talaj áthelyezése, tereprendezés;
  • talajjal szennyezett gépek és eszközök.

A faiskolai behurcolás kockázatát a szakirodalom eltérően ítéli meg. Az EPPO gyümölcs-szakértői munkacsoportja ugyanakkor úgy találta, hogy a kórokozó a faiskolákban általában nincs jelen, az ültetvényekben viszont széles körben előfordul, ezért az ültetési anyagot nem tekintette jelentős terjedési útnak, és nem javasolta a szabályozott, nem karantén károsítók (RNQP) közé sorolását. A gyakorlati tanulság: a faiskolai eredet ellenőrzése fontos, de a legnagyobb kockázat a fertőzött terület újratelepítése.

Megelőzés a telepítéstől a művelésig

Szaporítóanyag-vásárlás

  • Csak engedéllyel rendelkező faiskolától vagy forgalmazótól vásároljon. A NÉBIH tájékoztatója szerint ellenőrizni kell, hogy a szaporítóanyag rendelkezik-e hivatalos certifikációs címkével, C.A.C. kategória esetén termelői címkével és növényútlevéllel; árutermő ültetvényhez ragaszkodjon a származási igazolvány kiállításához.
  • Átvételkor nézze meg a gyökérzetet: legyen ép, egészséges, bojtos, rothadás- és sérülésmentes. Nagyobb tétel vásárlásakor vigyen magával szakembert.
  • A gyökér rendkívül gyorsan veszít vizet, és a fás részeknél jóval fagyérzékenyebb, ezért az átvételtől a telepítésig védje a kiszáradástól és a fagytól.

Területválasztás és újratelepítés

  • Ahol korábban tőkék vagy fák foltszerűen pusztultak el, telepítés előtt vizsgáltassa meg a talajt és a visszamaradt gyökereket.
  • A kivágott ültetvény gyökérmaradványait a lehető legalaposabban távolítsa el, mert a gomba ezeken szaprotrófként is fennmarad.
  • Igazoltan fertőzött foltra ne telepítsen újra fogékony fás kultúrát (szőlőt, alma- vagy csonthéjas gyümölcsöt), mert az új növények is megfertőződhetnek.

Higiénia a művelés során

  • Fertőzött foltból ne vigyen talajt egészséges táblára; a gépeket és a talajjal érintkező eszközöket tisztítsa meg, mielőtt más táblára áll.
  • A beteg tőkéket vagy fákat gyökérzettel együtt távolítsa el, és ne hagyja a táblán.

Van-e védekezés?

Az EPPO összefoglalója szerint nem áll rendelkezésre hatékony védekezési módszer a Roesleria subterranea ellen. Kutatások folynak természetes antagonistákkal: laboratóriumi kettős tenyészetes vizsgálatokban a Trichoderma törzsek többsége és kilenc vizsgált Clonostachys törzs közül kettő gátolta a gomba növekedését, ezek az eredmények azonban még nem jelentenek a gyakorlatban alkalmazható, engedélyezett eljárást. Ha a jövőben biológiai készítmény kerül forgalomba, felhasználás előtt mindig ellenőrizze annak hazai engedélyét a NÉBIH növényvédő szer adatbázisában.

Gyakori kérdések

Meg lehet menteni a fertőzött szőlőtőkét vagy fát?

Nem. Mire a lombtünetek megjelennek, a gyökérzet jellemzően már súlyosan károsodott, gyógymód pedig nem ismert. A beteg növényt gyökerestül el kell távolítani.

Hogyan ismerhetem fel biztosan?

A kiásott gyökereken ősszel megjelenő apró, nyeles, zöldesszürke, szegecsfejű termőtestekről; ezek hiányában laboratóriumi vizsgálattal.

Telepíthetek oda, ahol korábban kipusztultak a tőkék?

Csak óvatosan: a gomba évekig fennmarad a talajban, ezért előbb vizsgáltassa meg a területet, távolítsa el a gyökérmaradványokat, és számoljon a fertőződés kockázatával.

Kell-e növényútlevél a vásárolt oltványhoz?

Igen, az ültetésre szánt növényeket növényútlevéllel kell forgalmazni; a NÉBIH a certifikációs vagy termelői címke és a származási igazolvány meglétének ellenőrzését is javasolja.

Összefoglalás

A szegecsfejű gyökérgomba lassan, rejtetten pusztít: a gyökereken kezdődik, a lombon csak a végső szakaszban látszik, és ellene nincs gyógymód. A védekezés a megelőzésen múlik: igazolt eredetű, ellenőrzött gyökérzetű szaporítóanyag, a pusztult foltok gondos kivizsgálása újratelepítés előtt, a gyökérmaradványok eltávolítása és a talaj széthurcolásának elkerülése.