Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakcikkek

A 2012-es kukoricakísérletek tanulságai: évjárat, tőszám, vetésidő

Mit tanított a 2012-es aszályév a kukoricatermesztésről? Évjárathatás, tőszám, vetésidő, elővetemény és tápanyag a hazai kísérletek tükrében.

Farmit szerkesztőség·

A 2012-es év a kukoricatermesztés egyik legsúlyosabb aszályéve volt: a KSH szerint az ország területének 87%-át sújtotta aszály, és a kukorica várt termésének mintegy 40%-a megsemmisült. A korabeli és az azóta végzett hazai kísérletek egybehangzó tanulsága, hogy ilyen években az évjárat, vagyis a vízellátás hatása minden más tényezőt felülír, a jól megválasztott tőszám, vetésidő, elővetemény és tápanyag-utánpótlás azonban jelentősen mérsékelheti a veszteséget.

A portál 2013-ban számolt be a 2012-es kukoricakísérletek eredményeiről a megelőző évek adataival összevetve. Az eredeti tanulmány nem érhető el; az alábbiakban a 2012-es év ellenőrizhető adatait és a hazai kísérletek mai ismereteit foglaljuk össze, és azt, mit jelentenek ezek a 2026-os termesztés számára.

2012 számokban

  • Aszály: a KSH mezőgazdasági számlákról szóló kiadványa szerint 2012-ben az ország 87%-át érintette aszály a Pálfai-féle index alapján.
  • Kukorica: a növény különösen megsínylette a rendkívül meleg és csapadékmentes heteket; a várt termés mintegy 40%-a veszett el, a kukorica kibocsátásának volumene az előzetes adatok szerint több mint 40%-kal csökkent.
  • Össztermés: a KSH szerint 2012-ben 4,7 millió tonna kukorica termett Magyarországon.

A visszaesést részben ellensúlyozta, hogy az aszály miatti terméskiesés a gabonafélék, valamint az ipari és takarmánynövények árát jelentősen, 19–25%-kal megemelte.

Évjárat és vízellátás: a legerősebb tényező

A kukorica a címerhányás és a szemképződés idején, hazai viszonyok között nagyjából július 15. és augusztus 20. között használja a legtöbb vizet. A címerhányást közvetlenül megelőző és az azt követő hím- és nővirágzás idején veszi fel vízigényének 50–60%-át, ezért az ekkor jelentkező hőség és szárazság okozza a legnagyobb kárt. Egy külföldi vizsgálat szerint, amelyet egy 2023-as hazai szakirodalmi áttekintés idéz, a generatív szakaszban jelentkező szárazságstressz 41,6–46,6%-kal, a vegetatív szakaszban jelentkező 18,6–26,2%-kal csökkentette a termést.

A tartamkísérletek az évjárathatás nagyságát is jól mutatják: egy hazai vizsgálatsorozatban azonos agrotechnika mellett a csapadékos évek átlagában 9,01 t/ha, az aszályos évek átlagában 5,60 t/ha volt a termés. 2012 ennek az ollónak a kedvezőtlen végét képviselte.

Tőszám: a hibridhez és a vízkészlethez igazítva

A kukorica termését a tápanyagellátás, a vetésidő és a tőszám szoros kölcsönhatásban határozza meg. A korszerű hibridek tenyészterület-igénye és tőszám-sűríthetősége jelentősen eltér a régebbiekétől, ezért a tőszámot mindig az adott hibrid ajánlásához, a talaj vízgazdálkodásához és a várható csapadékhoz kell igazítani.

  • Jó vízgazdálkodású, mély termőrétegű talajon a nagyobb tőszám kihasználja a termőképességet.
  • Gyenge vízgazdálkodású, aszályra hajlamos táblán a túl sűrű állomány hamarabb kimeríti a talaj vízkészletét, és virágzásra stresszbe kerül.
  • Aszályos térségben érdemes a jó egyedi produkciójú, a tőszám változására kevésbé érzékeny hibrideket előnyben részesíteni.

Vetésidő: a talajhőmérséklet és a virágzás időzítése

A kukorica hőösszegének számításakor 10 °C-os bázishőmérséklettel számolnak, a vetést pedig a talaj tartós felmelegedéséhez kell igazítani. A Debreceni Egyetem látóképi kísérletében 2023-ban, átlagos csapadékellátottságú évben, mészlepedékes csernozjom talajon április 17-i, április 24-i és május 23-i vetést hasonlítottak össze egy FAO 380-as és egy FAO 490-es hibriddel. A vetésidők közötti termésbeli különbség nem volt szignifikáns; a legjobb eredményt a korai hibrid az április 17-i (14,959 t/ha), a középérésű az április 24-i vetésben (14,208 t/ha) adta.

A szerzők szerint a jól megválasztott vetésidő javíthatja a víz- és tápanyag-hasznosulást, és segíthet, hogy a virágzás elkerülje a hőstresszes vagy aszályos időszakot. 2012 tanulsága is ez: a virágzás időzítése legalább annyira fontos, mint maga a vetés napja, ezért a hibrid éréscsoportját és a vetésidőt együtt kell megtervezni.

Elővetemény és tápanyag-utánpótlás

A vetésváltás aszályos évben különösen sokat ér. Egy hazai vizsgálat szerint az aszályos évjárat és a monokultúrás termesztés együttes hatására a kukorica termése 4,8–5,9 t/ha-ral csökkent. A monokultúrás kukorica termése szorosan követi a tenyészidőszak csapadékát, vagyis a monokultúra az évjárat hatását felerősíti.

  • Kalászos elővetemény után a kukorica jobb vízállapotú, kevésbé gyomos és kártevővel kevésbé fertőzött talajba kerül.
  • A tápanyag-utánpótlást talajvizsgálatra és reális termésszintre kell tervezni; aszályos évben a kijuttatott nitrogén egy része nem hasznosul, ezért a megosztott kijuttatás és a fejtrágyázás rugalmasabb megoldás.
  • A nitrátérzékeny területeken a trágyázási korlátozásokat és a nyilvántartási kötelezettséget a hatályos szabályok szerint be kell tartani.
Tényező Mit mutatott 2012 Gyakorlati teendő ma
Évjárat, vízellátás a várt termés mintegy 40%-a elveszett vízmegőrző talajművelés, aszálytűrő hibrid, kockázatmegosztás biztosítással
Virágzás időzítése a július–augusztusi hőség a virágzást és a szemtelítődést sújtotta éréscsoport és vetésidő összehangolása, hogy a virágzás ne essen a legforróbb hetekre
Tőszám a sűrű állomány gyorsabban kimeríthette a vízkészletet tőszám a hibrid ajánlása és a tábla vízgazdálkodása szerint
Elővetemény a monokultúra felerősítette az aszály hatását vetésváltás, kalászos elővetemény
Tápanyag a műtrágya hatása csapadék nélkül nem érvényesült talajvizsgálaton alapuló, megosztott nitrogénadagolás

Gyakori kérdések

Mekkora volt a kukoricatermés 2012-ben?

A KSH szerint 4,7 millió tonna. Az aszály miatt a várt termés mintegy 40%-a megsemmisült.

Csökkentsem a tőszámot aszályos évre számítva?

Gyenge vízgazdálkodású táblán indokolt lehet mérsékeltebb tőszám, de a pontos értéket a hibrid ajánlása és a tábla adottságai adják meg. Jó vízgazdálkodású talajon viszont a túl alacsony tőszám kedvező évben termésveszteséget okoz.

Megéri korábban vetni?

A korábbi vetés segíthet, hogy a virágzás a legforróbb időszak előtt lezajljon, de hideg talajba vetve a kelés elhúzódik. A vetést a talaj felmelegedéséhez és a hibrid éréscsoportjához kell igazítani.

Mennyit számít az elővetemény?

Aszályos évben sokat: a hazai vizsgálat szerint az aszály és a monokultúra együtt 4,8–5,9 t/ha terméskiesést okozott.

Összefoglalás

2012 megmutatta, hogy kukoricában az évjárat a legerősebb tényező, a vízhiány a virágzás idején a legkárosabb. A termelő ezt nem tudja kikapcsolni, de a vetésváltással, a hibridhez és a talajhoz igazított tőszámmal, a virágzást szem előtt tartó vetésidővel és a talajvizsgálaton alapuló, megosztott tápanyag-utánpótlással a kockázat érezhetően csökkenthető.