A 2012-es kukoricakísérletek tanulságai: évjárat, tőszám, vetésidő
Mit tanított a 2012-es aszályév a kukoricatermesztésről? Évjárathatás, tőszám, vetésidő, elővetemény és tápanyag a hazai kísérletek tükrében.
A 2012-es év a kukoricatermesztés egyik legsúlyosabb aszályéve volt: a KSH szerint az ország területének 87%-át sújtotta aszály, és a kukorica várt termésének mintegy 40%-a megsemmisült. A korabeli és az azóta végzett hazai kísérletek egybehangzó tanulsága, hogy ilyen években az évjárat, vagyis a vízellátás hatása minden más tényezőt felülír, a jól megválasztott tőszám, vetésidő, elővetemény és tápanyag-utánpótlás azonban jelentősen mérsékelheti a veszteséget.
A portál 2013-ban számolt be a 2012-es kukoricakísérletek eredményeiről a megelőző évek adataival összevetve. Az eredeti tanulmány nem érhető el; az alábbiakban a 2012-es év ellenőrizhető adatait és a hazai kísérletek mai ismereteit foglaljuk össze, és azt, mit jelentenek ezek a 2026-os termesztés számára.
2012 számokban
- Aszály: a KSH mezőgazdasági számlákról szóló kiadványa szerint 2012-ben az ország 87%-át érintette aszály a Pálfai-féle index alapján.
- Kukorica: a növény különösen megsínylette a rendkívül meleg és csapadékmentes heteket; a várt termés mintegy 40%-a veszett el, a kukorica kibocsátásának volumene az előzetes adatok szerint több mint 40%-kal csökkent.
- Össztermés: a KSH szerint 2012-ben 4,7 millió tonna kukorica termett Magyarországon.
A visszaesést részben ellensúlyozta, hogy az aszály miatti terméskiesés a gabonafélék, valamint az ipari és takarmánynövények árát jelentősen, 19–25%-kal megemelte.
Évjárat és vízellátás: a legerősebb tényező
A kukorica a címerhányás és a szemképződés idején, hazai viszonyok között nagyjából július 15. és augusztus 20. között használja a legtöbb vizet. A címerhányást közvetlenül megelőző és az azt követő hím- és nővirágzás idején veszi fel vízigényének 50–60%-át, ezért az ekkor jelentkező hőség és szárazság okozza a legnagyobb kárt. Egy külföldi vizsgálat szerint, amelyet egy 2023-as hazai szakirodalmi áttekintés idéz, a generatív szakaszban jelentkező szárazságstressz 41,6–46,6%-kal, a vegetatív szakaszban jelentkező 18,6–26,2%-kal csökkentette a termést.
A tartamkísérletek az évjárathatás nagyságát is jól mutatják: egy hazai vizsgálatsorozatban azonos agrotechnika mellett a csapadékos évek átlagában 9,01 t/ha, az aszályos évek átlagában 5,60 t/ha volt a termés. 2012 ennek az ollónak a kedvezőtlen végét képviselte.
Tőszám: a hibridhez és a vízkészlethez igazítva
A kukorica termését a tápanyagellátás, a vetésidő és a tőszám szoros kölcsönhatásban határozza meg. A korszerű hibridek tenyészterület-igénye és tőszám-sűríthetősége jelentősen eltér a régebbiekétől, ezért a tőszámot mindig az adott hibrid ajánlásához, a talaj vízgazdálkodásához és a várható csapadékhoz kell igazítani.
- Jó vízgazdálkodású, mély termőrétegű talajon a nagyobb tőszám kihasználja a termőképességet.
- Gyenge vízgazdálkodású, aszályra hajlamos táblán a túl sűrű állomány hamarabb kimeríti a talaj vízkészletét, és virágzásra stresszbe kerül.
- Aszályos térségben érdemes a jó egyedi produkciójú, a tőszám változására kevésbé érzékeny hibrideket előnyben részesíteni.
Vetésidő: a talajhőmérséklet és a virágzás időzítése
A kukorica hőösszegének számításakor 10 °C-os bázishőmérséklettel számolnak, a vetést pedig a talaj tartós felmelegedéséhez kell igazítani. A Debreceni Egyetem látóképi kísérletében 2023-ban, átlagos csapadékellátottságú évben, mészlepedékes csernozjom talajon április 17-i, április 24-i és május 23-i vetést hasonlítottak össze egy FAO 380-as és egy FAO 490-es hibriddel. A vetésidők közötti termésbeli különbség nem volt szignifikáns; a legjobb eredményt a korai hibrid az április 17-i (14,959 t/ha), a középérésű az április 24-i vetésben (14,208 t/ha) adta.
A szerzők szerint a jól megválasztott vetésidő javíthatja a víz- és tápanyag-hasznosulást, és segíthet, hogy a virágzás elkerülje a hőstresszes vagy aszályos időszakot. 2012 tanulsága is ez: a virágzás időzítése legalább annyira fontos, mint maga a vetés napja, ezért a hibrid éréscsoportját és a vetésidőt együtt kell megtervezni.
Elővetemény és tápanyag-utánpótlás
A vetésváltás aszályos évben különösen sokat ér. Egy hazai vizsgálat szerint az aszályos évjárat és a monokultúrás termesztés együttes hatására a kukorica termése 4,8–5,9 t/ha-ral csökkent. A monokultúrás kukorica termése szorosan követi a tenyészidőszak csapadékát, vagyis a monokultúra az évjárat hatását felerősíti.
- Kalászos elővetemény után a kukorica jobb vízállapotú, kevésbé gyomos és kártevővel kevésbé fertőzött talajba kerül.
- A tápanyag-utánpótlást talajvizsgálatra és reális termésszintre kell tervezni; aszályos évben a kijuttatott nitrogén egy része nem hasznosul, ezért a megosztott kijuttatás és a fejtrágyázás rugalmasabb megoldás.
- A nitrátérzékeny területeken a trágyázási korlátozásokat és a nyilvántartási kötelezettséget a hatályos szabályok szerint be kell tartani.
| Tényező | Mit mutatott 2012 | Gyakorlati teendő ma |
|---|---|---|
| Évjárat, vízellátás | a várt termés mintegy 40%-a elveszett | vízmegőrző talajművelés, aszálytűrő hibrid, kockázatmegosztás biztosítással |
| Virágzás időzítése | a július–augusztusi hőség a virágzást és a szemtelítődést sújtotta | éréscsoport és vetésidő összehangolása, hogy a virágzás ne essen a legforróbb hetekre |
| Tőszám | a sűrű állomány gyorsabban kimeríthette a vízkészletet | tőszám a hibrid ajánlása és a tábla vízgazdálkodása szerint |
| Elővetemény | a monokultúra felerősítette az aszály hatását | vetésváltás, kalászos elővetemény |
| Tápanyag | a műtrágya hatása csapadék nélkül nem érvényesült | talajvizsgálaton alapuló, megosztott nitrogénadagolás |
Gyakori kérdések
Mekkora volt a kukoricatermés 2012-ben?
A KSH szerint 4,7 millió tonna. Az aszály miatt a várt termés mintegy 40%-a megsemmisült.
Csökkentsem a tőszámot aszályos évre számítva?
Gyenge vízgazdálkodású táblán indokolt lehet mérsékeltebb tőszám, de a pontos értéket a hibrid ajánlása és a tábla adottságai adják meg. Jó vízgazdálkodású talajon viszont a túl alacsony tőszám kedvező évben termésveszteséget okoz.
Megéri korábban vetni?
A korábbi vetés segíthet, hogy a virágzás a legforróbb időszak előtt lezajljon, de hideg talajba vetve a kelés elhúzódik. A vetést a talaj felmelegedéséhez és a hibrid éréscsoportjához kell igazítani.
Mennyit számít az elővetemény?
Aszályos évben sokat: a hazai vizsgálat szerint az aszály és a monokultúra együtt 4,8–5,9 t/ha terméskiesést okozott.
Összefoglalás
2012 megmutatta, hogy kukoricában az évjárat a legerősebb tényező, a vízhiány a virágzás idején a legkárosabb. A termelő ezt nem tudja kikapcsolni, de a vetésváltással, a hibridhez és a talajhoz igazított tőszámmal, a virágzást szem előtt tartó vetésidővel és a talajvizsgálaton alapuló, megosztott tápanyag-utánpótlással a kockázat érezhetően csökkenthető.


