Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakcikkek

Az aszály árnyékában – a 2012-es kukoricaév tanulságai ma

Mit tanított a 2012-es aszály a kukoricatermesztőknek? KSH-adatok 2012-ről és 2022-ről, vízmegőrző technológia, hibridválasztás, aszálykár és vis maior.

Farmit szerkesztőség·

2012-ben az ország területének 87%-át sújtotta aszály, és a kukorica várt termésének mintegy 40%-a megsemmisült: a betakarított 4,7 millió tonna az előző évinek csupán 59%-a volt. Akkor ezt kivételes évnek gondoltuk, de 2022-ben még rosszabb jött, 2026 nyarán pedig a HungaroMet ismét azt jelezte, hogy a kukorica és a napraforgó állapota az ország egyes részein a 2022-esnél is rosszabb. A 2012-es év legfontosabb tanulsága ezért ma is érvényes: a kukoricatermesztést a víz körül kell megtervezni – a talajműveléstől a hibridválasztáson át a kockázatkezelésig.

Mi történt 2012-ben?

Az aszályos év értékelését 2013 elején egy Komárom-Esztergom vármegyei családi gazdaság tapasztalatain keresztül mutattuk be. A számok azóta véglegesek. A KSH szerint a szárazság a betakarított növények mennyiségét számottevően csökkentette, a kukorica pedig különösen megsínylette a rendkívül meleg és csapadékmentes heteket. A gabonafélék termése 24%-kal esett vissza, a kukorica termésátlaga 39%-kal csökkent. A búza 1,1 millió hektáron 4 millió tonnát adott, közel 3%-kal kevesebbet, mint 2011-ben – a korán betakarított kalászosokat a nyári aszály kevésbé érintette. A szőlőt tavaszi fagy és aszály egyaránt károsította, a szüret ötödével elmaradt az előző évitől.

2012 és 2022: két aszályév számokban

Mutató 2012 2022
Kukoricatermés 4,7 millió tonna (a 2011. évi 59%-a) 2,8 millió tonna (2021-hez képest −57%)
Kukorica termésátlaga −39% az előző évhez képest 3,4 t/ha (−44% 2021-hez, −55% az ötéves átlaghoz)
Kukorica betakarított területe – 820 ezer ha (vetésterület: 983 ezer ha)
Gabonatermés összesen 10,3 millió tonna (−24%) 8,8 millió tonna
Búza termésátlaga 11%-os csökkenés 4,4 t/ha (2021-ben rekord 5,9 t/ha)

A KSH szerint 2022-ben a kukorica termésátlaga még a búzáét sem érte el, és ilyen alacsony hozamra több mint ötven éve nem volt példa. Sok helyen zöldbetakarítás vagy betárcsázás mellett döntöttek a gazdák. Az alföldi nagy kukoricatermő vármegyékben az átlag elmaradt az országostól, míg a nyugati, kisebb csapadékhiányú Zalában és Vasban lett a legnagyobb.

Mit tanultunk a talajról és a vízről?

Az aszályévek legfontosabb tanulsága, hogy a kukorica termését nem a nyári csapadék, hanem a tél végén a talajban tárolt víz és annak megőrzése dönti el. A gyakorlatban ez a következőket jelenti:

  • Tarlóhántás és lezárás az előveteményt követően, hogy a nyári–őszi csapadék a talajba jusson, és ne párologjon el.
  • Kevesebb, sekélyebb menet tavasszal: minden felesleges talajmunka nedvességet visz el a magágyból.
  • Tömörödés kerülése: a tömör réteg alatt a gyökér nem éri el a mélyebb vízkészletet, ezért a kukorica előbb kerül vízhiányba.
  • Növényi maradványok a felszínen: a mulcs csökkenti a párolgást és a talaj felmelegedését. A KAP feltételességi szabályai között a 6. számú HMKÁ-előírás amúgy is minimális talajtakarást ír elő.
  • Öntözés ott, ahol vízjog és vízforrás van: aszályos évben az öntözött és a nem öntözött kukorica közötti különbség akár a teljes termés is lehet.

Hibridválasztás, vetés, tápanyag

A hibrid tenyészideje (FAO-száma) legyen összhangban a termőhely vízellátásával és hőösszegével: aszályra hajlamos területen a hosszabb tenyészidejű hibridek nagyobb termőképessége sokszor nem tud kibontakozni. Érdemes a gazdaságon belül több, eltérő érésidejű hibridet vetni, mert így a virágzás nem egyetlen hétre esik, és egy-egy hőhullám nem a teljes területet sújtja. A tőszámot a termőhely vízszolgáltató képességéhez kell igazítani. A nitrogénadagot a talajvizsgálat és a reális – nem a rekordévekhez igazított – termésszint alapján kell tervezni, mert száraz évben a kijuttatott nitrogén kevésbé hasznosul, a túlzott adag pedig nem térül meg. A megosztott kijuttatással a fejtrágyázás az évjárat alakulásához igazítható.

Vetésszerkezet: hol van még helye a kukoricának?

Az ismétlődő aszályok a vetésszerkezetet is átalakítják. A kilencvenes évek közepétől 2021-ig a búzát és a kukoricát egyaránt nagyjából egymillió hektárról takarították be évente, azóta a kukorica területe csökken, a napraforgóé nő. A KSH 2025-ös vetésterületi adatai szerint kukoricát 770 ezer, napraforgót 717 ezer hektáron vetettek. A kukorica ma ott versenyképes, ahol jó a talaj vízgazdálkodása, vagy öntözni lehet; a gyenge, aszályérzékeny területeken a vetésváltás és a szárazságot jobban tűrő növények aránya nő.

Kockázatkezelés: aszálykár és vis maior

Az aszály ma már a gazdálkodás kiszámítható kockázata, amelyre adminisztratívan is fel kell készülni.

  • Mi számít aszálynak? A Magyar Államkincstár tájékoztatója szerint aszály az a jelenség, amikor a vegetációs időszakban harminc egymást követő napon belül a csapadék nem éri el a 10 mm-t, vagy nem éri el a 25 mm-t és legalább tizenöt napon 31 °C fölötti a napi maximum-hőmérséklet. Az aszály fennállásának megállapításához az agro.met.hu adataira lehet támaszkodni.
  • Vis maior bejelentés: ha az aszály miatt egyes támogatási feltételeket nem lehet teljesíteni, a bekövetkezéstől számított 21 napon belül lehet vis maior bejelentést tenni. 2026-ban az agrárminiszter közleményben ismerte el az április 1. és május 12. közötti időszakra az országos vis maior helyzetet (három járás kivételével); erre az időszakra az aszályt igazoló dokumentumot nem kell csatolni.
  • Agrárkár-enyhítés: az agrárkár-enyhítési rendszerben tett kárbejelentés nem minősül vis maior kérelemnek, ezt külön kell megtenni. A kárenyhítő juttatás egyik feltétele a hatályos törvény szerint, hogy az érintett növénykultúrában a gazdaság üzemi szintű hozamérték-csökkenése meghaladja a 15%-ot; a bejelentési és kérelmezési határidőket minden évben a Kincstár közleményeiből kell ellenőrizni.

Gyakori kérdések

Mennyi kukorica termett Magyarországon 2012-ben?

A KSH szerint 4,7 millió tonna, ami az előző évi termés 59%-a; a termésátlag 39%-kal csökkent. Az ország területének 87%-át érintette aszály.

Melyik volt a súlyosabb, a 2012-es vagy a 2022-es aszály?

A kukorica szempontjából a 2022-es: 2,8 millió tonna termett 3,4 t/ha átlaggal, ilyen alacsony hozamra a KSH szerint ötven éve nem volt példa.

Mikor kell bejelenteni az aszálykárt?

A vis maior bejelentést a bekövetkezéstől számított 21 napon belül lehet megtenni; az agrárkár-enyhítési kárbejelentés ettől független, külön eljárás. A pontos határidőket a Magyar Államkincstár aktuális tájékoztatója tartalmazza.

Érdemes-e aszályos területen kukoricát vetni?

Csak jó vízgazdálkodású talajon, vízmegőrző technológiával, a termőhelyhez illő tenyészidejű hibriddel – vagy öntözéssel. Gyenge, aszályérzékeny területen a vetésváltás kisebb kockázatot jelent.

Összefoglalás

A 2012-es aszály a kukorica várt termésének mintegy 40%-át vitte el, a 2022-es ennél is többet. A két év együtt azt mutatja, hogy a szélsőség ma már a rendszer része. A termelői válasz a talaj vízkészletének megőrzése, a termőhelyhez illő hibrid és tőszám, a reális termésszintre tervezett tápanyag-utánpótlás, a vetésszerkezet átgondolása és a kárbejelentési szabályok pontos ismerete.