Fejtrágyázzunk, de mennyi nitrogénnel?
A nitrogén a termés mennyiségét és minőségét is egyaránt jelentősen befolyásolja. A kijuttatott műtrágya hatóanyagok közül volumenben és értékben is a legnagyobb a felhasználása. Jelentősége és fontossága ellenére a dózisok megállapítása vagy empirikus, vagy a kevésbé pontos humuszból történő becslés alapján történik.
A változó jogi, közgazdasági, környezetvédelmi szabályozás, a változó piaci feltételek, és a folyamatosan változó árak a felhasznált anyagok, kemikáliák területén, egyre inkább egyértelművé teszik, hogy ki kell aknázni mindazokat lehetőségeket, amelyekkel a jövedelmet stabilizálni, illetve növelni tudjuk. Nagy tartalékaink vannak a tápanyag ellátás területén is. Használni, alkalmazni kell azokat az eljárásokat, amelyek a hatékony és környezetkímélő tápanyag ellátást biztosítják. Részben a támogatások, az AKG program, illetve a szakmai igényesség kapcsán egyre több termelő, gazdálkodó végeztet a területén talajvizsgálatot, és egyre többen ez alapján készítik el tápanyag ellátási tervüket. A bővített talajvizsgálati módszert ajánlatos megrendelni, ami 14 vizsgálati paramétert tartalmaz.
A szaktanácsadói rendszerek gyenge pontja
Több szaktanácsadási rendszer van, amelyekkel meghatározhatjuk a növényeink trágyaigényét, úgy a makro, mint a mikroelemek vonatkozásában. Ezeknek a vizsgálati és szaktanácsadási rendszereknek azonban van egy gyenge pontja, a nitrogénszámítás. A szükséges nitrogén adag számítása nem mért laboratóriumi eredményre, hanem a humusz tartalomból történő kalkuláció alapján készül.
A növények gyökéren keresztül elsősorban nitrátok és ammónium formájában veszik fel a nitrogént. Ennek mennyisége alapvetően függ a termőhelytől, de különböző körülmények, mint
– az elővetemény, annak műtrágyázása, termése, betakarítása
– a szármaradványok mennyisége
– a klimatikus tényezők
– a talaj biológiai aktivitása…. az adott éven felvehető mennyiséget nagy mértékben befolyásolja.
Ezeknek az ingadozásoknak a nitrogén adagban történő kifejezésére a humuszból számított értékek nem adnak megbízható támpontot. Előfordulhat, hogy többet adunk ki a szükségesnél, vagy esetleg kevesebbet.
A nitrogén szerepe, jelentősége
elem, nélkülözhetetlen része a fehérjéknek, aminosavaknak, nukleinsavaknak, enzimeknek, nukleotidoknak az örökletes tulajdonságokat hordozó anyagoknak stb. A növények életében meghatározó szerepet tölt be, hiánya vagy többlete jelentősen hat a termés minőségére és mennyiségére egyaránt.
A nitrogén hiány tünetei:
– csökkent növekedés
– csökkent fehérjeképződés
– a növények vegetatív fejlődése lerövidül
– korábbi reproduktív szakasz
– a fehérjetartalom csökken
– a keményítő és cukor mennyisége nő
– a magvak korábban érnek, de aprók
– a szemtermés kisebb lesz
– a bokrosodás ilyenkor kisebb mértékű
– fakó, kicsiny, világos színű levelek
– a szénhidrát többlet gyakran antocianidin képződéshez vezet, a növény vöröses
színárnyalatú lesz
– elszíneződés kezdődik az idősebb leveleken, gyakran idő előtt lehullanak
– a gabonáknál a bokrosodási fázisban világoszöld színnel jelentkezik
– az állomány hiányos…
A nitrogén túltrágyázás következményei:
– elem antagonizmus
– sötétzöld üde növényzet
– széles levelű lédús növények
– fokozott vegetatív fejlődés
– kései érés / magas segéd üzemági költségek/
– megdőlés (gabonáknál)
– fellazult szövetek, a betegség ellenállóság csökken
– csökken a télállóság
– nő a fehérje tartalom / sörárpa/
– csökken a cukor kihozatal / cukorrépa/
– alacsonyabb olajtartalom / olajos növények/
– csökken az eltarthatóság / zöldség, gyümölcs/ …
A teljesség igénye nélkül felsorolt tünetekből, következményekből látható az optimális nitrogén adag meghatározásának a fontossága. Az optimalizálással nem minden esetben a maximális termés elérését célozzuk meg, hanem elfogadható termés mennyiséget a kívánt minőség elérése mellett. Például sörárpánál az a termesztési cél, hogy a fehérje tartalom ne haladja meg a 11,5 %-ot, cukorrépánál a tövenkénti 1,2-1,6 g nitrogén biztosításával a nagy termés elérése mellett a cukortartalom is megfelelő, jó cukor kihozatali mutatóval.
A nem megfelelő nitrogén adagolás jövedelem csökkentő akkor, ha nem adunk elegendő mennyiséget, mert a termés mennyisége és minősége elmarad az optimálistól, de jövedelem csökkentő abban az esetben is ha túl adagoljuk, mert romlik a növény egészségügyi állapota és csak többlet költséggel tudjuk megvédeni. Esetenként rontja a minőséget, valamint indokolatlanul drágítja a termelést.
A nitrogén a talajban nem akkumulálódik, így szükségesnél több kijuttatása a pazarláson túl környezetvédelmi problémát is okozhat.
Hazai műtrágya felhasználásban a legnagyobb mennyiségben és értékben a nitrogénféleségeket használjuk, ennek ellenére a kijuttatott adagok meghatározása itt a legpontatlanabb. Egyrészt tapasztalati úton próbáljuk a kijuttatandó mennyiséget meghatározni, másrészt a humuszból kalkulált értékeket alkalmazzuk. Egyik módszer sem elfogadható pontosságú így a legnagyobb mennyiségben és értékben felhasznált műtrágyaféleséget alkalmazzuk feltehetően a legkisebb hatékonysággal.
Lehetőség a nitrogén felhasználás optimalizálására: Az Nmin vizsgálati módszer
Az Nmin módszer a talajok ásványi – mineralizálható, a szerves anyagokból lebomló – nitrogén tartalmának mérésén alapul. Ez azt jelenti, hogy a javasolt kijuttatandó mennyiség meghatározásánál figyelembe veszi az adott mélységű talajréteg mért ásványi nitrogén tartalmát. A humuszból számított hosszú távú nitrogénszolgáltató képességen túl, ismert a talaj induló nitrogén tőkéje.
Tehát a módszer lényege: tél végén, kora tavasszal a talaj 0-30 és 30-60 cm-es rétegéből vett talajminták NH4, NO2, NO3 vizsgálatával a korai, rendelkezésre álló nitrogén mennyiségét meghatározzuk. A kapott eredményt összevetve a termeszteni kívánt növény igényével, pontos adatot kapunk arról, hogy mennyi nitrogén hatóanyagot kell kiadnunk a tavaszi fejtrágyázások során.
A talajvizsgálatoknál a legnagyobb hibaforrás a mintavételezés. A minták vétele esetenként fagyos földből, 0-60 cm-es mélységből történjen, ezért a pontos, megbízható mintavételezésre a gépi mintavevők alkalmasak. A mintavételezésre csak 5 Celsius fok alatti talajok alkalmasak, mert e felett megindul a humuszból történő mineralizáció is. A műtrágya kijuttatást pedig az időjárási körülmények és a jogszabály adta lehetőségekhez mérten, minél korábban el kell végezni.
A vizsgálatokat célszerű és ajánlott az alkalmazott területen növény analitikai vizsgálatokkal is kiegészíteni. Ezzel ellenőrizzük a szaktanács helyességét, illetve ez alapján tovább pontosítható a szükséges hatóanyag mennyisége. Ezen túlmenően tájékoztatást kapunk a növény tápanyag ellátottságáról, a többi tápelem egymáshoz viszonyított arányáról, ha szükséges mikroelem pótlás lobtrágyákkal, ehhez is kapunk támpontot.
A vett minta egyben alkalmas az SO4 vizsgálatok elvégzésére is. Hazánk talajainak kénellátottsága jelentős területen nem kielégítő, esetenként csökkenti a kiadott nitrogén műtrágya hasonulását és kedvezőtlenül befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét is.
A tavaszi nitrogén műtrágyázási terv döntés előkészítéséhez jelentős segítséget nyújt az Nmin módszerre alapozott szaktanács, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül ennek költségét.
Jelenlegi árakon számolva ez nem több hektáronként, mint 4-5 kg nitrogén hatóanyag ára.
Összefoglalva: A termelés során a legnagyobb mennyiségben és értékben felhasznált, a termés mennyiségére és minőségére legnagyobb befolyással bíró nitrogén hatóanyag kijuttatandó adagjának meghatározása meglehetősen pontatlan. A pontosításra régóta alkalmazott és megbízható módszer áll a rendelkezésünkre, ez az Nmin vizsgálati módszer, melynek hektáronkénti költsége nem több mint 4-5 kg nitrogén hatóanyag ára. A módszerrel lehetséges, hogy csökken a nitrogén műtrágya felhasználás, – bár ez nem biztos – de az igen, hogy a kiadott hatóanyag oda kerül, ahol a legnagyobb hatékonysággal érvényesül és a legnagyobb jövedelmet hozza – és ez a fő cél.
dr. Térmeg János
szaktanácsadó


