Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakcikkek

Fejtrágyázzunk, de mennyi nitrogénnel?

Farmit szerkesztőség·

A nitrogén a termés mennyiségét és minőségét is egyaránt jelentősen befolyásolja. A kijuttatott műtrágya hatóanyagok közül volumenben és értékben is a legnagyobb a felhasználása. Jelentősége és fontossága ellenére a dózisok megállapítása vagy empirikus, vagy a kevésbé pontos humuszból történő becslés alapján történik.  

A változó jogi, közgazdasági, környezetvédelmi szabályozás, a változó piaci feltételek, és a folyamatosan változó árak a felhasznált anyagok, kemikáliák területén, egyre inkább egyértelművé teszik, hogy ki kell aknázni mindazokat lehetőségeket, amelyekkel a jövedelmet stabilizálni, illetve növelni tudjuk. Nagy tartalékaink vannak a tápanyag ellátás területén is.  Használni, alkalmazni kell azokat az eljárásokat, amelyek a hatékony és környezetkímélő tápanyag ellátást biztosítják. Részben a támogatások, az AKG program, illetve a szakmai igényesség kapcsán egyre több termelő, gazdálkodó végeztet a területén talajvizsgálatot, és egyre többen ez alapján készítik el tápanyag ellátási tervüket. A bővített talajvizsgálati módszert ajánlatos megrendelni, ami 14 vizsgálati paramétert tartalmaz.

A szaktanácsadói rendszerek gyenge pontja

Több szaktanácsadási rendszer van, amelyekkel meghatározhatjuk a növényeink trágyaigényét, úgy a makro, mint a mikroelemek vonatkozásában. Ezeknek a vizsgálati és szaktanácsadási rendszereknek azonban van egy gyenge pontja, a nitrogénszámítás. A szükséges nitrogén adag számítása nem mért laboratóriumi eredményre, hanem a humusz tartalomból történő kalkuláció alapján készül.

A növények gyökéren keresztül elsősorban nitrátok és ammónium formájában veszik fel a nitrogént. Ennek mennyisége alapvetően függ a termőhelytől, de különböző körülmények, mint

– az elővetemény, annak műtrágyázása, termése, betakarítása

– a szármaradványok mennyisége

– a klimatikus tényezők

– a talaj biológiai aktivitása…. az adott éven felvehető mennyiséget nagy mértékben befolyásolja.   

Ezeknek az ingadozásoknak a nitrogén adagban történő kifejezésére a humuszból számított értékek nem adnak megbízható támpontot. Előfordulhat, hogy többet adunk ki a szükségesnél, vagy esetleg kevesebbet.  




A nitrogén szerepe, jelentősége

elem, nélkülözhetetlen része a fehérjéknek, aminosavaknak, nukleinsavaknak, enzimeknek, nukleotidoknak az örökletes tulajdonságokat hordozó anyagoknak stb. A növények életében meghatározó szerepet tölt be,  hiánya vagy többlete jelentősen hat a termés minőségére és mennyiségére egyaránt.

A nitrogén hiány tünetei:

– csökkent növekedés

– csökkent fehérjeképződés

– a növények vegetatív fejlődése lerövidül

– korábbi reproduktív szakasz

– a fehérjetartalom csökken

– a keményítő és cukor mennyisége nő

– a magvak korábban érnek, de aprók

– a szemtermés kisebb lesz

– a bokrosodás ilyenkor kisebb mértékű

– fakó, kicsiny, világos színű levelek                        

– a szénhidrát többlet gyakran antocianidin képződéshez vezet, a növény vöröses

színárnyalatú lesz                    

– elszíneződés kezdődik az idősebb leveleken, gyakran idő előtt lehullanak

– a gabonáknál a bokrosodási fázisban világoszöld színnel jelentkezik

– az állomány hiányos…














A nitrogén túltrágyázás következményei:

– elem antagonizmus

– sötétzöld üde növényzet

– széles levelű lédús növények

– fokozott vegetatív fejlődés

– kései érés / magas segéd üzemági költségek/

– megdőlés (gabonáknál)

– fellazult szövetek, a betegség ellenállóság csökken

– csökken a télállóság

– nő a fehérje tartalom / sörárpa/

– csökken a cukor kihozatal / cukorrépa/

– alacsonyabb olajtartalom / olajos növények/

– csökken az eltarthatóság / zöldség, gyümölcs/ …











A teljesség igénye nélkül felsorolt tünetekből, következményekből látható az optimális nitrogén adag meghatározásának a fontossága. Az optimalizálással nem minden esetben a maximális termés elérését célozzuk meg, hanem elfogadható termés mennyiséget a kívánt minőség elérése mellett.  Például sörárpánál az a termesztési cél, hogy a fehérje tartalom ne haladja meg a 11,5 %-ot, cukorrépánál a tövenkénti 1,2-1,6 g nitrogén biztosításával a nagy termés elérése mellett a cukortartalom is megfelelő, jó cukor kihozatali mutatóval. 

A nem megfelelő nitrogén adagolás jövedelem csökkentő akkor, ha nem adunk elegendő mennyiséget, mert a termés mennyisége és minősége elmarad az optimálistól, de jövedelem csökkentő abban az esetben is ha túl adagoljuk, mert romlik a növény egészségügyi állapota és csak többlet költséggel tudjuk megvédeni. Esetenként rontja a minőséget, valamint indokolatlanul drágítja a termelést.

A nitrogén a talajban nem akkumulálódik, így szükségesnél több kijuttatása a pazarláson túl környezetvédelmi problémát is okozhat.

Hazai műtrágya felhasználásban a legnagyobb mennyiségben és értékben a nitrogénféleségeket használjuk, ennek ellenére a kijuttatott adagok meghatározása itt a legpontatlanabb. Egyrészt tapasztalati úton próbáljuk a kijuttatandó mennyiséget meghatározni, másrészt a humuszból kalkulált értékeket alkalmazzuk. Egyik módszer sem elfogadható pontosságú így a legnagyobb mennyiségben és értékben felhasznált műtrágyaféleséget alkalmazzuk feltehetően a legkisebb hatékonysággal.

Lehetőség a nitrogén felhasználás optimalizálására: Az Nmin  vizsgálati módszer

Az Nmin módszer a talajok ásványi – mineralizálható, a szerves anyagokból lebomló – nitrogén tartalmának mérésén alapul. Ez azt jelenti, hogy a javasolt kijuttatandó mennyiség meghatározásánál figyelembe veszi az adott mélységű talajréteg mért ásványi nitrogén tartalmát. A humuszból számított hosszú távú nitrogénszolgáltató képességen túl, ismert a talaj induló nitrogén tőkéje.

Tehát a módszer lényege: tél végén, kora tavasszal a talaj 0-30 és 30-60 cm-es rétegéből vett talajminták NH4, NO2, NO3 vizsgálatával a korai, rendelkezésre álló nitrogén mennyiségét meghatározzuk. A kapott eredményt összevetve a termeszteni kívánt növény igényével, pontos adatot kapunk arról, hogy mennyi nitrogén hatóanyagot kell kiadnunk a tavaszi fejtrágyázások során.

A talajvizsgálatoknál a legnagyobb hibaforrás a mintavételezés. A minták vétele esetenként fagyos földből, 0-60 cm-es mélységből történjen, ezért a pontos, megbízható mintavételezésre a gépi mintavevők alkalmasak. A mintavételezésre csak 5 Celsius fok alatti talajok alkalmasak, mert e felett megindul a humuszból történő mineralizáció is.  A műtrágya kijuttatást pedig az időjárási körülmények és a jogszabály adta lehetőségekhez mérten, minél korábban el kell végezni.

A vizsgálatokat célszerű és ajánlott az alkalmazott területen növény analitikai vizsgálatokkal is kiegészíteni. Ezzel ellenőrizzük a szaktanács helyességét, illetve ez alapján tovább pontosítható a szükséges hatóanyag mennyisége. Ezen túlmenően tájékoztatást kapunk a növény tápanyag ellátottságáról, a többi tápelem egymáshoz viszonyított arányáról, ha szükséges mikroelem pótlás lobtrágyákkal, ehhez is kapunk támpontot.


A vett minta egyben alkalmas az SO4 vizsgálatok elvégzésére is. Hazánk talajainak kénellátottsága jelentős területen nem kielégítő, esetenként csökkenti a kiadott nitrogén műtrágya hasonulását és kedvezőtlenül befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét is.

A tavaszi nitrogén műtrágyázási terv döntés előkészítéséhez jelentős segítséget nyújt az Nmin módszerre alapozott szaktanács, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül ennek költségét.

Jelenlegi árakon számolva ez nem több hektáronként, mint 4-5 kg nitrogén hatóanyag ára.


Összefoglalva: A termelés során a legnagyobb mennyiségben és értékben felhasznált, a termés mennyiségére és minőségére legnagyobb befolyással bíró nitrogén hatóanyag kijuttatandó adagjának meghatározása meglehetősen pontatlan. A pontosításra régóta alkalmazott és megbízható módszer áll a rendelkezésünkre, ez az Nmin vizsgálati módszer, melynek hektáronkénti költsége nem több mint 4-5 kg nitrogén hatóanyag ára.  A módszerrel lehetséges, hogy csökken a nitrogén műtrágya felhasználás, – bár ez nem biztos – de az igen, hogy a kiadott hatóanyag oda kerül, ahol a legnagyobb hatékonysággal érvényesül és a legnagyobb jövedelmet hozza – és ez a fő cél.

dr. Térmeg János

szaktanácsadó