Két aszályos év után: gyomirtási tanulságok – nem csak kukoricában
Mit tanultunk a 2011–2012-es aszályból a gyomirtásban? Bemosó csapadék, talajhoz igazított dózis, posztemergens tartalék, kivont hatóanyagok, parlagfű.
Aszályos évben a gyomirtás két ponton bukik el leggyakrabban: a talajra kijuttatott, preemergens szerek bemosó csapadék nélkül nem fejtik ki a hatásukat, a gyomok pedig a szakaszos esők után több hullámban kelnek, így egyetlen kezelés ritkán elég. A 2011-es és 2012-es száraz évek legfontosabb tanulsága ezért máig érvényes: a gyomirtást a talajhoz, az időjáráshoz és a tényleges gyomkeléshez kell igazítani, és mindig kell tartalék posztemergens lehetőség. A portál 2013-ban foglalkozott először a témával; azóta több meghatározó talajherbicid-hatóanyag uniós engedélye megszűnt, ami a tervezést tovább nehezíti.
Mit mutatott meg a 2012-es aszály?
A KSH mezőgazdasági számlarendszere szerint 2012-ben az ország területének 87%-át sújtotta aszály a Pálfai-féle index alapján. A kukorica különösen megsínylette a rendkívül meleg és csapadékmentes heteket: a várt termés mintegy 40%-a megsemmisült. Gabonából 2,8 millió hektárról 10,4 millió tonnát takarítottak be, 24%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A száraz tavasz és nyár a gyomirtásban is szokatlan helyzeteket teremtett: elmaradt vagy elhúzódó gyomkelés, gyenge preemergens hatás, a növényállomány hézagosságán át késői gyomosodás.
Azóta is rendszeresen előfordulnak aszályos tavaszok, ezért ezek a tapasztalatok nem történelmi érdekességek, hanem a mai gyomirtási tervezés alapjai.
A preemergens kezelés és a bemosó csapadék
A talajhatású herbicidek csak akkor működnek, ha a hatóanyag a csírázó gyommagvak zónájába jut, ehhez pedig csapadék kell. Egy gyakori gyártói feltétel például a kijuttatást követő két-három héten belül lehulló 15–20 mm bemosó csapadék. Ha ez elmarad, a hatás gyenge vagy foltos lesz, és a gyomok a kezelt felületen is kikelnek. Száraz tavaszon a gyomkelés is elhúzódik, ezért a korai kezelések hatása könnyen elmarad a várttól.
Gyakorlati következtetések
- A preemergens kezelést a vetés után minél hamarabb el kell végezni, hogy a hatóanyag kihasználhassa a várható csapadékot.
- A dózist a talajhoz kell igazítani: a kötöttebb, humuszban gazdagabb talaj erősebben megköti a hatóanyagot, ott az engedélyezett dózistartomány felső értéke indokolt, a laza, gyenge humusztartalmú homokon pedig az alsó, mert ott a szer könnyen a kultúrnövény gyökérzónájába mosódhat.
- Táblán belül eltérő talajú foltoknál a differenciált, térképalapú kijuttatás csökkenti a fitotoxicitás és az alulkezelés kockázatát.
- Ha a vetés után tartósan száraz idő várható, érdemes a technológiát eleve osztott vagy posztemergens súlypontú megoldásra tervezni.
Posztemergens gyomirtás száraz években
Szakaszos csapadéknál a gyomok nem egyszerre, hanem minden kisebb eső után újabb hullámban kelnek. Ilyenkor a túl korai posztemergens kezelés a később kelő gyomokat nem éri el, a túl késői pedig a megerősödött, idősebb gyomok ellen gyenge. A jó időzítés alapja a táblaszemle: a gyomfajok és fenológiai állapotuk felvételezése, nem a naptár.
- A kezelést a kultúrnövény és a gyomok engedélyokiratban meghatározott fejlettségéhez kell igazítani.
- Permetezni csak megfelelő szélviszonyok mellett szabad: a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet szerint hagyományos technikával 4 m/s, levegőrásegítéses vagy légbeszívásos cseppképzéssel 6 m/s szélsebességig.
- Két hatásmechanizmus kombinálása és a hatóanyagok évenkénti váltogatása csökkenti a rezisztens gyombiotípusok kialakulásának kockázatát, ami különösen a kukorica-monokultúrában fontos.
Kultúránkénti tanulságok
| Kultúra | Aszályos évi fő probléma | Mai teendő |
|---|---|---|
| Kukorica | gyenge preemergens hatás, elhúzódó, több hullámú gyomkelés, késői gyomosodás a ritkuló állományban | vetés utáni gyors preemergens kezelés talajhoz igazított dózissal, posztemergens tartalék, eltérő hatásmechanizmusok |
| Napraforgó | száraz évben a gyomszabályozás különösen nehéz, a talajherbicidek hatása bizonytalan | herbicidtoleráns hibridek választása, amelyekben a posztemergens kezelés kevésbé függ a csapadéktól |
| Őszi kalászosok | száraz őszi magágyban gyenge talajhatás, tavaszra áttolódó gyomirtás | őszi program újratervezése a kivont hatóanyagok miatt, tavaszi posztemergens kiegészítés |
| Tarlók | a nyári aszály után kelő parlagfű és más nyárutói gyomok | tarlóhántás és gyomirtás a parlagfű virágbimbós állapota előtt |
Napraforgó
Napraforgóban a gyomszabályozás száraz években különösen nehéz. A herbicidtoleráns hibridekben posztemergens kezelés is végezhető, így ezek a rendszerek kevésbé függnek a csapadéktól, mint a talajhatású kezelések. A technológiához tartozó szer csak az adott toleranciájú hibridben használható, az aktuális engedélyeket a NÉBIH adatbázisában kell ellenőrizni.
Őszi kalászosok
Az őszi gyomirtás tervezését 2025 óta egy újabb változás nehezíti: a flufenacet hatóanyag uniós engedélyét az (EU) 2025/910 végrehajtási rendelet nem újította meg, a meglévő készletek felhasználására adható türelmi idő legkésőbb 2026. december 10-én lejár. Az őszi kalászosok gyomirtási programjait ezért újra kell gondolni, a jelenleg engedélyezett hatóanyagokat a NÉBIH adatbázisában kell ellenőrizni.
Kivont hatóanyagok és jogi kötelezettségek
A gyomirtási technológiák az elmúlt évtizedben a hatóanyag-kivonások miatt is átalakultak. Az S-metolaklór uniós engedélyét az (EU) 2024/20 végrehajtási rendelet nem újította meg; a meglévő készleteket 2024. július 23-ig lehetett felhasználni. Ez a kukorica és a napraforgó egyik legszélesebb körben használt talajherbicidje volt, kiesése miatt a preemergens programokat sok gazdaságban át kellett állítani.
A parlagfű elleni védekezés nem választás kérdése: a 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése szerint a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig fenntartani. Aszályos nyár után, a tarlókon és a hézagos állományokban ezért különösen fontos a nyár végi ellenőrzés, mert mulasztás esetén a hatóság közérdekű védekezést rendel el.
Gyakori kérdések
Mennyi eső kell a preemergens gyomirtó szer hatásához?
Ez szerenként eltér, az engedélyokirat és a címke tartalmazza. Gyakori gyártói feltétel a kijuttatás utáni két-három héten belüli 15–20 mm bemosó csapadék. Ennél kevesebb esőnél a hatás gyengébb, foltos lehet.
Mit tegyek, ha a preemergens kezelés nem hatott?
Fel kell mérni a kikelt gyomfajokat és fejlettségüket, és a kultúrában engedélyezett posztemergens szerrel, a megfelelő fenológiai állapotban kell kiegészíteni a kezelést. Érdemes más hatásmechanizmusú hatóanyagot választani, mint ami a talajkezelésben volt.
Érdemes-e száraz időben is preemergensen kezelni?
Igen, ha a vetés után belátható időn belül csapadék várható, mert a talajhatás a korai gyomkelést fékezi. Tartósan száraz előrejelzésnél viszont célszerűbb a posztemergens súlypontú technológia, mert a ki nem mosódott szer hatása bizonytalan.
Meddig kell a parlagfű ellen védekezni?
A törvény szerint a virágbimbó kialakulását kell megakadályozni, és ezt a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenn kell tartani. Nincs olyan dátum, amely után a kötelezettség megszűnne.
Összefoglalás
A két aszályos év tanulsága, hogy a gyomirtás nem egyetlen kezelés, hanem a talajhoz, a csapadékhoz és a gyomkelés hullámaihoz igazított program. Kezeljen preemergensen közvetlenül a vetés után, igazítsa a dózist a talajhoz, tartson posztemergens tartalékot, váltogassa a hatásmechanizmusokat, kövesse a hatóanyag-kivonásokat, és a nyár végén se feledkezzen meg a parlagfűről.


