Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakcikkek

A mezőgazdasági haszonbérlet szabályozása az Európai Unióban és itthon

Hogyan szabályozzák a földbérletet az uniós tagállamok? Időtartam, bérleti díj, hatósági kontroll, előhaszonbérlet, és a magyar földforgalmi szabályok.

Farmit szerkesztőség·

A mezőgazdasági haszonbérletre nincs egységes uniós szabály: a földbérlet feltételeit a tagállamok saját jogszabályai határozzák meg, az uniós jog csak a kereteket – például a tőke szabad mozgását és a megkülönböztetés tilalmát – határozza meg. A tagállamok többsége korlátozza a felek szerződési szabadságát, jellemzően a szerződés időtartama, a bérleti díj, a hatósági bejelentés vagy jóváhagyás és a bérlő előhaszonbérleti, illetve elővásárlási joga révén. Magyarországon a földforgalmi törvény kifejezetten részletes rendszert ír elő: határozott idő, egységes okirat, közzététel, előhaszonbérleti sorrend és hatósági jóváhagyás.

A témáról a portál 2012-ben közölt összefoglalót a tagállami modellekről és a francia földbérleti rendszerről. Azóta Magyarországon 2013-ban új földforgalmi törvény született, amelyet azóta többször módosítottak, ezért az alábbiakban a mai szabályokat foglaljuk össze.

Mit mond az uniós jog?

Az Európai Bizottság 2017. október 12-én kiadott értelmező közleménye a mezőgazdasági földterületek megszerzéséről és az uniós jogról (2017/C 350/05) rögzíti, hogy a földforgalom szabályozása tagállami hatáskör, de a korlátozásoknak meg kell felelniük az uniós jognak. Az Európai Unió Bíróságának gyakorlatára hivatkozva elfogadhatónak tartja például az előzetes hatósági engedélyezést, a szerezhető terület felső határát, egyes csoportok (bérlők, szomszédok, tulajdonostársak, az állam) elővásárlási jogát és az árba való állami beavatkozást. Aránytalannak, illetve diszkriminatívnak minősíti viszont az általános lakóhelyi feltételt, és a bírósági gyakorlat alapján aránytalannak tekinti a saját művelés kötelezettségét, a jogi személyek általános kizárását és a mezőgazdasági szakképzettség feltételként való előírását is. A közlemény a tulajdonszerzésről szól, nem a bérletről, de jól mutatja, milyen mércével vizsgálja az uniós jog a földpiaci korlátozásokat.

Milyen eszközökkel szabályoznak a tagállamok?

  • Minimális időtartam: a bérlő beruházásainak és a földművelés folyamatosságának védelmére. Ilyen szabály van többek között Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Szlovákiában és Szlovéniában.
  • Maximális időtartam: például Dániában, Finnországban, Svédországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon.
  • Bérleti díj szabályozása: felső korlát Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban és Hollandiában; alsó korlát Ausztriában, Franciaországban és Csehországban.
  • Bejelentés, nyilvántartás: egy 2012-es uniós összehasonlító tanulmány szerint a szerződések nyilvántartásba vétele többek között Németországban, Hollandiában és Magyarországon kötelező, Franciaországban a 12 évnél hosszabb bérlethez közjegyzői okirat kell.
  • A bérlő elővásárlási joga: eladáskor a bérlő elővásárlásra jogosult többek között Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában, Svédországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és Szlovéniában.

Három jellegzetes modell

Franciaország: erős bérlővédelem

A francia statut du fermage szerint a mezőgazdasági célú, ellenérték fejében történő földhasználat főszabályként a haszonbérleti szabályok alá esik. A szerződés legrövidebb időtartama 9 év, a bérleti díjnak a prefektusi rendeletben megyénként (département) meghatározott sávon belül kell maradnia, a vitákban pedig külön paritásos haszonbérleti bíróság dönt. A bérlőt elővásárlási jog, a szerződés megújításához való jog, a bérlet végén pedig a föld javításáért kártalanítás illeti meg. A 12 évnél hosszabb bérletet közjegyzőnek kell okiratba foglalnia.

Németország: utólagos hatósági kontroll

A haszonbérleti szerződések bejelentéséről és kifogásolásáról szóló német törvény szerint a bérbeadónak a szerződést és lényeges módosításait a megkötéstől számított egy hónapon belül be kell jelentenie a hatóságnak; a bejelentést a bérlő is megteheti. A hatóság kifogásolhatja a szerződést, ha a bérleti díj nem áll arányban a rendes gazdálkodással tartósan elérhető hozammal, vagy ha a bérbeadás ellentétes a mezőgazdasági szerkezet javítását célzó intézkedésekkel. A hatóságnak a bejelentéstől számított egy hónapon belül kell döntenie, ez a határidő két hónapra hosszabbítható; ha határidőn belül nem érkezik kifogás, a szerződés nem kifogásoltnak minősül.

Hollandia: hatósági jóváhagyás és díjplafon

A holland rendszerben a haszonbérleti szerződést a megkötéstől számított két hónapon belül ellenőrzésre be kell nyújtani a földügyi kamarához (Grondkamer). A legmagasabb haszonbérleti díjat (pachtnormen) a kormány évente, július 1-jén állapítja meg; ez alól a legfeljebb hatéves, ún. liberalizált bérlet és a rövid, termesztési célú bérlet kivétel. A hagyományos bérletnél tehát a minimális időtartam és a díjplafon együtt érvényesül.

Ország Időtartam Bérleti díj Hatósági szerep
Franciaország legalább 9 év prefektusi sávon belül 12 év felett közjegyzői okirat, paritásos bíróság
Németország nincs rögzített minimum kifogásolható, ha aránytalan a hozamhoz 1 hónapon belüli bejelentés, utólagos kifogásolás
Hollandia minimális időtartam (hagyományos bérletnél) évente megállapított legmagasabb díj 2 hónapon belül földügyi kamarai ellenőrzés
Magyarország 1 gazdasági évtől 20 évig nincs díjplafon, de aránytalan díj esetén a jóváhagyás megtagadható közzététel, előhaszonbérlet, hatósági jóváhagyás

A magyar szabályozás főbb elemei

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény hatályos szövege szerint:

  • Ki lehet bérlő? Főszabályként földműves és mezőgazdasági termelőszervezet (40. §). Kivétel van egyebek mellett az oktatási és kutatási intézmények, az egyházi jogi személyek és a tanyák esetében; közeli hozzátartozótól – a már meglévő földjével együtt legfeljebb 1 hektárig – más természetes személy is bérelhet.
  • Vállalások: a bérlőnek vállalnia kell, hogy a földet maga használja, másnak nem engedi át, és eleget tesz a földhasználati kötelezettségnek (42. §); az átengedés alóli kivételeket a törvény tételesen felsorolja.
  • Birtokmaximum: a földműves és a termelőszervezet birtoka, amelybe a bérelt föld is beleszámít, legfeljebb 1200 hektár lehet; állattartó telep üzemeltetője, vetőmagtermelő és rizstelep-használó esetén 1800 hektár (16. §).
  • Időtartam: csak határozott időre, legalább 1 gazdasági évre és legfeljebb 20 évre köthető (44. §); erdőnél legfeljebb a vágásérettségi kort követő 10. év végéig.
  • Forma és közzététel: a szerződést egységes okiratba kell foglalni, és az aláírástól számított 8 napon belül jóváhagyásra meg kell küldeni a mezőgazdasági igazgatási szervnek (49. §). A szerződést a kormányzati portálon teszik közzé; az előhaszonbérletre jogosultak a közzétételtől számított 15 napon belül nyilatkozhatnak.
  • Előhaszonbérleti sorrend (46. §): az első helyen a földműves korábbi bérlő áll, ha helyben lakó, vagy lakóhelye, illetve üzemközpontja legalább 3 éve 20 km-en belül van; őt követi a helyben lakó szomszéd földműves, a helyben lakó földműves, a legalább 3 éve 20 km-en belül lakó vagy gazdálkodó földműves, majd a termelőszervezetek hasonló sorrendben. Szerződéssel előhaszonbérleti jog nem alapítható, az ilyen kikötés semmis.
  • Hatósági jóváhagyás: a hatóság megtagadhatja a jóváhagyást többek között akkor, ha a szerződés a korlátozások megkerülésére irányul, vagy ha a bérleti díj aránytalan; ennek megítélésénél azt vizsgálja, hogy a föld fekvése, aranykorona-értéke, öntözhetősége, művelhetősége vagy megközelíthetősége indokolja-e a környékbeli átlagos díjtól való eltérést (53. §).
  • Módosítás: az időtartam meghosszabbításához és a díj csökkentéséhez jóváhagyás kell; a díjcsökkentést – bírósági döntés hiányában – a piaci viszonyok lényeges változásával kell alátámasztani (58. §).

A Jogtár szerint a törvény szövege 2027. január 15-től ismét változik, ezért szerződéskötés előtt mindig a hatályos szöveget kell ellenőrizni.

Gyakorlati tanácsok szerződéskötés előtt

  • Ellenőrizze, hogy a bérlő megfelel-e a földműves vagy termelőszervezet feltételeinek, és nem lépi-e túl a birtokmaximumot.
  • A bérleti díjat a környékbeli hasonló földek díjához és a föld minőségéhez igazítsa, az átlagtól való eltérést pedig indokolja a szerződésben, hogy a hatóság ne tartsa aránytalannak.
  • Számoljon a közzététel és a jóváhagyás idejével: a szerződés a hatósági jóváhagyással válik teljessé.
  • Rögzítse egyértelműen a díj fizetésének módját és idejét, a földhasználati kötelezettséget és a szerződés megszűnésének eseteit.

Gyakori kérdések

Legfeljebb hány évre lehet termőföldet bérbe adni?

Magyarországon főszabályként legalább 1 gazdasági évre és legfeljebb 20 évre, határozott időre. Erdőre külön szabály vonatkozik.

Kinek van előhaszonbérleti joga?

Elsősorban a helyben lakó vagy legalább 3 éve 20 km-en belül lakó, illetve gazdálkodó földműves korábbi bérlőnek, utána a helyben lakó szomszéd földművesnek, a helyben lakó földművesnek, majd a 20 km-en belül lakó földművesnek és a termelőszervezeteknek a törvényben rögzített sorrendben.

Kell-e hatósági jóváhagyás a haszonbérleti szerződéshez?

Igen, főszabályként a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. Ahol a törvény nem ír elő jóváhagyást (például közeli hozzátartozók között), a szerződést 8 napon belül a jegyzőhöz kell eljuttatni.

Van-e Magyarországon kötött bérleti díj?

Rögzített díjsáv nincs, de a hatóság megtagadhatja a jóváhagyást, ha a díj aránytalan a föld adottságaihoz képest.

Összefoglalás

Az uniós tagállamok a haszonbérletet a bérlő védelme és a földhasználat stabilitása érdekében szabályozzák, eltérő eszközökkel: Franciaország hosszú minimális időtartammal és díjsávval, Németország utólagos hatósági kontrollal, Hollandia kamarai ellenőrzéssel és díjplafonnal. A magyar rendszer a bérlő személyére, az időtartamra, a közzétételre, az előhaszonbérleti sorrendre és a hatósági jóváhagyásra épít; szerződéskötés előtt a hatályos jogszabályszöveget mindig érdemes ellenőrizni.