A N min. vizsgálatok szerepe a nitrogénellátásban
A nitrogén a termés mennyiségét és minőségét is egyaránt jelentősen
befolyásolja. A kijuttatott műtrágya hatóanyagok közül volumenben és
értékben egyaránt a legnagyobb a felhasználása. Jelentősége és
fontossága ellenére a dózisok megállapítása vagy empirikus, vagy a
kevésbé pontos humuszból történő becslés alapján történik.
A változó jogi, közgazdasági, környezetvédelmi szabályozás, a változó
piaci feltételek, és a folyamatosan változó árak a felhasznált anyagok,
kemikáliák területén, egyre inkább egyértelművé teszik, hogy ki kell
aknázni mindazokat lehetőségeket, amelyekkel a jövedelmet stabilizálni,
illetve növelni tudjuk. Jelentős tartalékaink vannak a tápanyag ellátás
területén is. Használni, alkalmazni kell azokat az eljárásokat, amelyek
a hatékony és környezetkímélő tápanyag ellátást biztosítják. Részben a
támogatások, az AKG program, illetve a szakmai igényesség kapcsán egyre
több termelő, gazdálkodó végeztet a területén talajvizsgálatot, és egyre
többen ez alapján készítik el tápanyag ellátási tervüket. A bővített
talajvizsgálati módszert ajánlatos megrendelni, ami 14 vizsgálati
paramétert tartalmaz.
A szaktanácsadói rendszerek gyenge pontja:
Több szaktanácsadási rendszer van, amelyekkel meghatározhatjuk a
növényeink trágyaigényét, úgy a makro, mint a mikroelemek
vonatkozásában. Ezeknek a vizsgálati és szaktanácsadási rendszereknek
azonban van egy gyenge pontja, a nitrogénszámítás. A szükséges nitrogén
adag számítása nem mért laboratóriumi eredményre, hanem a humusz
tartalomból történő kalkuláció alapján készül.
A növények gyökéren keresztül elsősorban nitrátok és ammónium
formájában veszik fel a nitrogént. Ennek mennyisége alapvetően függ a
termőhelytől, de különböző körülmények, mint
– az elővetemény, annak műtrágyázása, termése, betakarítása
– a szármaradványok mennyisége
– a klimatikus tényezők
–
a talaj biológiai aktivitása… az adott éven felvehető mennyiséget
jelentősen befolyásolja. Ezeknek az ingadozásoknak a nitrogén adagban
történő kifejezésére a humuszból számított értékek nem adnak megbízható
támpontot. Előfordulhat, hogy többet adunk ki a szükségesnél, vagy
esetleg kevesebbet.
A nitrogén szerepe, jelentősége:
A nitrogén esszenciális, szerkezeti elem, nélkülözhetetlen része a
fehérjéknek, aminosavaknak, nukleinsavaknak, enzimeknek, nukleotidoknak
az örökletes tulajdonságokat hordozó anyagoknak stb. A növények életében
meghatározó szerepet tölt be, hiánya vagy többlete jelentősen hat a
termés minőségére és mennyiségére egyaránt.
A nitrogén hiány tünetei:
– csökkent növekedés
– csökkent fehérjeképződés
– a növények vegetatív fejlődése lerövidül
– korábbi reproduktív szakasz
– a fehérjetartalom csökken
– a keményítő és cukor mennyisége nő
– a magvak korábban érnek, de aprók
– a szemtermés kisebb lesz
– a bokrosodás ilyenkor kisebb mértékű
– fakó, kicsiny, világos színű levelek
– a szénhidrát többlet gyakran antocianidin képződéshez vezet, a növény vöröses színárnyalatú lesz
– elszíneződés kezdődik az idősebb leveleken, gyakran idő előtt lehullanak
– a gabonáknál a bokrosodási fázisban világoszöld színnel jelentkezik
– az állomány hiányos…
A nitrogén túltrágyázás következményei:
– elem antagonizmus
– sötétzöld üde növényzet
– széles levelű lédús növények
– fokozott vegetatív fejlődés
– kései érés / magas segéd üzemági költségek/
– megdőlés (gabonáknál)
– fellazult szövetek, a betegség ellenállóság csökken
– csökken a télállóság
– nő a fehérje tartalom / sörárpa/
– csökken a cukor kihozatal / cukorrépa/
– alacsonyabb olajtartalom / olajos növények/
– csökken az eltarthatóság / zöldség, gyümölcs/…
A teljesség igénye nélkül felsorolt tünetekből, következményekből
látható az optimális nitrogén adag meghatározásának a fontossága. Az
optimalizálással nem minden esetben a maximális termés elérését célozzuk
meg, hanem elfogadható termés mennyiséget a kívánt minőség elérése
mellett. Például sörárpánál az a termesztési cél, hogy a fehérje
tartalom ne haladja meg 11,5 %-ot, cukorrépánál a tövenkénti 1,2-1,6 g
nitrogén biztosításával a nagy termés elérése mellett a cukortartalom is
megfelelő, jó cukor kihozatali mutatóval.
A nem megfelelő nitrogén adagolás jövedelem csökkentő akkor, ha nem
adunk elegendő mennyiséget, mert a termés mennyisége és minősége elmarad
az optimálistól, de jövedelem csökkentő abban az esetben is, ha
túladagoljuk, mert romlik a növény egészségügyi állapota és csak többlet
költséggel tudjuk megvédeni. Esetenként rontja a minőséget, valamint
indokolatlanul drágítja a termelést.
A nitrogén a talajban nem akkumulálódik, így szükségesnél több
kijuttatása a pazarláson túl környezetvédelmi problémát is okozhat.
Hazai műtrágya felhasználásban a legnagyobb mennyiségben és értékben a
nitrogén féleségeket használjuk, ennek ellenére a kijuttatott adagok
meghatározása itt a legpontatlanabb. Egyrészt tapasztalati úton
próbáljuk a kijuttatandó mennyiséget meghatározni, másrészt a humuszból
kalkulált értékeket alkalmazzuk. Egyik módszer sem elfogadható
pontosságú így a legnagyobb Mennyiségben és értékben felhasznált
műtrágya féleséget használjuk feltehetően a legkisebb hatékonysággal.
Lehetőség a nitrogén felhasználás optimalizálására: Az Nmin vizsgálati módszer
Az Nmin módszer a talajok ásványi – mineralizálható, a
szerves anyagokból lebomló – nitrogén tartalmának mérésén alapul. Ez azt
jelenti, hogy a javasolt kijuttatandó mennyiség meghatározásánál
figyelembe veszi az adott mélységű talajréteg mért ásványi nitrogén
tartalmát. A humuszból számított hosszú távú nitrogén szolgáltató
képességen túl, ismert a talaj induló nitrogén tőkéje.
Tehát a
módszer lényege: tél végén, kora tavasszal a talaj 0-30 és 30-60 cm-es
rétegéből vett talajminták NH4, -NO2, -NO3 vizsgálatával a korai,
rendelkezésre álló nitrogén mennyiségét meghatározzuk. A kapott
eredményt összevetve a termeszteni kívánt növény igényével, pontos
adatot kapunk arról, hogy mennyi nitrogén hatóanyagot kell kiadnunk a
tavaszi fejtrágyázások során.
A talajvizsgálatoknál a legnagyobb
hibaforrás a mintavételezés. A minták vétele esetenként fagyos földből,
0-60-cm-es mélységből történjen, ezért a pontos, megbízható
mintavételezésre a gépi mintavevők alkalmasak.
A mintavételezésre csak 5 Celsius fok alatti talajok alkalmasak, mert
e felett megindul a humuszból történő mineralizáció is. A műtrágya
kijuttatást pedig az időjárási körülmények és a jogszabály adta
lehetőségekhez mérten, minél korábban el kell végezni.
A
vizsgálatokat célszerű és ajánlott az alkalmazott területen növény
analitikai vizsgálatokkal is kiegészíteni. Ezzel ellenőrizzük a
szaktanács helyességét, illetve ez alapján tovább pontosítható a
szükséges hatóanyag mennyisége. Ezen túlmenően tájékoztatást kapunk a
növény tápanyag ellátottságáról, a többi tápelem egymáshoz viszonyított
arányáról, ha szükséges lobtrágyákkal a mikroelem pótláshoz is kapunk
támpontot.
A vett minta egyben alkalmas az SO4 vizsgálatok elvégzésére is.
Hazánk talajainak kénellátottsága jelentős területen nem kielégítő,
esetenként csökkenti a kiadott nitrogén műtrágya hasonulását és
kedvezőtlenül befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét is.
A tavaszi nitrogén műtrágyázási terv döntés előkészítéséhez jelentős segítséget nyújt az Nmin módszerre alapozott szaktanács, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül ennek költségét.
Jelenlegi árakon számolva ez nem több hektáronként, mint 4-5 kg nitrogén hatóanyag ára.
Összefoglalva: A termelés során a legnagyobb mennyiségben és
értékben felhasznált, a termés mennyiségére és minőségére legnagyobb
befolyással bíró nitrogén hatóanyag kijuttatandó adagjának meghatározása
meglehetősen pontatlan. A pontosításra régóta alkalmazott és megbízható
módszer áll a rendelkezésünkre, ez az Nmin vizsgálati
módszer, melynek hektáronkénti költsége nem több mint 4-5- kg nitrogén
hatóanyag ára. A módszerrel lehetséges, hogy csökken a nitrogén
műtrágya felhasználás – bár ez nem biztos -, de az igen, hogy a kiadott
hatóanyag oda kerül, ahol a legnagyobb hatékonysággal érvényesül és a
legnagyobb jövedelmet hozza – és ez a fő cél.
dr. Térmeg János
Yara szaktanácsadó
Ez a cikk megjelent az Agro Napló című szakfolyóiratban is.


