Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakcikkek

A repceállományok állapotának megítélése 2008 őszén

Farmit szerkesztőség·

A káposztarepce magas terméshozamának  őszi megalapozásához
erőteljes, de nem túlfejlett  növények szükségesek. Optimális esetben
8-12 leveles, mély rozettában ülő föld feletti rész, valamint mélyre
hatoló, mintegy 10 mm gyökérnyak átmérőjű karógyökér jellemzi a
kialakult állományt. A fenti cél elérésében a vetéskor meghatározó
számos tényező mellett (talajelőkészítés, fajtaválasztás, vetőmagnorma,
vetésidő, stb.) az ősz folyamán több olyan technológiai eszköz,
beavatkozási lehetőség áll rendelkezésre, melyek segíthetnek a kívánatos
állományok eléréséhez.

Növényfejlettség

Az időjárás alakulásától függően szeptember végén, október elején  3
eltérő fejlettségi állapotot tükröző állományképet különböztethetünk
meg:
– gyengén fejlett  ( < 4 lomblevél, kis növények, világoszöld szín)
– megfelelően fejlett   ( 4-6 lomblevél, erőteljes, de nem túlfejlett egyedek)
– túlfejlett  ( > 6 lomblevél, nagy levelek, sötétzöld szín, erőteljes növekedésű, szinte már záródó állomány)

Az alkalmazandó agrotechnológiai lépéseket a fenti szempontok alapján végrehajtott értékelések alapján célszerű meghatározni.

1. az állomány fejlettsége túl gyenge

A gyenge növényfejlettség számos okra vezethető vissza, pl. megkésett
vetés, rossz magágy, mélyre vetés, hideg, csapadékos időjárás vagy
éppen a szárazság miatti késői kelés. Ilyen esetben javasolt 30-40 kg
N/ha kijuttatása. Kedvezőtlen időjárási körülmények esetén  mikroelemek
(különösen a bór), keserűsó (magnézium-szulfát) kijuttatása – egy
növényvédelmi kezeléssel egybekötve – jelentős vitalizáló hatással bír
mindamellett, hogy az állományok télállósága is javul. A gyengébb
fejlettségű állományok is egyértelműen kedvezően reagálnak a
növekedés-szabályzók (tebuconazol, metconazol ca. 0,3 – 0,5 l/ha)
gyökérnövekedést stimuláló és télállóságot erősítő hatásaira. Amennyiben
egyidejűleg fóma elleni védekezés is szükséges, úgy javasolható a
csökkentett dózisú (0,2-0,3 l/ha) növekedés-szabályzó és gombaölőszer
kombinációjának kijuttatása.


2. az állomány megfelelő fejlettségű

Ilyen esetben nincs szükség különleges beavatkozásra, azaz sem
fékezni, sem erősíteni nem kell a növényeket. Természetesen a
növekedés-szabályzó használata ilyen állományban is a technológia
alapeleme, az október elején-közepén végrehajtott kezelések egyértelműen
javítják a télállóságot, erősítik a gyökérképződést. Ennek hatására
jelentősen csökken a téli növényveszteség és láthatóan javul a tavaszi
vitalitás.

3. az állomány túlfejlett

Amint a túlzott növekedés, a túlfejlett állomány kialakulásának
veszélye  észlelhető, szükséges regulátorral beavatkozni. Ha  már
szeptember végén 6-8 valódi levéllel rendelkeznek a növények, fennáll
annak a veszélye, hogy még a tél beállta előtt 10-12 levélnél is több
kialakuljon, ill. megkezdődjön a szárbaindulás. Minél korábban
érzékelhető a túlzott fejlődés, annál korábban kell bevetni a
regulátort, de legkésőbb az állomány 80%-os záródásánál. Minél korábban
avatkozunk be, annál kisebb a szükséges vegyszerdózis (ajánlott érték:
levelenként 0,1 l metconazol vagy tebuconazol). A korábbi beavatkozás
alacsonyabb dózissal végezhető el, erősíti a gyökérképződést és jóval
hatásosabb is, mint a későbbi kezelés. A kedvező, meleg időjárás javítja
a kezelések hatékonyságát. Amennyiben a kedvező időjárási körülmények
miatt továbbra is megmarad az erőteljes növekedés, úgy szükséges egy
további kezelés beiktatása. Erőteljes fómaveszély, csapadékos időjárás
esetén az állomány fejlettségétől függetlenül szükséges egy korai, a
fertőzés kialakulását csökkentő kezelés.
A túlfejlett állományok
másik fontos jellemzője, hogy már az ősz folyamán jelentős mennyiségű
tápanyag felvételére képesek. Amennyiben a talaj készletei (különösen N
vonatkozásban) kimerülnek, a növények kihalványodnak, az idősebb levelek
elsárgulnak, majd elhalnak, a repce túlfejlettsége miatt valójában
tápanyaghiányossá válik! Ebben az esetben is szükségessé válik 30-40 kg N
kijuttatása azzal a céllal, hogy megakadályozzuk az lehetséges
oldalhajtások számának csökkenését valamint javítsuk a télállóságot és
elősegítsük a gyors tavaszi fejlődést. Az így kijuttatott N-mennyiséget
az 1. tavaszi adagba beszámíthatjuk, nagyobb mozgásteret engedve az a
kijuttatás időzítésében. Könnyű, laza talajokon feltétlenül ajánlott a
megfelelő őszi ellátottság biztosítása kén, kálium és bór tekintetében.
Különösen a kálium és a bór fokozza a télállóságot.

Kártevők ősszel – repcebolha

A legfontosabb és leggyakrabban megjelenő őszi kártevő a repcebolha,
esetenként azonban a káposztalégy károsítására is számítani kell. Míg a
bolha ellen megfelelő a csávázás ill. a piretroidos állománykezelés,
addig a káposztalégy elleni hatékony védekezés mindaddig nem lehetséges,
míg új típusú csávázószerek nem kerülnek engedélyezésre. A
csávázószerek általában a 2. valódi levél megjelenéséig nyújthatnak
védelmet, ezután sárgatálas módszerrel szükséges az állományok
ellenőrzése. A beavatkozási küszöbérték a 6 leveles állapot elérésig 10%
levélfelület károsításban határozható meg, vagy a sárgatálankénti 50
bolha/3 hét értéket célszerű figyelembe venni. Amennyiben a peterakás
már befejeződött úgy gyenge állományokban 3 lárva/növény, jó
állományokban 5 lárva/növény szükségessé teszi beavatkozást.

Phoma lingam – számolni kell komolyabb fertőzéssel?

A fóma fertőzés tipikus szimptómái már az ősz folyamán észlelhetőek
az állományokban. A fiatal leveleken láthatóvá válnak az első foltok,
extrém korai fertőzéskor már a szikleveleken is. Az apró fekete pontok a
gomba spóratartói (piknídiumok), amelyek a teljes vegetáció alatt –
főleg nedves és szeles időben – képesek tovább fertőzni az állományt. A
kezdeti fejlődés időszakában fellépő nedves időjárás elősegíti a spórák
terjedését és a fertőzés kialakulásának veszélyét, különösen akkor, ha
az előző évi repcetábla nem túl nagy távolságban ( < 300 m )
helyezkedett el, ill. ha magas a repce arány a vetésforgóban. A repce
árvakeléseken szeptemberben megjelenő fóma foltok komoly
fertőzésveszélyt vetítenek előre! A fertőzést tovább súlyosbíthatják a
tél beálltáig bekövetkező nedves, csapadékos időszakok. Ilyenkor az el
nem munkált repcetarlókról megindul az elsődleges fertőzés a közelben
található új vetések felé. Akár szabad szemmel is könnyen felfedezhető a
tarló növényein kialakuló, a fertőzésért felelős pszeudotéciumok.

A fertőzés jellemzően a gyökérnyaknál a legerősebb ill. a
szalmamaradványok azon részein, amelyek félig vagy teljes
talajtakarásban elegendő nedvességgel találkoztak. A levélzeten
megjelenő őszi (szeptember-november) fertőzés átterjed a levélszárba és a
gyökérnyakba is, ezzel okozva a későbbi, igazán súlyos terméskiesést.
Ezért az ősz folyamán végrehajtott gombaölőszeres védekezés különösen
fontos a fertőzés kialakulásának, súlyosságának visszaszorításában, a
magas szintű termésbiztonság fenntarthatóságában. Tartósabb csapadékos
időszakot követően javasolt a kémiai védekezés és ha 4-5 hét múltán
újabb fertőzési időszak alakul ki, célszerű megismételni a kezelést. A
védekezéshez több növényvédőszer is felhasználható: míg a tebuconazol és
metconazol gombaölő hatásuk mellett növekedés-szabályzó hatással is
rendelkeznek, más hatóanyagok – pl. boscalid –  tisztán gombaölőszerként
jöhetnek számításba. Gyenge fejlettségű állományokban, vagy általában
erőteljes fertőzésveszély  esetén javasolt, hogy csökkentett adagú
regulátort ( 0,2-0,3 l/ha ) kombináljunk más gombaölőszerrel ( pl.
boscalid 0,2-0,3 kg/ha).

Blum Zoltán
Saaten-Union  Hungária Kft.