Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakcikkek

2012, a visszafogott remények éve: a szőlő-bor ágazat tanulságai

Fagy, aszály, 2,2 millió hektoliter bor: mit hozott 2012 a magyar szőlő-bor ágazatnak, és mit jelentenek tanulságai a 2026-os gyenge évjárat után.

Farmit szerkesztőség·

2012 a magyar szőlő-bor ágazat számára valóban a visszafogott remények éve lett: a tavaszi fagy és az egész országra kiterjedő aszály miatt a szőlőtermés ötödével esett vissza, a bor mennyisége 2,2 millió hektoliterre csökkent, a minőség viszont a szüreti beszámolók szerint – például az Egri borvidéken – jó volt. A témáról 2012 elején, még a szezon előtt írtunk először; ma, 2026-ban, egy újabb gyenge, aszály és aranyszínű sárgaság sújtotta évjárat után érdemes újra végiggondolni, mit tanított az az év, és mi változott azóta a termékpályán.

Mi történt 2012-ben? Az évjárat számokban

A KSH mezőgazdasági számlarendszere szerint 2012-ben az ország területének 87%-át sújtotta aszály (Pálfai-féle aszályindex szerint). A szőlőt előbb a tavaszi fagy, később a szárazság károsította. A leszüretelt szőlő mennyisége mindössze 356 ezer tonna volt, ötödével kevesebb, mint az előző évben, és a bor mennyisége is ugyanilyen arányban, 2,2 millió hektoliterre esett vissza. A szőlő és a bor kibocsátási értéke egyaránt 11%-kal maradt el az előző évitől.

Mutató 2012 Forrás
Aszállyal érintett terület az ország területének 87%-a KSH
Leszüretelt szőlő 356 ezer tonna (ötödével kevesebb az előző évinél) KSH
Bortermés 2,2 millió hektoliter KSH
Szőlő és bor kibocsátási értéke 11%-kal az előző év alatt KSH
Szüret kezdete (Egri borvidék) mintegy két héttel a szokásos szeptember közepi időpont előtt borvidéki tájékoztatás, 2012. szeptember

A szüreti beszámolók kevés, de jó minőségű termésről szóltak: az Egri borvidéken a száraz, meleg időjárás miatt a szokásosnál mintegy két héttel korábban kezdődött a szüret, a mustfokok a szokásosnál magasabbak, a savak megfelelőek voltak, a hozam viszont a 2011-es hektáronkénti 70 mázsáról 50–60 mázsára esett vissza.

A 2012-es év tanulságai

1. A szélsőséges időjárás nem kivétel, hanem a szabály

A tavaszi fagy és a nyári aszály egy éven belüli együttes jelentkezése 2012-ben még rendkívülinek tűnt. Másfél évtized múltán látszik, hogy ez a minta visszatérő: a 2026-os szüret ugyancsak a tavaszi fagyok és a nyári aszály kettős szorításában zajlott, és az ország nagy részén már szeptember elejére be is fejeződött.

2. A kis termés nem jelent automatikusan magas árat

2012-ben a szőlő felvásárlási ára a mintegy ötödös terméskiesés ellenére csak mérsékelten, az Egri borvidéken nagyjából 10%-kal emelkedett. A 2026-os évjárat ugyanezt mutatja: a gyenge termés ellenére a felvásárlási árak sok fajtánál nem nőttek érdemben, a kékszőlőért egyes feldolgozók kevesebbet fizettek, mint egy évvel korábban. A felvásárlási árat a készletek, a csökkenő fogyasztás és az importbor ára jobban meghatározza, mint egyetlen év termésmennyisége.

3. A minőség önmagában nem eladhatóság

A jó évjárat csak akkor hoz többletbevételt, ha a bor palackozva, saját néven, ismert eredetmegjelöléssel jut el a vevőhöz. Az ömlesztett bor ára a nemzetközi kínálattól függ, és ebben a szegmensben a hazai termelő kevéssé tud árat érvényesíteni.

Mi változott azóta? A szőlő-bor ágazat 2026-ban

Intézményi keret

Még 2012-ben elfogadták a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvényt, amely – többszöri módosítással – ma is szabályozza a hegyközségek, a hegyközségi tanácsok, a borrégiós tanácsok és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) létrejöttét, szervezetét, működését és feladatait.

Termelés, fogyasztás, export

  • Termelés: Magyarország évente nagyjából 3 millió hektoliter bort állít elő, ami az uniós termelés mintegy 1,8%-a; ezzel a hetedik legnagyobb bortermelő az EU-ban (GKI-elemzés, 2026).
  • Fogyasztás: az egy főre jutó borfogyasztás a két évtizeddel korábbi 30 liter feletti szintről 18 liter közelébe csökkent (GKI).
  • Export: a termés mintegy 41%-a külpiacra kerül, többségében ömlesztve; az átlagos exportár literenként 1,08 euró, a palackozott boré 1,57 euró.
  • Árak: a GKI szerint 2026 júliusában a fehérborok termelői ára 27%-kal, a vörös- és rozéboroké 11%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

A 2026-os évjárat

A HNT elnöke szerint a 2026-os szőlőtermés az elmúlt négy-öt évtized leggyengébbje lehet: kevesebb mint 2 millió mázsa szőlő kerülhet a pincékbe a korábbi évek 3,5–4 millió mázsájával szemben. A megmaradt termés minősége jó, helyenként kiváló – ebben a 2026-os év kísértetiesen hasonlít 2012-re.

Új fenyegetés: az aranyszínű sárgaság

A 2012-ben még ismeretlen méretű kockázat ma az ágazat egyik legnagyobb gondja: a szőlő aranyszínű sárgasága (flavescence dorée) fitoplazmás betegség, amelyet az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) terjeszt, és már valamennyi hazai borrégióban megjelent. A 8/2026. (VII. 24.) AÉM rendelet szigorította és kiegészítette a szabályokat:

  • az amerikai szőlőkabóca kötelezően védekezendő károsítóvá vált;
  • a teljes ültetvény kötelező kivágásának küszöbe 30%-os fertőzöttségről 20%-ra csökkent;
  • a növény-egészségügyi okból hatóságilag kivágott ültetvények újratelepítése elsőbbséget kap a szerkezetátalakítási támogatásban, és megszűnt az újratelepítés előtti kötelező várakozási idő;
  • a vektor elleni védekezés támogatható területe 20-ról 40 hektárra nőtt, a támogatás a felhasznált növényvédő szer árának legfeljebb 75%-áig terjedhet.

A vektor elleni védekezéshez csak a NÉBIH által engedélyezett, szőlőben az amerikai szőlőkabóca ellen jóváhagyott készítmény használható; felhasználás előtt mindig ellenőrizze az aktuális engedélyt a NÉBIH növényvédő szer adatbázisában, a permetezéseket pedig rögzítse az elektronikus gazdálkodási naplóban.

Támogatások, amelyekkel ma számolni lehet

Intézkedés Lényeg Jogalap / kezelő
Szőlőültetvények szerkezetátalakítása fajtaváltás, áttelepítés, növény-egészségügyi okból elrendelt kivágás utáni újratelepítés, a termesztéstechnológia javítása; jellemzően nyári benyújtási időszak 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet; Magyar Államkincstár
Aranyszínű sárgaság elleni védekezés támogatása hektáronkénti támogatás a vektor elleni kezelésekre; kérelem november 15. és december 15. között 9/2016. (II. 15.) FM rendelet, módosítva 2026-ban
Kártalanítás kötelező kivágásnál a fertőzött ültetvény hatósági kivágása esetén; 2026-tól nem kell igazolni a tavaszi lemosó permetezést, és ugyanarra az ültetvényre többször is igényelhető 8/2026. (VII. 24.) AÉM rendelettel módosított szabályok

Gyakori kérdések

Mennyi bor termett 2012-ben Magyarországon?

A KSH szerint 2,2 millió hektoliter, ötödével kevesebb az előző évinél, a szőlőtermés pedig 356 ezer tonna volt.

Miért volt kevés a termés 2012-ben?

A szőlőt előbb a tavaszi fagy, majd az ország területének 87%-át érintő aszály károsította.

Jó évjárat volt a 2012-es?

Mennyiségben gyenge, minőségben a beszámolók szerint jó: az Egri borvidéken a szokásosnál magasabb mustfokokkal, megfelelő savakkal és mintegy két héttel korábbi szürettel.

Mit tehet ma a szőlősgazda az aranyszínű sárgaság ellen?

Kötelező a vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés engedélyezett szerekkel, a fertőzött tőkék eltávolítása és a hatósági előírások betartása; a kezelésekhez és az újratelepítéshez támogatás igényelhető.

Összefoglalás

A 2012-es év megmutatta, hogy a fagy és az aszály egyetlen évjáraton belül is drasztikusan csökkentheti a termést, miközben a minőség jó maradhat, és hogy a kis termés önmagában nem javítja a termelők jövedelmét. 2026-ban ugyanez a lecke érvényes, kiegészülve az aranyszínű sárgaság elleni kötelező védekezéssel, a csökkenő hazai fogyasztással és az ömlesztett exportra épülő modell gyengülésével. A kilátások ma is visszafogottak; a biztosabb jövedelmet a palackozott, eredetvédett bor, az egészséges ültetvény és a támogatások tudatos kihasználása adhatja.