Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Szakcikkek

Ismerjük meg a betakarító gépeket: a gépi szüret és a szőlőkombájn

Hogyan működik a szőlőbetakarító gép? Történet, rázószerkezet, tisztítás, önjáró és vontatott gépek, és milyen ültetvény alkalmas gépi szüretre.

Farmit szerkesztőség·

A szőlőbetakarító gép (szőlőkombájn) a sor fölött áthaladva rázórudakkal megrázza a lombfalat, a leváló bogyókat és fürtrészeket felfogja, a leveleket ventilátorral leválasztja, a termést pedig a saját tartályába vagy a szomszédos sorban haladó pótkocsiba juttatja. Jól beállított géppel, gépi szüretre kialakított ültetvényben a betakarítás gyors, és olcsóbb a kézi szedésnél, a minőség azonban a gép beállításán, a kezelő tapasztalatán és a pince felkészültségén múlik.

A portál a 2012-ben indított gépismertető sorozatában már bemutatta a szőlőkombájnok múltját és működési elvét. Azóta sokat fejlődött a gépek elektronikája, tisztítórendszere és a fedélzeti bogyózás; az alábbiakban a mai állapotot foglaljuk össze.

Rövid történet: a rázástól az elektronikáig

A gépi szüret az Egyesült Államokban indult. A Cornell Egyetem egyik kutatója 1957-ben olyan gépet mutatott be, amely nagy frekvenciájú, kis amplitúdójú ütögetéssel rázta le a bogyókat. A gyümölcslé-alapanyagnak termesztett szőlőnél az 1960-as évek végétől az 1970-es évek közepéig a teljesen kézi szedésről teljesen gépi szüretre álltak át. Kaliforniában az 1960-as években a tömegborok szőlőjénél kezdték alkalmazni, Európában pedig az 1970-es években terjedt el, elsősorban a kézi munkaerő hiánya miatt. A Stellenboschi Egyetem összefoglalója szerint Ausztráliában a borszőlő több mint 85%-át géppel szüretelik.

Az első gépek egyenes, fémvégű ütőrudakkal dolgoztak; a mai gépek kemény műanyag, íves rázórudakkal dolgoznak. A legtöbb gép klimatizált fülkével, elektronikus vezérléssel, kamerákkal szerelt, és GPS-alapú hozamtérképezéssel is felszerelhető.

A szőlőkombájn felépítése

Portál és rázószerkezet

A gép sorátlépő, vagyis a sor fölött halad. A betakarító térben két oldalról rázórudak sorakoznak; ezek nem ütik le a bogyót, hanem a tőkét és a lombfalat rezgetik, a bogyók a rezgés hatására válnak le. A két oldal rúdjai nem egymás felé csapnak, hanem párhuzamosan mozognak.

Felfogás és szállítás

A tőke törzse és az oszlopok körül egymásra záródó pikkelyes felfogólapok vagy rugalmas gumitálak gyűjtik a lehulló termést. Egyes gépeken egy, másokon két (oldalanként egy) szállítószalag viszi a termést. Erős mágnes gyűjti ki a termésből a fémdarabokat (kapcsokat, huzalvégeket), amelyek a pincében a gépeket károsítanák; egyes gépek a termést már a fedélzeten folyékony kén-dioxiddal is kezelhetik.

Tisztítás és válogatás

A ventilátorok elszívják a leveleket és a nem szőlő eredetű anyagot (szakmai rövidítéssel MOG). A ventilátor helyzete, mérete és fordulatszáma szabja meg, mennyi levelet távolít el, de nagyobb fordulatszámon a levéllel együtt több mustot is elvisz. A korszerű gépek fedélzeti bogyózóval vagy válogatóasztallal is szerelhetők, így tisztább termés érkezik a pincébe.

Tartály vagy ürítőkar

A saját tartályos gépek befogadóképessége korlátozott, ezért kisebb hozamú, rövidebb sorú ültetvényekhez valók; nagy hozamnál és hosszú soroknál a szomszédos sorban haladó pótkocsiba ürítő, karos megoldás a célszerűbb.

Működési elv és beállítás

A rázásnak három módja ismert:

  • Vízszintes lombfalrázás: ma ez az általános megoldás.
  • Függőleges kordonrázás: a kordont fel-le mozgatja; a rezgésátadás hatékonyabb, a termés tisztább, a tőke és a bogyó kevésbé sérül.
  • Törzsrázás: párhuzamos acélgerendák oldalirányban rázzák a tőke törzsét.

A vízszintes rázású gépeknél három beállítás összhangja dönt: a rázórudak frekvenciája, a haladási sebesség és a ventilátor fordulatszáma. Pontatlan beállításnál nő a mustveszteség és a lombsérülés. Egy 2025-ös MATE-s szakdolgozat egy saját és bérszüretre használt gépen öt rázószerkezet-fordulatszámot hasonlított össze: a közepes, 425 körüli fordulatszám adta a legjobb kompromisszumot a teljesítmény, a fogyasztás és a gép kímélése között, 34,98 l/ha üzemanyag-fogyasztással és mindössze 66 kg/ha termésveszteséggel. A túl nagy fordulatszám növelte a fogyasztást, és gyorsította a csapágyak kopását, a túl kicsi pedig több termést hagyott a tőkén.

Önjáró vagy vontatott gép?

Szempont Önjáró gép Vontatott gép
Betakarítási elv vízszintes rázás, egyes típusoknál más rázási mód ugyanaz az elv, jellemzően vízszintes rázás
Teljesítmény nagyobb kisebb
Felszereltség önszintező alváz, kamerák, automatikus kormányzás, hozamtérképezés egy vagy két szállítószalag, ventilátor, tartály vagy ürítőkar; bogyózó, válogató is kérhető
Éves kihasználás a betakarító egység leszerelhető, a hordozó metszésre, csonkázásra, permetezésre, lombtalanításra is használható főként a szüretre
Kinek való? nagyobb birtok, bérszüret kisebb birtok, saját traktorral

A többfunkciós hordozóknál a karbantartást úgy kell ütemezni, hogy a gép szüret előtt kifogástalan állapotban legyen, hiszen a vásárlás elsődleges célja mégis a betakarítás.

Milyen ültetvény alkalmas gépi szüretre?

A gépi szüret sikere nagyrészt az ültetvényen múlik. A Stellenboschi Egyetem szaktanácsadási anyagai a következő fő követelményeket rögzítik:

  • a sorok legyenek a gyakorlatban lehető leghosszabbak, a fordulókör 6–7 m, a lejtés 18% alatti;
  • a kordonhuzal legalább 900 mm magasan fusson, a lombfal szélessége 1 m alatt maradjon;
  • a vég- és közoszlopok erősebbek legyenek, mint kézi szüretnél, de a vastag oszlopok körül több fürt marad a tőkén; a vékonyabb, hajlékonyabb horganyzott fémoszlopok mellett kevesebb a veszteség;
  • a huzalokat hosszú kapcsokkal vagy kötözéssel rögzítsék, hogy a rázás ne lazítsa ki őket, és ne essenek a termésbe;
  • a tőkék törzse legyen egyenes, hogy a felfogólapok szorosan záródhassanak;
  • a csepegtető cső ne akadályozza a felfogószerkezetet;
  • a függőleges hajtásvezetésű (VSP) lombfal jól betakarítható, de szüret előtt csonkázni kell, mert a felső huzalon túllógó hajtások függönye rontja a munkát.

A hazai ültetvényeknél ezeket az értékeket a helyi sor- és tőtávolsághoz és a géptípushoz kell igazítani, ezért telepítés előtt érdemes a bérszüretet végző vállalkozóval vagy a gépforgalmazóval egyeztetni.

Mikor marad a kézi szüret?

  • Ahol szemenkénti vagy fürtönkénti válogatás kell, például a nemesrothadt (aszú-) szemek szedésénél.
  • Pezsgőalapbornál, egészfürtös préselésnél vagy erjesztésnél.
  • Nagyon lédús fajtáknál (a dél-afrikai tapasztalat szerint például a sauvignon blanc és a sémillon) a mustveszteség miatt.
  • Ha a lejtés vagy a művelésmód nem teszi lehetővé a gép munkáját.

A pincének is fel kell készülnie: a gépi termés sok mustot tartalmaz, ezért a fogadógaratnál, a szállítótartályoknál és a zúzó-bogyózónál a mustelvezetésre és a fémszennyeződés kiszűrésére kell figyelni, a szüret és a feldolgozás között eltelt időt pedig rövidre kell fogni. A gépi szüret előnye, hogy éjszaka vagy kora reggel is végezhető, így hűvös termés érkezik a pincébe.

Gyakori kérdések

Rontja a gépi szüret a bor minőségét?

Nem szükségszerűen. Jól beállított géppel, csonkázott, gépi szüretre kialakított ültetvényben és felkészült pincében a minőség jó lehet; a hibás beállítás viszont mustveszteséget, levélszennyeződést és oxidációt okoz.

Mennyivel olcsóbb a gépi szüret?

A dél-afrikai szaktanácsadás (2009-es becslés) szerint a gépi szüret költsége a kézinek ötöde–fele. A tényleges arány a munkabértől, a birtokmérettől és a gép kihasználtságától függ.

Átalakítható egy meglévő ültetvény gépi szüretre?

Igen, ha a fajta még keresett, a tőkék vírusmentesek és jó növekedésűek, és a sortávolság megfelelő. Az átalakítás többnyire a támrendszer átalakítását vagy cseréjét és a tőkék kordonra nevelését jelenti, ami időigényes.

Összefoglalás

A szőlőkombájn rázással, felfogással, légáramos tisztítással és szállítással dolgozik. A jó eredményhez egyszerre kell a gép pontos beállítása (rázási frekvencia, haladási sebesség, ventilátor), a gépi szüretre tervezett ültetvény és a mustgazdag termés fogadására felkészült pince. Ahol válogatásra vagy egészfürtös feldolgozásra van szükség, a kézi szüret ma is pótolhatatlan.