Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Tápanyag-utánpótlás

A kukorica tápanyag-ellátása: talajvizsgálattól a cinkpótlásig

Így tervezzük meg a kukorica tápanyag-utánpótlását: fajlagos igény, nitrátrendeleti határértékek, startertrágya, nitrogénmegosztás és cinkpótlás.

Farmit szerkesztőség·
A kukorica tápanyag-ellátása: talajvizsgálattól a cinkpótlásig

A kukorica ma is a hazai szántóföldi növénytermesztés egyik legfontosabb növénye, és a jövedelmezősége nagyrészt azon múlik, mennyire sikerül a tápanyag-utánpótlást a tábla adottságaihoz, a tervezett terméshez és az évjárathoz igazítani. Az aszályos évek sora megmutatta, hogy a műtrágya vizet nem pótol, de a harmonikusan táplált állomány a rendelkezésre álló vizet jobban hasznosítja. Az alábbi útmutató a talajvizsgálattól a starter- és fejtrágyázáson át a cinkpótlásig végigveszi a 2026-ban érvényes gyakorlatot és szabályokat.

Mennyi tápanyagot von ki a kukorica?

A tápanyagigény számításának kiindulópontja a fajlagos tápanyagigény, vagyis az, hogy egy tonna termés a hozzá tartozó melléktermékkel együtt mennyi tápelemet vesz fel. A nitrátrendelet (59/2008. FVM rendelet) 4. melléklete szerint a szemes kukorica fajlagos igénye 25 kg N, 13 kg P2O5 és 22 kg K2O tonnánként. Egy 10 t/ha-os terméshez így a növény nagyságrendileg 250 kg nitrogént, 130 kg foszfort (P2O5) és 220 kg káliumot (K2O) vesz fel a talajból és a trágyákból együtt.

Ez a bruttó felvétel nem azonos a kijuttatandó műtrágya mennyiségével. A szemtermés főként nitrogénben és foszforban gazdag, a szár és a levél viszont a felvett kálium nagyobb részét tartalmazza. Ha a szármaradványt aprítva a talajba dolgozzuk, a kálium jelentős része visszakerül a táblára, így a káliumpótlást elsősorban a talaj ellátottsága alapján kell megtervezni.

A csemegekukoricánál a rendelet a csőtermésre vetítve számol: tonnánként 10 kg N, 4 kg P2O5 és 11 kg K2O az irányszám. A csemegekukorica gyökérzete gyengébb, a magja kevés tartalékkal indul, ezért a kezdeti foszfor- és nitrogénellátásra, valamint a cinkre különösen érzékeny; az egyoldalú, túlzott nitrogén pedig rontja a cső minőségét.

Talajvizsgálat és tápanyagmérleg: a terv alapja

A trágyaadagot mindig táblára lebontva, friss talajvizsgálat alapján kell meghatározni. A foszfor- és káliumellátottságot az ammónium-laktátban oldható (AL-) P2O5- és K2O-tartalom mutatja, amelyet a talaj kémhatása, mésztartalma és kötöttsége szerint kell értékelni. Gyenge ellátottságnál a terméssel kivont mennyiség többszöröse is indokolt lehet, kielégítő ellátottságnál elég a kivont tápanyag pótlása, nagy vagy túlzott ellátottságnál pedig a következő talajvizsgálatig szüneteltethető az adott elem kijuttatása.

A nitrogénadag pontosításához a legjobb eszköz a vetés előtti ásványinitrogén-vizsgálat (Nmin). A talaj 0–60 cm-es, mélyen gyökerező növényeknél 0–90 cm-es rétegében lévő nitrát-nitrogén egyenértékű a műtrágya-nitrogénnel, így ennek ismeretében eldönthető, hol és mennyivel csökkenthető a nitrogénadag. Az elővetemény is módosítja az igényt: a rendelet szerint egyéves pillangós után az első évben 30 kg/ha-val, évelő pillangós (például lucerna) után az első évben 50 kg/ha-val kevesebb nitrogénnel kell számolni. Nagy tömegű kukorica- vagy napraforgószár lebontásához viszont 100 kg szárazanyagonként további 0,8 kg nitrogén vehető figyelembe.

Nitrátérzékeny területen: a felső határ és a tilalmi időszak

Nitrátérzékeny területen a tápanyag-gazdálkodási számításban figyelembe vehető nitrogénnek felső korlátja van, amely a termőhelytől és a talaj nitrogénellátottságától függ. A kukoricára vonatkozó értékeket az alábbi táblázat foglalja össze (59/2008. FVM rendelet, 3. melléklet).

Termőhelyi kategória Gyenge N-ellátottság (kg N/ha) Közepes N-ellátottság (kg N/ha) Jó N-ellátottság (kg N/ha)
I. mezőségi talajok (csernozjomok) 230 210 180
II. barna erdőtalajok 230 190 180
III. réti és öntéstalajok 220 190 170
IV. laza és homoktalajok 180 160 150

Ezek maximális értékek, nem ajánlott adagok: a tényleges adagot a tervezett termés, az Nmin-eredmény és az elővetemény alapján kell kiszámolni. További kötelező előírások nitrátérzékeny területen:

  • kukorica alá november 30. és február 15. között tilos trágyát kijuttatni;
  • fagyott, vízzel telített vagy összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki;
  • 12%-nál meredekebb lejtőn a kiszórt műtrágyát 4 órán belül be kell dolgozni (a fejtrágyázás kivételével), 17% felett pedig trágya nem juttatható ki;
  • felszíni vizek partvonalától számított 2 méteres sávban műtrágyát kijuttatni tilos;
  • szerves trágyával évente legfeljebb 170 kg/ha nitrogén juttatható ki.

Alaptrágyázás és startertrágyázás

A foszfort és a káliumot alaptrágyaként, a magágy-előkészítés előtti legmélyebb talajmunkával bedolgozva célszerű kijuttatni; kötött, gyengén ellátott talajon a PK egy része ősszel is kiszórható. A vízoldható foszforformák gyorsan hasznosulnak, ezért a tavaszi kijuttatás is jól működik, ha a műtrágyát a gyökérzónába dolgozzuk.

A startertrágyázás, vagyis a foszfor egy részének vetéssel egy menetben, a mag mellé és alá sávosan történő kijuttatása, különösen hideg, nedves tavaszon és gyengébb foszforellátottságnál térül meg leginkább, mert a fiatal kukorica gyökérzete még kis talajtérfogatból táplálkozik, a hideg talajban pedig a foszfor felvétele lassú. Két dologra figyeljünk:

  • a műtrágya ne kerüljön közvetlenül a mag mellé, mert a sókoncentráció károsíthatja a csírát és a gyökeret;
  • a vetőgépen át csak jó fizikai minőségű, pormentes, egyenletes szemcséjű műtrágyát adagoljunk, és a dózist a vetőgép kalibrálásával ellenőrizzük.

A mikrogranulált starterek gyorsabban oldódnak, mint a hagyományos szemcsés műtrágyák, ugyanakkor egységnyi hatóanyagra vetítve drágábbak, ezért azonos költségből a hagyományos startertrágyával több tápanyag juttatható ki. A választás a gépi felszereltségtől és a tábla foszforellátottságától függ.

Nitrogén: megosztás és fejtrágyázás

A kukorica a tápanyagok nagy részét a címerhányás előtti, néhány hetes intenzív szárnövekedési szakaszban veszi fel, a kelés utáni első hetekben az igénye még kicsi. A nitrogént ezért érdemes megosztani: egy részét vetés előtt, a maradékot sorközműveléssel egy menetben, fejtrágyaként kijuttatni. Így a frissen kiadott nitrogén a legnagyobb igény idején áll rendelkezésre, csökken a kimosódás kockázata, és száraz tavaszon sem kerül feleslegesen sok nitrogén a talajba.

  • Savanyú talajon kerüljük az erősen savanyító nitrogénformákat, és a fejtrágyázást kéntartalmú nitrogénműtrágyával végezzük, mert a kén javítja a nitrogén hasznosulását.
  • A karbamidot azonnal a talajba kell dolgozni, különben jelentős része ammónia formájában elillan. Az Agro-ökológiai Program karbamidra vonatkozó gyakorlatát vállaló gazdaságoknál 2025-től a szilárd karbamid ureázgátlóval együtt kijuttatva mentesül az azonnali bedolgozás kötelezettsége alól.
  • Késői, túlzott nitrogénadag kitolhatja az érést és növelheti a betakarításkori szemnedvességet.

Cink és más mikroelemek

A kukorica a mikroelemek közül a cinkhiányra a legérzékenyebb. A hazai talajok közel fele cinkkel gyengén ellátott, a cink felvétele pedig 6-os pH felett erősen korlátozott. Különösen gyakori a hiány meszes, foszforban gazdag talajokon, mert a foszfor és a cink között antagonizmus áll fenn: a bőséges foszfortrágyázás cinkhiányt idézhet elő, ha a cinkpótlás elmarad. A hiány tünete a fiatal leveleken a levélalap felől induló, fehéres-sárgás csíkozottság és a lassú, törpe növekedés.

Gyenge ellátottságú vagy meszes talajon a cinket startertrágyával, illetve lombtrágyaként célszerű pótolni; a lombtrágyát a fiatal, intenzíven növekvő állományra, a címerhányás előtt érdemes kijuttatni, és ez jól összekapcsolható a növényvédelmi kezelésekkel. Keverés előtt mindig végezzünk keverési próbát, és tartsuk be a növényvédő szer címkéjén szereplő keverhetőségi előírásokat.

Összefoglalás

  • Az adagot friss talajvizsgálatra, Nmin-eredményre és reális termésszintre alapozzuk; a fajlagos igény 25 kg N, 13 kg P2O5 és 22 kg K2O tonnánként.
  • Nitrátérzékeny területen tartsuk be a 3. melléklet szerinti maximális nitrogénértéket és a november 30. – február 15. közötti tilalmat.
  • A foszfort és a káliumot alaptrágyaként dolgozzuk be, hideg tavaszon és gyengébb ellátottságnál alkalmazzunk startertrágyát.
  • A nitrogént osszuk meg, a fejtrágyát a sorközműveléssel adjuk ki, a karbamidot dolgozzuk be.
  • Meszes, foszforban gazdag talajon ne feledkezzünk meg a cinkről.