A kukorica tápanyag-ellátása: talajvizsgálattól a cinkpótlásig
Így tervezzük meg a kukorica tápanyag-utánpótlását: fajlagos igény, nitrátrendeleti határértékek, startertrágya, nitrogénmegosztás és cinkpótlás.

A kukorica ma is a hazai szántóföldi növénytermesztés egyik legfontosabb növénye, és a jövedelmezősége nagyrészt azon múlik, mennyire sikerül a tápanyag-utánpótlást a tábla adottságaihoz, a tervezett terméshez és az évjárathoz igazítani. Az aszályos évek sora megmutatta, hogy a műtrágya vizet nem pótol, de a harmonikusan táplált állomány a rendelkezésre álló vizet jobban hasznosítja. Az alábbi útmutató a talajvizsgálattól a starter- és fejtrágyázáson át a cinkpótlásig végigveszi a 2026-ban érvényes gyakorlatot és szabályokat.
Mennyi tápanyagot von ki a kukorica?
A tápanyagigény számításának kiindulópontja a fajlagos tápanyagigény, vagyis az, hogy egy tonna termés a hozzá tartozó melléktermékkel együtt mennyi tápelemet vesz fel. A nitrátrendelet (59/2008. FVM rendelet) 4. melléklete szerint a szemes kukorica fajlagos igénye 25 kg N, 13 kg P2O5 és 22 kg K2O tonnánként. Egy 10 t/ha-os terméshez így a növény nagyságrendileg 250 kg nitrogént, 130 kg foszfort (P2O5) és 220 kg káliumot (K2O) vesz fel a talajból és a trágyákból együtt.
Ez a bruttó felvétel nem azonos a kijuttatandó műtrágya mennyiségével. A szemtermés főként nitrogénben és foszforban gazdag, a szár és a levél viszont a felvett kálium nagyobb részét tartalmazza. Ha a szármaradványt aprítva a talajba dolgozzuk, a kálium jelentős része visszakerül a táblára, így a káliumpótlást elsősorban a talaj ellátottsága alapján kell megtervezni.
A csemegekukoricánál a rendelet a csőtermésre vetítve számol: tonnánként 10 kg N, 4 kg P2O5 és 11 kg K2O az irányszám. A csemegekukorica gyökérzete gyengébb, a magja kevés tartalékkal indul, ezért a kezdeti foszfor- és nitrogénellátásra, valamint a cinkre különösen érzékeny; az egyoldalú, túlzott nitrogén pedig rontja a cső minőségét.
Talajvizsgálat és tápanyagmérleg: a terv alapja
A trágyaadagot mindig táblára lebontva, friss talajvizsgálat alapján kell meghatározni. A foszfor- és káliumellátottságot az ammónium-laktátban oldható (AL-) P2O5- és K2O-tartalom mutatja, amelyet a talaj kémhatása, mésztartalma és kötöttsége szerint kell értékelni. Gyenge ellátottságnál a terméssel kivont mennyiség többszöröse is indokolt lehet, kielégítő ellátottságnál elég a kivont tápanyag pótlása, nagy vagy túlzott ellátottságnál pedig a következő talajvizsgálatig szüneteltethető az adott elem kijuttatása.
A nitrogénadag pontosításához a legjobb eszköz a vetés előtti ásványinitrogén-vizsgálat (Nmin). A talaj 0–60 cm-es, mélyen gyökerező növényeknél 0–90 cm-es rétegében lévő nitrát-nitrogén egyenértékű a műtrágya-nitrogénnel, így ennek ismeretében eldönthető, hol és mennyivel csökkenthető a nitrogénadag. Az elővetemény is módosítja az igényt: a rendelet szerint egyéves pillangós után az első évben 30 kg/ha-val, évelő pillangós (például lucerna) után az első évben 50 kg/ha-val kevesebb nitrogénnel kell számolni. Nagy tömegű kukorica- vagy napraforgószár lebontásához viszont 100 kg szárazanyagonként további 0,8 kg nitrogén vehető figyelembe.
Nitrátérzékeny területen: a felső határ és a tilalmi időszak
Nitrátérzékeny területen a tápanyag-gazdálkodási számításban figyelembe vehető nitrogénnek felső korlátja van, amely a termőhelytől és a talaj nitrogénellátottságától függ. A kukoricára vonatkozó értékeket az alábbi táblázat foglalja össze (59/2008. FVM rendelet, 3. melléklet).
| Termőhelyi kategória | Gyenge N-ellátottság (kg N/ha) | Közepes N-ellátottság (kg N/ha) | Jó N-ellátottság (kg N/ha) |
|---|---|---|---|
| I. mezőségi talajok (csernozjomok) | 230 | 210 | 180 |
| II. barna erdőtalajok | 230 | 190 | 180 |
| III. réti és öntéstalajok | 220 | 190 | 170 |
| IV. laza és homoktalajok | 180 | 160 | 150 |
Ezek maximális értékek, nem ajánlott adagok: a tényleges adagot a tervezett termés, az Nmin-eredmény és az elővetemény alapján kell kiszámolni. További kötelező előírások nitrátérzékeny területen:
- kukorica alá november 30. és február 15. között tilos trágyát kijuttatni;
- fagyott, vízzel telített vagy összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki;
- 12%-nál meredekebb lejtőn a kiszórt műtrágyát 4 órán belül be kell dolgozni (a fejtrágyázás kivételével), 17% felett pedig trágya nem juttatható ki;
- felszíni vizek partvonalától számított 2 méteres sávban műtrágyát kijuttatni tilos;
- szerves trágyával évente legfeljebb 170 kg/ha nitrogén juttatható ki.
Alaptrágyázás és startertrágyázás
A foszfort és a káliumot alaptrágyaként, a magágy-előkészítés előtti legmélyebb talajmunkával bedolgozva célszerű kijuttatni; kötött, gyengén ellátott talajon a PK egy része ősszel is kiszórható. A vízoldható foszforformák gyorsan hasznosulnak, ezért a tavaszi kijuttatás is jól működik, ha a műtrágyát a gyökérzónába dolgozzuk.
A startertrágyázás, vagyis a foszfor egy részének vetéssel egy menetben, a mag mellé és alá sávosan történő kijuttatása, különösen hideg, nedves tavaszon és gyengébb foszforellátottságnál térül meg leginkább, mert a fiatal kukorica gyökérzete még kis talajtérfogatból táplálkozik, a hideg talajban pedig a foszfor felvétele lassú. Két dologra figyeljünk:
- a műtrágya ne kerüljön közvetlenül a mag mellé, mert a sókoncentráció károsíthatja a csírát és a gyökeret;
- a vetőgépen át csak jó fizikai minőségű, pormentes, egyenletes szemcséjű műtrágyát adagoljunk, és a dózist a vetőgép kalibrálásával ellenőrizzük.
A mikrogranulált starterek gyorsabban oldódnak, mint a hagyományos szemcsés műtrágyák, ugyanakkor egységnyi hatóanyagra vetítve drágábbak, ezért azonos költségből a hagyományos startertrágyával több tápanyag juttatható ki. A választás a gépi felszereltségtől és a tábla foszforellátottságától függ.
Nitrogén: megosztás és fejtrágyázás
A kukorica a tápanyagok nagy részét a címerhányás előtti, néhány hetes intenzív szárnövekedési szakaszban veszi fel, a kelés utáni első hetekben az igénye még kicsi. A nitrogént ezért érdemes megosztani: egy részét vetés előtt, a maradékot sorközműveléssel egy menetben, fejtrágyaként kijuttatni. Így a frissen kiadott nitrogén a legnagyobb igény idején áll rendelkezésre, csökken a kimosódás kockázata, és száraz tavaszon sem kerül feleslegesen sok nitrogén a talajba.
- Savanyú talajon kerüljük az erősen savanyító nitrogénformákat, és a fejtrágyázást kéntartalmú nitrogénműtrágyával végezzük, mert a kén javítja a nitrogén hasznosulását.
- A karbamidot azonnal a talajba kell dolgozni, különben jelentős része ammónia formájában elillan. Az Agro-ökológiai Program karbamidra vonatkozó gyakorlatát vállaló gazdaságoknál 2025-től a szilárd karbamid ureázgátlóval együtt kijuttatva mentesül az azonnali bedolgozás kötelezettsége alól.
- Késői, túlzott nitrogénadag kitolhatja az érést és növelheti a betakarításkori szemnedvességet.
Cink és más mikroelemek
A kukorica a mikroelemek közül a cinkhiányra a legérzékenyebb. A hazai talajok közel fele cinkkel gyengén ellátott, a cink felvétele pedig 6-os pH felett erősen korlátozott. Különösen gyakori a hiány meszes, foszforban gazdag talajokon, mert a foszfor és a cink között antagonizmus áll fenn: a bőséges foszfortrágyázás cinkhiányt idézhet elő, ha a cinkpótlás elmarad. A hiány tünete a fiatal leveleken a levélalap felől induló, fehéres-sárgás csíkozottság és a lassú, törpe növekedés.
Gyenge ellátottságú vagy meszes talajon a cinket startertrágyával, illetve lombtrágyaként célszerű pótolni; a lombtrágyát a fiatal, intenzíven növekvő állományra, a címerhányás előtt érdemes kijuttatni, és ez jól összekapcsolható a növényvédelmi kezelésekkel. Keverés előtt mindig végezzünk keverési próbát, és tartsuk be a növényvédő szer címkéjén szereplő keverhetőségi előírásokat.
Összefoglalás
- Az adagot friss talajvizsgálatra, Nmin-eredményre és reális termésszintre alapozzuk; a fajlagos igény 25 kg N, 13 kg P2O5 és 22 kg K2O tonnánként.
- Nitrátérzékeny területen tartsuk be a 3. melléklet szerinti maximális nitrogénértéket és a november 30. – február 15. közötti tilalmat.
- A foszfort és a káliumot alaptrágyaként dolgozzuk be, hideg tavaszon és gyengébb ellátottságnál alkalmazzunk startertrágyát.
- A nitrogént osszuk meg, a fejtrágyát a sorközműveléssel adjuk ki, a karbamidot dolgozzuk be.
- Meszes, foszforban gazdag talajon ne feledkezzünk meg a cinkről.



