Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Tápanyag-utánpótlás

Szabadföldi és fűszerpaprika tápanyag-ellátása: igény és kalcium

Bemutatjuk az étkezési és a fűszerpaprika tápanyagigényét, a nitrogénkorlátokat, a kálium és a kalcium szerepét, a csúcsrothadást és a tápoldatozást.

Farmit szerkesztőség·
Szabadföldi és fűszerpaprika tápanyag-ellátása: igény és kalcium

A szabadföldi étkezési paprika és a fűszerpaprika sekély gyökérzetű, nagy víz- és levegőigényű, sóra érzékeny növény, ezért tápanyag-ellátását mindig az öntözéssel együtt kell megtervezni. A jó kezdeti nitrogénellátás a koraiságot és a növény felépítését, a kálium a színeződést és a szárazanyag-tartalmat, a kalcium pedig a csúcsrothadás elkerülését szolgálja. Az alábbi útmutató mindkét paprikatípusra kiterjed, kiemelve a fűszerpaprika sajátosságait.

Mennyi tápanyagot von ki a paprika?

Az 59/2008. FVM rendelet (nitrátrendelet) 4. melléklete a főtermés és a hozzá tartozó melléktermés tápanyagtartalmát adja meg; ezek az irányszámok nitrátérzékeny területen a tápanyag-gazdálkodási számítás alapjai.

  • Étkezési paprika: 1 t termés igénye 2,4 kg N, 0,9 kg P₂O₅ és 3,5 kg K₂O.
  • Fűszerpaprika (friss tömegre): 1 t termés igénye 4,8 kg N, 1,6 kg P₂O₅ és 6,5 kg K₂O.

A fűszerpaprika tonnánkénti igénye tehát kb. kétszerese az étkezési paprikáénak, mivel a termés szárazanyag-tartalma jóval nagyobb. Nitrátérzékeny területen a rendelet 3. melléklete a tápanyag-gazdálkodási számításban figyelembe vehető legnagyobb nitrogénadagot is meghatározza, a termőhely és a talaj nitrogénellátottsága szerint:

Termőhelyi kategória Paprika – gyenge / közepes / jó N-ellátottság (kg N/ha) Fűszerpaprika – gyenge / közepes / jó N-ellátottság (kg N/ha)
I. Mezőségi talajok (csernozjomok) 240 / 220 / 210 260 / 230 / 220
II. Barna erdőtalajok 230 / 210 / 200 260 / 230 / 220
III. Réti és öntéstalajok 200 / 180 / 180 270 / 240 / 230
IV. Laza és homoktalajok 230 / 210 / 200 240 / 220 / 200

Ezek felső korlátok, nem ajánlott adagok: a tényleges adagot a tervezett termésből, a talajvizsgálatból és a szerves trágyával, illetve az elővetemény után visszamaradó nitrogénből kell kiszámítani.

A tápelemek szerepe

Nitrogén

A nitrogén befolyásolja legerősebben a növény felépítését, a termés mennyiségét és minőségét. A tenyészidő első fele a meghatározó: a jó kezdeti ellátás javítja a koraiságot. Hiányában gyenge a növekedés, és romlik a termés minősége; túladagolásakor vegetatív túlsúly alakul ki, a bogyók minősége ugyancsak gyengül, az érés pedig elhúzódik.

Foszfor

A foszfor a palánták gyökeresedésekor, illetve helyrevetésnél a csírázáskor és később a termésnövekedéskor egyaránt fontos. Hideg talajban a foszforfelvétel gátolt; ilyenkor a levelek és a termések lilulása foszforhiányra utalhat.

Kálium

A kálium a jó vízháztartás, az ellenálló képesség, az egyenletes érés, a szállíthatóság és a tárolhatóság feltétele. Fűszerpaprikánál a bogyónövekedés végétől a felvétele ugrásszerűen megnő; hiányos ellátásnál elhúzódik az érés, gyenge a színeződés, és csökken a szárazanyag-tartalom. A túlzott kálium viszont a kalcium és a magnézium felvételét rontja.

Magnézium és mikroelemek

A magnéziumhiány az idősebb leveleken kezdődik: az erek közötti rész kifakul, majd barnul, miközben az erek zöldek maradnak. Savanyú, laza talajon és nagy káliumadagok mellett gyakoribb, ilyenkor magnézium-szulfátos lombkezeléssel gyorsan enyhíthető. Lúgos, meszes talajon a vas- és mangánfelvétel romolhat, ami a fiatal levelek érközi sárgulásában mutatkozik meg. A paprika az indulás és a kötődés idején a mikroelemhiányra is érzékeny, ezért ha a talajvizsgálat vagy a levélanalízis hiányt jelez, célzott, egy-két elemet tartalmazó lombtrágyával pótoljuk, ne általános keverékkel.

Kalcium és csúcsrothadás

A paprika csúcsrothadása – a termés bibe felőli végén megjelenő, besüppedő, majd elszáradó folt – a kalciumellátás zavarára vezethető vissza. A talaj alacsony mésztartalma ritkán az oka: sokkal gyakoribb a relatív kalciumhiány, amikor a növény a talajban lévő kalciumot nem tudja felvenni vagy a termésbe szállítani. Jellemző kiváltó okok:

  • aszályos, forró időszak, egyenetlen vízellátás;
  • magas talajhőmérséklet – nyáron a túl meleg gyökérzóna gátolja a kalciumfelvételt;
  • túlzott kálium- vagy ammóniumadag, magas sókoncentráció a gyökérzónában;
  • erős besugárzás, a kifejlett bogyók túlmelegedése.

A legérzékenyebb szakasz a gyökeresedés végétől az első kötések időszakáig tart. A megelőzés eszközei az egyenletes, gyakori öntözés, a talajtakarás, a kalcium-nitrát beépítése a tápoldatozásba és a virágzás előtti, kötődés utáni kalciumos lombkezelés. A kalciumfelvétel fajtafüggő tulajdonság is, a fogékony fajtáknál nagyobb a kockázat. Fűszerpaprikánál az utóbbi aszályos években öntözés és tápanyag-utánpótlás mellett is gyakran megjelent a terméseken a nekrotikus folt, amelyet a magas talajhőmérséklet okozta kalciumfelvételi zavar váltott ki.

A fűszerpaprika sajátosságai

A KSH adatai szerint az utóbbi években nagyjából 1800–2000 hektáron termesztettek fűszerpaprikát, főként a kalocsai és a szegedi tájkörzetben; a Kalocsai és a Szegedi fűszerpaprika-őrlemény hungarikum. A biztonságos termesztés ma már csak öntözéssel lehetséges. Az őrleménygyártáshoz kb. 18%-os szárazanyag-tartalom és magas színezékanyag-tartalom szükséges. Az intenzív, tápoldatos öntözésre épülő technológiával 35–50 t/ha termés is elérhető, de az így szedett termések szárazanyag-tartalma csak 13–14%, ami az őrleményhez nem mindig megfelelő – az ilyen állományok inkább a krém- és szószgyártást szolgálják. A tápanyag-ellátást tehát a felhasználási célhoz kell igazítani: az őrleménynek szánt állományban az érés alatti jó káliumellátás és a nitrogén mérséklése a fontos.

Alaptrágyázás, fejtrágyázás, tápoldatozás

  1. Talajvizsgálat: a tervezés alapja; a paprika sóérzékenysége miatt a nagy egyszeri műtrágyaadagot kerülni kell.
  2. Alaptrágyázás: a jó talajszerkezethez jól érett istállótrágya őszi bedolgozása javasolt. A foszfort és a kálium nagyobb részét kora tavasszal, sekélyen bedolgozva adjuk ki, kloridmentes formában.
  3. Fejtrágyázás, tápoldatozás: csepegtető öntözésnél a tápanyagot a heti öntözések számához igazítva, kis adagokban juttassuk ki. Kiültetés után az indító kezelést követően a tápoldatozás legyen visszafogott; az első bogyók növekedésétől a terheléshez igazított, teljes tápanyag-ellátásra van szükség.
  4. Lombtrágyázás: kiegészítő eszköz stresszhelyzetben és a kalcium, illetve a mikroelemek pótlására; a virágzás előtti és a kötődés utáni időszak a legfontosabb. Keverés előtt mindig végezzünk keverési próbát.

Nitrátérzékeny területen az 59/2008. FVM rendelet általános szabályai is kötelezőek: szerves trágyával évente legfeljebb 170 kg/ha nitrogén adható, november 30. és február 15. között trágyát kijuttatni tilos, a műtrágya a felszíni vizek 2 méteres parti sávjában nem szórható, a tevékenységet a gazdálkodási naplóban rögzíteni kell.

Összefoglalás

  • A paprika igénye tonnánként: étkezési paprikánál 2,4 kg N, 0,9 kg P₂O₅, 3,5 kg K₂O; fűszerpaprikánál ennek kb. kétszerese.
  • A nitrogén a tenyészidő első felében a legfontosabb, a kálium az érés idején.
  • A csúcsrothadás oka legtöbbször felvételi zavar: egyenletes öntözéssel, a gyökérzóna hűtésével és mérsékelt K-adaggal előzhető meg.
  • Fűszerpaprikánál a tápanyag-ellátást a felhasználási célhoz (őrlemény vagy krém) kell igazítani.
  • Sóérzékeny növény: kis adagokban, öntözéssel összehangolva trágyázzunk.