Agrárhírek és szakcikkek gazdálkodóknak

Tápanyag-utánpótlás

A szőlő tápanyag-ellátása a telepítéstől a termő ültetvényig

Lépésről lépésre bemutatjuk a szőlő trágyázását a talaj- és levélvizsgálattól a feltöltő és fenntartó trágyázáson át a nitrátszabályokig.

Farmit szerkesztőség·
A szőlő tápanyag-ellátása a telepítéstől a termő ültetvényig

A szőlő okszerű tápanyag-ellátása egyszerre határozza meg a termés mennyiségét, a must és a bor minőségét, valamint az ültetvény hosszú távú, gazdaságos fenntarthatóságát. Tartósan negatív tápanyagmérleg mellett a talaj termékenysége romlik, a tőkék aszályra és betegségekre érzékenyebbek lesznek – a túltrágyázás viszont ugyanilyen káros. Ez az útmutató a telepítés előtti feltöltő trágyázástól a termő ültetvény fenntartó trágyázásáig foglalja össze a teendőket.

A tervezés alapja: talaj- és levélvizsgálat

A trágyaigényt három tényező határozza meg: a szőlő fajlagos tápelemigénye, a tervezett termésszint és a talaj tápanyag-szolgáltató képessége. A talajvizsgálat (kötöttség, pH, mésztartalom, humusz, felvehető foszfor, kálium, magnézium és mikroelemek) mutatja meg a kiinduló állapotot. Termő ültetvényben ezt érdemes a vegetációban végzett levélanalízissel kiegészíteni, mert ez a látens, tünetet még nem okozó hiányokat is kimutatja.

Ne csak az abszolút értékekre, hanem az arányokra is ügyeljünk, mert a tápelemek hatnak egymásra: a nagy kalcium- és magnéziumaktivitás gátolja a káliumfelvételt (ezért meszes talajon a káliumellátásra fokozottan kell figyelni), a túlzott káliumellátás magnézium- és bórhiányt idézhet elő, a foszforbőség pedig ronthatja a cink felvehetőségét.

Tájékozódásként: a leszüretelt termés tonnánként nagyjából 2,25 kg nitrogént, 0,8 kg foszfort, 3,5 kg káliumot és 0,2 kg magnéziumot visz ki az ültetvényből (elemi formában számolva). Ez a minimálisan pótlandó mennyiség; a vesszők, levelek és gyökerek növekedéséhez ennél több kell, a nyesedék és a lomb egy része viszont visszakerül a talajba.

Az egyes tápelemek szerepe a szőlőben

  • Nitrogén: a hajtásnövekedés és a termésképzés alapja. Kiegyensúlyozott ellátásra van szükség: a túl sok nitrogén vegetatív túlsúlyt, betegségérzékenységet és minőségromlást okoz, a túl kevés viszont a must erjedését akaszthatja meg, és növeli a kénhidrogén-képződés kockázatát. Hiányára főleg erodált, köves, sekély termőrétegű talajon kell számítani.
  • Foszfor: a gyökeresedés és a termőképesség feltétele. Gyengén savanyú (pH 5,5–7,0) tartományban a legjobban oldható; mozgása a talajban nagyon korlátozott.
  • Kálium: a cukorképzés, a fagy- és aszálytűrés, a betegség-ellenállóság és a tőkekondíció kulcseleme. Hiánya hűvös, csapadékos tavaszon és aszályban is felléphet.
  • Magnézium: a szőlő kifejezetten magnéziumigényes. Hiánya kolloidszegény, illetve káliummal jól ellátott savanyú talajon és meszes termőhelyeken gyakoribb; tünete az idősebb leveleken jelentkező klorózis. Egyes fajtáknál a magnéziumhiány fürtkocsány-bénuláshoz is vezethet.
  • Vas: löszös, meszes talajon gyakori a mészklorózis; a hűvös, tartósan csapadékos idő fokozza.
  • Cink, bór, mangán: ritkábbak, de aszályos években löszön a cink- és bórhiány, sekély, köves termőhelyen a mangánhiány is előfordulhat. A bór a termékenyüléshez fontos, hiánya madárkásságot okozhat.

Mikor veszi fel a szőlő a tápanyagot?

Fakadás után a tőke a fás részekben, elsősorban a gyökérzetben raktározott tartalékokat mozgósítja, mert a talajból felvett tápanyag ekkor még nem fedezi a hajtás-, gyökér- és bogyónövekedés igényét. A felvétel az intenzív bogyónövekedés végén tetőzik, zsendülés után mérséklődik, szüret után pedig a tartalékok feltöltése miatt újra megélénkül. Ezért fontos, hogy a lomb szüret után is egészséges maradjon. A tápelemek felvételének megoszlását az alábbi táblázat mutatja (Zsigrai, 2019, szakirodalmi adatok alapján).

Időszak Nitrogén Foszfor Kálium Magnézium
Rügypattanástól bogyókötődésig kb. 25% kb. 30% kb. 40% egyenletes ütemben
Bogyókötődéstől zsendülésig kb. 35% kb. 25% kb. 30% zsendülésig összesen kb. 70%
Érés (zsendüléstől szüretig) erősen visszaesik kb. 5% kb. 10% a fennmaradó kb. 30%
Szüret után, lombhullásig harmadik felvételi csúcs akár 40% kb. 20% (a fennmaradó részben)

A mikroelemek felvétele fakadás után csekély, majd fokozatosan nő, és a zsendülés körül éri el a csúcsát.

Telepítés előtti feltöltő trágyázás

Mivel a foszfor alig mozog a talajszelvényben, a mélyebb rétegek foszfor- és káliumellátását a telepítés előtt, a mélyforgatással egy időben lehet megalapozni – később a termő ültetvényben erre már alig van mód. A feltöltés célja a harmonikus, közepes vagy annál valamivel jobb ellátottság elérése, nem a „tartalékolás”.

  • A feltöltő adagot mindig talajvizsgálat és szaktanácsadói számítás alapján határozzuk meg; savanyú talajon a meszezést is ekkor kell elvégezni.
  • A régi gyakorlat, a több évre szóló, nagy adagú egyszerű foszfor- és káliműtrágyázás környezetterhelő és költséges, a túlzott kálium és foszfor ráadásul már a fiatal tőkéknél magnézium-, cink- és vashiányt idézhet elő.
  • Intenzív, mikroöntözött ültetvényben a gyökérzet kisebb talajtömeget hasznosít, ezért a tápanyag egy részét célszerű a sorba, a telepítőgödör környezetébe, könnyen felvehető formában adni.
  • Fiatal ültetvényben kerüljük a buja növekedést: a laza szövetű hajtások könnyebben elfagynak, ami a tőkeforma kialakítását késlelteti.

A termő ültetvény fenntartó trágyázása

Nitrogén

A számított nitrogénadag 50–60%-át a vegetáció kezdete előtt, a fennmaradó részt az intenzív hajtás- és bogyónövekedés idején célszerű kijuttatni. Nitrogénforrás lehet istállótrágya, komposzt, pillangós sorközi növény és műtrágya; a szerves trágyák hatása időben elhúzódik, ezért utóhatásukkal is számolni kell.

Foszfor, kálium, magnézium

A terméssel kivont foszfort rendszeresen vagy időszakosan pótolni kell; a cél a közepes ellátottság fenntartása. A káliumot a talajba kell juttatni úgy, hogy a gyökérzet minél kevésbé sérüljön. Durva szövetű talajon a kálium kimosódhat, ezért ott kisebb, gyakoribb adagok indokoltak. Magnéziumhiányos ültetvényben a magnézium rendszeres pótlása szükséges.

Időzítés: ősszel vagy tavasszal?

Az alaptrágya kijuttatható ősszel, lombhullás után, vagy tavasszal, fakadás előtt; kötött talajon az őszi, laza, kimosódásra hajlamos talajon a tavaszi kijuttatás az előnyösebb. Ha az előző ősz kedvezőtlen volt (korai lombhullás, aszály) és a tartalékok beépülésének ideje lerövidült, a tavaszi alaptrágyázásra különösen figyelni kell. A sorközbe kijuttatott trágyát sekélyen, a gyökereket kímélve dolgozzuk be.

Lombtrágyázás

A lombtrágyázás kiegészítő megoldás: az átmeneti felvételi zavarok és a mikroelemhiány kezelésére alkalmas, és a növényvédelmi permetezésekkel egy menetben is kijuttatható. A megfelelő káliumellátás azonban csak a talajon keresztül oldható meg. Mészklorózis megelőzésére vaskelát, kötődési gondoknál bór, fürtkocsány-bénulásra hajlamos fajtáknál magnézium jöhet szóba a fürtfejlődés idején.

Szabályok, amelyekre figyelni kell

A nitrátrendelet (59/2008. FVM rendelet) szerint trágyát november 30. és február 15. között tilos kijuttatni, és fagyott, vízzel telített vagy hóval borított talajra sem szabad; szerves trágyával évente legfeljebb 170 kg/ha nitrogén juttatható ki. A 12%-nál meredekebb lejtőn a kijuttatott trágyát 4 órán belül be kell dolgozni, 17% felett pedig tilos a kijuttatás – ez a lejtős szőlőhegyeken különösen fontos. Agrár-környezetgazdálkodási ültetvényes vállalásnál a belépéskor és a program végén teljes körű talajvizsgálat, valamint erre épülő tápanyag-gazdálkodási terv is követelmény lehet.

Összefoglalás

  • Talaj- és levélvizsgálat nélkül nincs okszerű trágyázás – figyeljünk az arányokra (K/Mg, P/Zn) is.
  • Foszfort és káliumot mélyre csak telepítés előtt lehet hatékonyan juttatni.
  • Termő ültetvényben a nitrogén 50–60%-a a vegetáció előtt, a többi a hajtás- és bogyónövekedés idején jusson ki.
  • A kálium felvételének 70%-a zsendülésig lezajlik, a foszfor jelentős részét pedig szüret után veszi fel a tőke.
  • A lombtrágyázás kiegészítés, nem pótolja a talajon keresztüli ellátást.
  • Tartsuk be a nitrátrendelet tilalmi időszakát és a lejtőkre vonatkozó előírásokat.